Mutassa be a Rákosi-korszak hazai mindennapjait, gazdaságát és politikáját!

Rákosi Mátyásék a 2. világháború után veszik át a hatalmat Magyarországon. Megszervezik a kék cédulás választásokat. Választási csalással megszerzik a hatalmat, ezzel pedig bedarálják politikai ellenfeleiket. Szalámi taktika. Egypártrendszert alakítanak ki, és bevezetik a proletárdiktatúrát. A politikai ellenzéket vagy lemondatják vagy bebörtönzik vagy elűzik. De mindenkinek felajánlják a lehetőséget, hogy belépjen a Magyar Dolgozók Pártjába. Bevezetik a szovjet gazdasági rendszert. Elkezdik a társadalom átalakítását, és kiépítik a személyi kultuszt.

Személyi kultusz: Ugyan olyan, mint Sztáliné. Szobrokat készítenek róla, verseket, történeteket kreálnak. Mindenhez ért és minden jó neki köszönhető. 60. születésnapjára felajánlásokat tesznek, hogy többet termelnek ajándékképp.

Gazdasági rendszer: Bevezetik a tervgazdálkodást, beindítják a tsz-eket, erőltetett iparosítás zajlik, és beszolgáltatási rendszer működik. Az erőltetett iparosítás hatására elkezdik építeni Dunaújvárost, akkori nevén Sztálinvárost. Egyetlen probléma van, hogy se vasérc, se szén nincs hozzá.

 Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott

Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

Élelmiszer-fejadag

A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

↓

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították, USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése

1974: hároméves terv

1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

 ÁVH: Államvédelmi Hatóság

·        Csak a párt vezetőinek volt alárendelve

·        Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat

·        Kényszervallatás

·        Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok

·        Vezetője: Péter Gábor

·        Központja: Budapest, Andrássy út 60.

Internálótáborok:

·        a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták

·        Kb. 40000 fogoly

·        100 db internálótábor

·        Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

Kitelepítés:

·        a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették

 Koncepciós perek:

lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

↓

Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

 Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

·        Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre

·        Kulák = gazdag paraszt (vagyonfosztás, Internálás)

·        Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni

·        Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették

·        Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták

·        Gyapottermesztés meghonosítása

·        Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

·        „vas és az acél országa” leszünk

·        nehézipart erőltetett menetben fejlesztették

·        Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet

·        Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya

·        Tervutasításos rendszer

·        Munkaverseny-mozgalom

·        A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

elhanyagolták

Társadalmi következmény:

·        Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent

·        Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert

·        Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: 

·        Elfogadták az új alkotmány

·        államforma: népköztársaság

·        megszűnt a köztársasági elnök tisztsége→ Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)

·        Elnöki Tanács:

·        elnöke: Szakits Árpád

·        törvényerejű rendeleteket hozott

·        országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett +  elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit

·        megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége

·        pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: 

·        új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

·        megszűnik az önkormányzatiság

·        a párt utasításait hajtják végre

Mutassa be a Kádár-korszak hazai mindennapjait, az életmódváltozás társadalmi hátterét!

Mutassa be a Kádár-korszak hazai mindennapjait, az életmódváltozás társadalmi hátterét!

A Kádár-rendszer 1956 végétől, 1988.ig tartott. A hosszú időszak alatt a rendszer lényege nm, formája, jellemző megnyilvánulása azonban sokat változott. Hatalomra a forradalmat leverő szovjet hadsereg támogatásával jutott, kormányának legitimitását azonban nem csak ez kérdőjelezte meg, hanem az, hogy a törvényes Nagy Imre-kormány sem kérés, sem erőszak hatására nem mondott le.

Az önmagát „forradalminak” és „munkás parasztnak” nevező Kádár-kormány nem tudta elfogadtatni magát sem a vidék, sem a városok lakóival sem. Meghiúsult próbálkozása a nagy-budapesti Munkástanáccsal is. AZ ellenállást megtorlás követte: 1956 decemberétől kezdve 1959 végéig a bíróságok 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és 229-et kivégeztek (köztük, 1958. június 16.-án Nagy Imre miniszterelnököt). Közben az újabb megmozdulások ellen megszervezték a Munkásőrséget, és újraszervezték a forradalom alatt szétzilálódott hadsereget. Budapesten és például Győrben nagy tömeggyűléseken bizonygatták 1956 ellenforradalmi jellegét. A 200 ezer körüli menekült áradata nagy részvételt keltett a magyar ügy iránt világszerte. S ez a kérdés napirenden volt az ENSZ-ben is égészen 1962.-ig. 1963.-ig megszüntették a legtöbb megtorló intézkedést. Felszámolták az internálást, és amnesztiát hirdettek. Változott a hatalomgyakorlás módja, amit egy közismert jelszóval hirdettek: „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” Kádár nem tűrte a személyi kultuszt, megszűnt a magánélet átpolitizálása, az ideológia pedig nem telepedett rá a hétköznapokra.

A mezőgazdaság átszervezését 1956-61 között végrehajtották, de a szovjet módszertől eltérően a háztáji földeken engedélyezték a magángazdaságot. A piaci viszonyok megjelenése rendszeres élelmiszer-ellátást biztosított az országban. Magyarország a „gulyáskommunizmus” és a viszonylagos szabadság révén a „legvidámabb barakká” vált a szocialista táborban. 1968.-ban az életszínvonal emelése érdekében kezdeményezték a gazdasági reformot („mechanizmust”), amely nagyobb vállalati önállóságot biztosított. A javuló életkörülmények közül a rendszer diktatórikus jellege nem változott: az egyetlen párt, az MSZMP minden szinten összefonódott az államhatalmi szervekkel. Valamennyi létező szervet (az ifjúsági szervezetektől a szakszervezetekig) minden pártirányítás és –ellenőrzés alatt állt. Végső soron Kádár személyes tekintélye (jelentős államhatalmi tisztség nélkül) határozta meg mind a bel- mind a külpolitikát.

1973.-ban az olajrobbanás következtésben súlyos veszteségek érték a magyar gazdaságot. a gazdaság korszerűsítése elmaradt, a veszteségeket, pedig hatalmas külföldi hitelekkel akarták ellensúlyozni, ami a súlyos eladósodással járt. A nyolcvanas években a hitelek fizetésére újabb hiteleket kellett felvenni, ugyanakkor az életszínvonal hanyatlásnak indult. Gorbacsov hatalomra kerülésével Magyarországon is nőtt a párton belüli és kívüli ellenzék tevékenysége, és Kádárt 1988.-ban félreállították és egyben ez a korszakának is a végét jelentette.

Az Egyesült Államoktól és Japántól vesznek fel hiteleket, így az állam eladósodik és a pénz is elfolyik. A rendszer hátrány, hogy nincsen szólásszabadság, és nem tűrik a más véleményét. A 3/3-as ügyosztály megfigyeli az embereket. Az ügynökök mindig zsarolás hatására lettek besúgók. Nincs demokrácia és így a hibákon könnyen átsiklanak.

3T politika: Tilt, Tűr, Támogat!
Tiltva van minden 1956.-ra való utalás és minden nyílt rendszer kritika.

Tűrt (amit nem támogat, de nem is tilt)
Pl.: Hofi Géza kritizálhatta a rendszert, de csakis ő.

Támogatott volt minden rendszerbarát dolog például a néptánc.

A gazdaságot hiánygazdaságként kezelik, ez azt jelenti, hogy tervezett hiánnyal dolgoznak. Sosem lesz elegendő termék, de sosem lesz felesleg. A mezőgazdasági munkát kiszervezik háztáji magángazdaságokban. Háztáji gazdaságot lehetett igényelni az államtól. A ”80-as évek végére egyértelművé válik, hogy a rendszer fenntarthatatlan és megkezdődik a rendszerváltás folyamata. Kompromisszumos megoldással átadják a hatalmat. Az MSZMP önként lemond a hatalmáról, cserébe nem lesz számonkérés.

Fogalmak:

Gulyáskommunizmus: A szocialista országok között a „legvidámabb barakk”, mert a magángazdaságok korlátozott engedélyezése, a vállalatok önállósága miatt emelkedett az életszínvonal, nőtt a fogyasztás.

Piros útlevél: A szocialista országokba való utazást biztosító útlevél.

Pártállam: A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt a legjelentősebb államhatalmi szerv, Taglétszáma a felnőtt lakosság 11%-a volt. Szervezetei országos, megyei és helyi szinten egyaránt összefonódtak az állami intézményekkel.

Új gazdasági mechanizmus: 1968.-tól bevezetett gazdaságirányítás. Célja a termék eladhatósága volt. A vállalatok önálló külkereskedelmi jogokat kaphattak, és a központilag megszabott béreket különböző címeken kiegészíthették. 

Ismertesse a náci ideológia és propaganda jellemzőit, s szerepét a tömegtámogatás bizonyításában!

Ismertesse a náci ideológia és propaganda jellemzőit, s szerepét a tömegtámogatás bizonyításában!

A propagandát Goebbels találta ki, ő a propaganda miniszter.  Hatalomra kerül Adolf Hitler 1933.-ban. Megszünteti a munkanélküliséget. Ezután elkezdi megvalósítani a Mein Kampf (az én harcom) c. könyvében leírt politikai programját.

Tőrdöfés: Nem a német hadsereg bukott el az 1. világháborúban, hanem a zsidók buktatták meg őket.

Fajelmélet:

·         Vannak az árják, akiknek az a dolguk, hogy uralkodjanak a földön, ők a németek.

·         Vannak a rokon népek, a germán népek, Pl.: dán, svéd, osztrák stb…

·         Vannak a megtűrtek, például a magyarok, horvátok.

·         Vannak a kiirtandó fajok, ide tartoznak a zsidók, a cigányok, és a szlávok.  (pl.: lengyel, orosz, szlovák, szerb)

Élettér elmélet: A németeknek szüksége van nagyobb földterületekre, és ezt meg kell szerezni.

Megszegve a Versailles-i békeszerződést, fegyverkezni kezd, hiszen ezzel rengeteg embernek ad munkát.  Ifjúsági szervezeteket hoznak létre, ilyen lesz a lány szövetség. Hitler Jugend (Hitler fiatal). Volt anyasági kitüntetés. A fiúk szövetségével táboroztatták őket, hétvégi gyűlésekre jártak. A Hitler Jugend teljes katonai alapképzést ad, játékos formában.  A jelképek mindenhol megjelentek, az iskolában és a tanulmányokban is. A propaganda legfőbb színtere a retorika (szónoklattan). A nácizmus és propagandája eléri a célját, sikerül átnevelnie Németországot.

Az első világháborús vereséget követően, 1919 júliusában megalakult az úgynevezett weimari köztársaság polgári demokratikus rendszert teremtett Németországban. Azonban e polgári kormányzatot jobb- és baloldalról egyaránt veszély fenyegette. A jobboldali radikalizmus az 1919.-ben megalakult Német Nemzeti Szocialista Munkás Párt (NSDAP, azaz náci párt) jelentette. AZ 1919.-ben megalakult pártnak 1921.-től vezetőjévé vált Adolf Hitler a párt köré tömörödő jobboldali reakciós katonatisztekből, földbirtokosokból, kispolgárokból, zavaros reakciós politikai, ideológiai nézeteket valló elemektől kísérve 1923.-ban Münchenben meg kísérlete a hatalomra jutást (müncheni sörpuccs).

A náci párt müncheni puccskísérlete 1923.-ban sikertelenül végződött. A bajor rendőrség letartóztatta a főkolomposokat, köztük a pártnak már akkor is vezetőjeként tevékenykedő Hitlert. Néhány hónapos börtönbüntetése alatt írta meg a Mein Kampf című könyvét, mely a nácizmus eszmerendszerét és politikai céljait tartalmazta. A náci ideológia nem Hitler személyes műve volt, több forrásból merített, és ezeket egészítette ki és rendezte sajátos rendszerbe. Központi elméletét a fajelmélet képezte, mely az alapvető emberi jogokat semmibe véve felsőbbrendű és alsóbbrendű emberek csoportjaiba sorolta. A német népre legveszélyesebbnek többek között a zsidóságot ítélte. Az antiszemitizmus a fajelmélet sarkalatos részét képezte. Hitler ezt mondta: „Ha nem lennének zsidók, ki kellene őket találnunk, z embereknek látható ellenségre van szükségük, nem pedig láthatatlanra. „ A nácik ideológiájuk részeként hirdették meg az állam mindenek felettiségét és a diktatúra szükségességét. Megfogalmazták politikai céljaik rendszerét, melynek alapja a németség számára az „élettér” biztosítása volt, vagyis hogy a németeknek „kibontakozásukhoz” újabb és újabb földterületekre van szükségük. (Ehhez első lépésként Európa németek által lakott területeinek „egybefogását”, az ún. pángermán elv megvalósítását tervezték.)

A gazdasági válság éveiben, a munkanélküliség és szociális gondok nyomasztó időszakában a nácik olyan politikai programmal álltak elő, mellyel népszerűséget és bizalmat kívántak szerezni, a kisemberek körében. Munkaalkalmat, béremeléseket, adócsökkentést, hiteleket, társadalombiztosítást ígértek, a bankok és nagyvállalatok uralmának korlátozását helyezték kilátásba. Mindezt Németország újbóli vezető szerepének visszaszerzésével, a versailles-i béke felmondásával és egy új nagy német birodalom (az ún. Harmadik Birodalom) megteremtésével kapcsolták össze: e ponton a békerendszer nyílt revízióját hirdették meg.

A válság évei alatt a polgári pártok és a szociáldemokraták szavazatai erősen csökkentek, a kommunistákéval szemben. A legnagyobb növekedést a náci párt érte el. Míg taglétszámuk a ’’20-as évek közepén 50 ezer fő körül mozgott, az évtized végére 400 ezer majd 1932.-re 1,5 millió lett. 1931.-re Németországban politikai válság alakult ki, s a weimari köztársaság és az erősödő baloldal ellen a jobboldali erők szövetségbe, az ún. harzburgi frontba tömörültek. Az 1932. évi őszi választásokon 11,7 millió szavazatot kaptak, s innen már egy lépés a hatalomra jutás: 1933. január 30.-án az akkori köztársasági elnök (Hindenburg) kancellárrá nevezte ki Hitlert.

A nemzeti szocialista állam összefonódott a párttal, sőt a párt volt az állam „ellenőrzője”. Mindez a törvényhozói és a végrehajtói hatalom egyesítésével a totális diktatúra megvalósulását jelentette. A hadsereg is elveszítette önállóságát, megszűnt a hadügyminisztérium, a fegyveres erők főparancsnoka Hitler lett. A párt a szellemi életet is „szabályozta”. A szigorú cenzúra elnyomott minden olyan irányzatot, ami nem felelt meg a náci ideológiának. A művészetet, a tudományt, a sajtót is a nácizmus szolgálatába állították, amely főleg a náci fajelmélet gátlástalan érvényesítését szolgálta. 

Ismertesse Sztálin politikai pályáját és diktatúrájának jellemzőit a 2. világháború kitöréséig!

Ismertesse Sztálin politikai pályáját és diktatúrájának jellemzőit a 2. világháború kitöréséig!

Grúz származású, papnak nevelik de belép a kommunista pártba.

Sztálin Lenin első titkára lesz. Lenin halála után Sztálin kerül hatalomra.

Trojkát hoznak létre.

Sztálin nyílt totális diktatúrát vezet be. Látványos mindenre kiterjedő elnyomás. NKVG lesz az elnyomó szervezet. A feljelentéseket nem nagyon vizsgálják, alapjában feltételezik a bűnösséget. A cél, hogy az emberek közti kapcsolatokat megszüntessék, és egyetlen családja legyen mindenkinek, a párt.

Sztálint Isten helyére helyezik. Sztálin jóképű, jó katona, mindig tudja a megoldást, jószívű és azt emberek barátja. Megkapja (magától) a generalissimus rangot, ami tábornokocskát jelent. Senki nem merte neki megmondani, hogy rosszul lett lefordítva. Mindez része a személyi kultuszának. Mindenki félt tőle.

1929-ben bevezetik az 5 éves tervet. Tervgazdálkodás.

Előre megtervezik a gazdaságot.

Gyárakat, kohókat és erőműveket építenek rohamtempóban.

A mezőgazdaság nem tervezhető hosszútávon, mivel szinte minden az időjárástól függ.

Ha a tervet nem sikerül teljesíteni az csak szabotázs lehet. Lehetetlen a tervet teljesíteni.

Meghirdetik a munkaversenyt. A sztahanovisták mindig túlteljesítik a tervet, őket példaként állították a többi dolgozó elé. A munkaverseny a hétköznapi élet része lesz, amiben kötelező részt venni.

Az 5 éves tervet nem sikerült volna teljesíteni a lágerek rabszolgamunkája nélkül.

Csak az állam és Sztálin számít, nincsenek egyének.

Mezőgazdaságban megkezdték a kollektivizálást. A birtokkal rendelkező parasztokat kulákoknak nyilvánították és elvették földjeiket, állataikat, szerszámaikat és a „közösbe” vagyis kolhozokba (termelőszövetkezetekbe) vagy szovhozokba (állami gazdaságokba) kellett adniuk. Falvanként van ilyen termelőszövetkezet. A parasztok ellenálltak: elpusztították a termést, leölték az állataikat, kivágták a gyümölcsöseiket. Országszerte lázadás tört ki. A kolhoz rendszer eredményeként csökken a termelés és általános lesz az élelmiszerhiány.  A hatóságok több millió parasztcsaládot telepítettek át Szibériába és Közép-Ázsiába. Az áttelepítések során az emberek egy része meghalt, majd újabb milliók pusztultak el az ukrajnai éhínség idején.

Gula táborokat hoznak létre, oda ahol kevés a munkaerő. Milliók tűntek el évekre a munkatáborokban. Pl.: vasutat építettek, ami a kő hiány miatt mindig felfagy így használhatatlan lesz. Az Aral tavat is lecsapolják, hogy a környéken termelt gyapotot öntözhessék. A gula egy megsemmisítő tábor volt, kb. minden 5. ember meghalt.

A totális diktatúra része volt a kulturális élet ellenőrzése is. Az ateizmus és a materalizmus nevében üldözték a vallást és az egyházakat. A templomok nagy részét lerombolták vagy mozivá alakították át. A felnőttekre is kiterjedő népoktatás eredményeként megszűnt az analfabétizmus. Milliók jártak olcsón koncertekre, színházba, moziba. A propaganda egyik fő eszköze lett a film. A sajtóban a politikai oktatáson azt sulykolták az emberekbe, hogy jobban élnek, mint a kapitalista országokban, és maga a nagy Sztálin gondoskodik róluk.

A sztálini fordulat következtében nők milliói álltak munkába, fiatalok tömegét küldték felsőbb iskolákba, hogy kineveljék az új értelmiséget. A városi lakosság 1926 és 1936 között 26 millióról 56 millióra nőtt. A nagyvárosokat zsúfoltság jellemezte. A falusiak városba özönlésével az 1917 után eltörölt „belső útlevél” visszaállításával próbáltak gátat vetni. Az

útlevélhez engedélyre volt szükség, amely tartalmazta a nemzetiséget, lakóhelyet, családi állapotot, foglalkozást és egyéb adatokat.

Az egyenlőséget elavult eszmének nyilvánították –a bérekben is jelentős különbségek alakultak ki-, az új pártbelit pedig különféle kiváltságokat kapott (külön boltokban vásárolhattak, magasabb színvonalú orvosi ellátás, elzárt üdülőkben pihenhettek, gyermekeik elit iskolákban járhattak).

Ismertesse a világválság USA-beli jelenségeit, tárja fel az ottani megoldásnak módjait, eszközeit!

Ismertesse a világválság USA-beli jelenségeit, tárja fel az ottani megoldásnak módjait, eszközeit!

Az 1. világháború után az USA gazdasága fellendül, az autóipar a húzóágazat. Ő lesz a világgazdaság központja. Az amerikai tőzsde irreális árfolyamokat ér el. 1929.-ben összeomlik a New York-i tőzsde, amikor az acélipar csődöt jelent. A válság az acéliparból indul ki és átterjed az összes többi iparágra. Alapvetően ez egy túltermelési válság, ahol többet termelnek, mint amennyit el lehet adni. Első megoldás, hogy meg kell semmisíteni a kínálatot (felesleget). Munkát kell adni az embereknek. Olyant melynek nincsen eladható végterméke. Ilyenek például az autópályák, folyószabályozások, iskolák, kórházak, templomok. Majd bevezetik a nyugdíjrendszert. Bevezetik a balesetbiztosítást (táppénz). Közmunka programot vezetnek be. A farmereknek fizetnek, hogy ne termeljenek. A pénzből modernizálni kellett a gazdaságukat. Szándékosan inflálják a dollárt, ezzel ráveszik az embereket, hogy elköltsék a pénzüket. Ez Keynes közgazdász elmélete a válság megoldására, amit a New Deal programon belül Roosevelt elnök valósít meg. Teljes mértékben csak a 2. világháború oldja meg a munkanélküliséget.

A gazdasági válság felszámolása Franklin Delano Roosevelt tevékenységéhez kötődik, akit 1932.-ben választottak elnökké.

A vagyonos családból származó új elnök Wilson egykori híve, demokrata politikus volt. Politikai tervei és gyakorlata, de személyiségének varázsa miatt is az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnökeinek egyike lett. Ezt az is bizonyítja, hogy 4-szer választották újra, ami az ország történelmében egyedülálló.

A válság következményeinek indította el nagyszabású gazdasági és szociálpolitikai reformtervezetét, az úgynevezett New Deal-t . („új irányvonal”-at) A New Deal mindenekelőtt szakított a korábbi kormányok lényegében szabad versenyen alapuló gazdaságpolitikájával, és helyette hatékonyabb állami beavatkozás eszközét alkalmazta. E roosevelti reformoknak máig ható jelentőségük van. Az elnök átfogó stabilizációs tervének kidolgozásához a korszak legkiválóbb tudósaiból, közgazdászaiból, jogászaiból álló csoportot, az ún. Agytrösztöt hozta létre. A válság alatt elburjánzó bűnözés, korrupció elnyomására pedig megszerveztette a szövetségi nyomozóirodát (FBI).

Mindenekelőtt a pénzügyi helyzetet kívánta rendezni. Banktörvénye biztosította, hogy az emberek biztonságban tudhatták megtakarításaikat. A pénzügyek stabilazására központi értékpapír-felügyeletet hozott létre. S ezzel egyidejűleg a pénzügyi döntések központját a New York-i tőzsde- és bankcentrumából a washingtoni kormányzat alá helyezte.

Az ipari termelés fellendítésére és a munkanélküliség felszámolása érdekében fogadta el a kongresszus az Országos Ipari Helyreállítási törvényt, amely nagy hangsúlyt fektetett a monopóliumok elleni harcra. Az Országos Helyreállítási Hivatal rendszeresen vizsgálta és szüntette meg a tisztességtelen versenyhelyzeteket.

A mezőgazdaságban olyan szabályozást vezettek be, melynek értelmében a kormány készpénztámogatással befolyásolta a vetésterületet és így a termelés nagyságát. A reform szociálpolitikai részeként dolgozták ki például a munkanélküli segélyt, az öregségi és a rokkantnyugdíjat, valamint az özvegyi járadékot nyújtó társadalombiztosítási rendszert.

1938.-ban több ágazatban megahatározták a maximális munkaidőt, és a minimális béreket. Roosevelt elnöksége alatt törvény szabályozta a szakszervezetek szervezkedési szabadságát is. Elismerték a munkások jogát a sztrájkhoz, a munkáltatóval kötött kollektív szerződésekhez. A nagy válság által különösen sújtott rétegeket a közmunkaprogrammal segítették. (pl.: például hidak, repülőterek építése)

A New Deal a nagytőke konzervatív csoportjai érthető okokból támadták, néhány törvényét évekig jogellenesnek minősítették.

Külpolitikai téren az izolacionizmus lassú oldódása mutatkozott, és jószomszédi kapcsolatokra törekedtek a dél-amerikai államokkal. 

Mutassa be a Trianoni békekötés körülményeit és főbb pontjait!

Mutassa be a Trianoni békekötés körülményeit és főbb pontjait!

1920. június 4-én Versailles-ben (kormányzati negyed, falu) a Trianon Palotában aláírják az I. világháborút lezáró békét. Ez egy béke diktátum, vagyis ők diktálnak, nincs beleszólás. A magyarokat nem kérdezik meg a békéről csak aláírni hívják meg őket és csupán véleményezési joguk volt. De a véleményük sem érdekelt senkit. A feltételek nagyon szigorúak és csak a nemzetiségek érdekeit veszik figyelembe. Elvileg van lehetőség későbbi korrekcióra.

Etnikai (nemzetiségi) következmények: A települések elosztásakor mindig a nemzetiség érdekeit vették figyelembe. Így került Romániához a teljes székelység. A magyar anyanyelvűek egyharmada pedig külföldre.

Területi következmények: Elcsatolják Magyarország kétharmadát (Horvátország nincs benne). A felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákihoz, Erdélyt Romániához, a dél vidéket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Burgenlandot pedig Ausztriához csatolják.

Gazdasági következmények: Sok helyen a vasúti vonalhoz kötik a határt, mert az még kell a nemzetiségeknek. Elvágják egymástól az ezer év alatt kialakult gazdasági rendszert, miszerint a hegyvidék nyersanyaggal látja el az alföldi ipart melynek késztermékeit a hegyvidéken adják el. A termelők Magyarországon, a vállalkozók Szlovákiában mennek tönkre. Vannak olyan, iparágak melyek teljesen leállnak. Olyan természeti kincseket, mint pl.: fa, só vasérc kellett nélkülözniük, amelyekben addig bővelkedtek

Katonai következmények: 35 ezer főben maximalizálják a hadsereget. Csak hivatásos hadsereg lehet, 8 éves szerződéssel. Megszabják a fegyverzet mennyiségét. Egy helyre kell telepíteni a hadi üzemeket és betiltják a légierőt. Nem lehet tank vagy gázfegyver sem.  A cél az, hogy Magyarországnak ne legyen olyan katonai ereje, amellyel ki tudná kényszeríteni a revíziót (felülvizsgálat).

Béke utóélete: Nem! Nem! Soha! Ez lesz a jelszavuk. A magyar politikai élet a revízió körül forog. A német külpolitika ezt kihasználva beugrat minket a II. világháborúba.

Társadalmi hatás: Kb. fél millió magyar érkezik be Magyarország területére, ami társadalmi válságot okoz. A békediktátumot aláírták és törvénybe iktatták, és a döntést országos gyász és tiltakozás fogadta. A június 4-i gyásznapon az üzletek és az iskolák zárva maradtak, az újságok fekete kerettel jelentek meg. Megszületett a magyar hiszekegy.

Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás dönthetett. 1921 végén az itt élők kétharmada Magyarországot választotta Ausztriával szemben. Az így kialakult határvonalat később sem kérdőjelezték meg.

A szomszédos államokban korlátozták a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást.

Mutassa be az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szerkezetét, s hogy milyen szándékok alapján született!

Mutassa be az Osztrák-Magyar Monarchia dualista szerkezetét, s hogy milyen szándékok alapján született!

Az 1848-as szabadságharc után Magyarország katonai megszállás alá kerül. Bevezetik a katonai kormányzást, ez katonai törvénykezést jelent. Magyarországot tartományként kezelik. Haynau lesz Magyarország teljhatalmú ura.

Kivégzik az aradi vértanukat, ezreket bebörtönöznek és több ezer egykori honvédet besoroznak az osztrák hadseregbe. Hatalmas a megtorlás.

Nemzetközi tiltakozás kezdődik mindezek ellen így Haynaut leváltják. A Habsburgok próbálnak polgári kormányzatot kialakítani, ez lesz a Bach-korszak.

A magyarok passzív ellenállásba kezdtek az osztrákok ellen. Passzív ellenállás az, amikor nem működnek együtt a hatalommal, ebbe nem lehet belekötni. A magyarok nem csinálnak semmit, amiből az osztrákoknak haszna lenne. Leszoknak a dohányzásról, mert így az államnak nem folyik be adó. Kossuth szakállat növesztenek. Eladják birtokaikat. Nem vállalnak állami hivatalt, így máshonnan kell hivatalnokokat behozniuk.

Mindeközben az osztrákok abszolutista (telj hatalommal) módszerekkel irányítanak.

Magyarország birodalmon belüli tartása deficites (veszteséges).

1866-ban az osztrák állam nemzetközi szinten katonai vereséget szenved (osztrák-porosz háború).

Gazdaságilag kényszerítik rá a habsburgok a céluk elérésére.

A magyarság anyagilag kimerül az ellenállásba.

A kiegyezés törvényt 1867. március 20-án megfogalmazta és elfogadta a magyar országgyűlés, de az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak, Ferenc Józsefnek ezt szentesítenie kellett. Aki erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ezért 1867. június 8-án a Mátyás templomban királlyá koronázták, ráadásul feleségét Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezés törvényét és ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn.

Így egy kompromisszumos megoldás születik. Egy kétközpontú dualista állam jön létre az Osztrák-Magyar Monarchia. (21 törvénycikkely) Két fővárosuk van: Bécs és Budapest. Független kormánya, országgyűlése és minisztériuma van.  Közös az uralkodó személye, ő Ferenc József. Magyarországon király (nincs teljhatalma), az örökös tartományokban császár (teljhatalommal irányít). Ő a hadsereg parancsnoka.  A király lesz az aki Magyarországon kinevezi a miniszterelnököt. Az első miniszterelnök Gróf Andrássy Gyula. Azért őt nevezik ki, mert gróf, a grófi címet a habsburgoktól kapja. Magyarországon hős, mert a habsburgok ellen harcolt, jelképesen fel is akasztják, akkor tér csak vissza Magyarországra mikor mentelmi jogot kap mindenki.

Vannak közös ügyek: a hadügy, a külügy és a pénzügy. Azért ez a három, mert nincs államok közötti szövetség anélkül, hogy ebben együtt működnének. A közös minisztériumok vezetőit felváltva adja a két ország, így válik diplomáciai szempontból egységesnek egy szövetség. A közös minisztériumokat 40-40 fős delegációk ellenőrizték. Ők külön-külön szavaztak a miniszterek döntéseiről. A közös ügyek minisztereit felváltva adja a 2 ország kb. 4 évente. A szövetségi államokban minden hol ez lesz a három közös ügy, így működik ma Svájc és az Amerikai Egyesült Államok is.  Közös a hadsereg melynek parancsnoka Ferenc József, bár engedélyeznek egy kis létszámú honvéd haderő létrehozását is. Az összes többi minisztériumot függetlenül irányíthatták, az osztrákok nem szóltak bele. Külön minisztériumok: oktatás, közlekedés, vallás, belügy. Bevezetik az érettségit, ez lesz az egyetlen közös pont.

Létrejön egy gazdasági kiegyezés, amely szerint a közös költségeket Ausztria-Magyarország 70-30 %-ban fizeti. Átvállaljuk az állam adóság 30 %-át, ez a kvóta rendszer. 10 évente ezt az arányt felülvizsgálják, és hozzá igazítják a gazdaság teljesítményéhez (Ezért van manapság is 10 évente népszámlálás.). Eddig nem is volt semmiféle összesítés. A magyar részesedés folyamatosan növekedni fog, az első világháborúig (1868.). Évente 10 % körüli fejlődés. A magyar gazdaság prosperál, vagyis kiemelkedően gyorsan fejlődik. Hatalmas ipari beruházások indulnak melyek gyakran egy-egy befektetőkhöz köthetőek. A magyarok jogokat kapnak, így az osztrákoknak Magyarország megszűnik kiadás lenni és bevételé válik. Korona lesz az új pénznem: egyik oldala német, másik magyar. Az Osztrák-Magyar Monarchiát és vele együtt a kiegyezést az emigránsok (kivándorlók) bírálják.  Kossuth Lajos megírja a Cassandra levelet, amiben kifejti, hogy Magyarország egy bukott birodalomhoz köti sorsát és ezzel sajátját is bukásra ítéli.  Magyarország egy hasonló politikai kiegyezést köt a horvátokkal 1868-ban. Így elismerik Horvátország területi autonómiáját. Ugyanazon jogokat amelyeket a magyarok kapnak az osztrákoktól, a magyarok is megadják a horvátoknak. Szabad oktatás-, közlekedés-, vallásügyi minisztériumok. Horvátország vezetője a horvát bán lesz. Követeket küldhetnek a magyar országgyűlésbe. Belügyekbe szabadon dönthetnek, cserébe a magyar kvótából fizetnek egy részletet. A magyarok megkapják a lehetőséget az önállóságra és a polgári demokrácia kialakítására, de ez nem sikerül. A kiegyezés egy kompromisszumos megoldás eredménye mely arany középútnak bizonyul 40 éven át. Ezek lesznek a boldog békeidők (Pick Békebeli Sonka). A Habsburg Birodalom miatt lépünk be az I. világháborúba, és a Trianoni békeszerződésnél is rosszul járunk.

Mutassa be Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit!

Mutassa be Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit!

A XIX. század elején a napóleoni háborúk határozták meg Európa történetét. Magyarország a Habsburg–birodalom részeként kapcsolódott az eseményekbe. A háborús konjunktúra hatására előtérbe került a magyar földművelés elmaradottságának kérdése. A még mindig jelen lévő feudális rendszerben a gabona kereskedelmi jogával a nemesség rendelkezett, míg a megtermelés a robotra kényszerített jobbágy feladata volt. Ennek eredményeként gyenge minőségű gabonát termesztettek, de ezt is kedvező körülmények közepette tudták értékesíteni, mert politikai helyzet lehetővé tette. Sőt, a termény visszatartásával az árak növelésére törekedtek. Az így megnövekvő jövedelmet a nemesség nem fordította a gazdaság modernizálására, és csak a háború után eszméltek rá, hogy a felhalmozott, dohos, rossz minőségű gabona értékesíthetetlen, a magyar földművelés helyzetén változtatni kell.

Gróf Széchenyi István arisztokrata származású. A magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megformálása fűződik. Számos intézmény névadója pl.: iskola, fürdő.

Részt vesz a napóleoni háborúban és a lipcsei csatában. A háború után beutazta Európát és hazatérte után az elmaradott Magyarországot is. Látja a fejlett nyugatot és az elmaradott keletet is, eldönti, hogy modernizálni kell Magyarországot.

Mint főnemes meghívót kapott az 1825-ös pozsonyi országgyűlésre, ahol fölajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudóstársaság alapítására (Tudományos Akadémia), melynek feladata a magyar nyelv, a magyar tudomány ápolása, mert ezen keresztül vezet az út a fölemelkedéshez.

Széchenyi támogatja a hazai társadalmi életet is. Létrehozza a pesti Cassinót, célja a közösségi élet fejlesztése, hogy legyen egy hely ahol találkozhatnak egymással a befektetők. Széchenyi támogatja még a lóverseny bevezetését. Célja nem csak a lótenyésztés fejlesztése, hanem a nemzeti eszme megerősítése.

Széchenyi a reformelképzeléseit 1830-ban megjelent, Hitel című munkájában fejtette ki. Ebben azt írta, hogy az ősiség törvénye a fejlődés legnagyobb akadályozója, mert a nemes hiába akarná fejleszteni a birtokát, nem juthat hitelhez, mert a birtoka nem fedezet a bank számára az elidegeníthetetlensége miatt. Így Széchenyi az ősiség törvényének eltörlését indítványozta, ezzel együtt a szabad földvásárlást, a nemesek adózását és a jobbágyok fokozatos felszabadítását is. Másik terve az önkéntes örökváltság bevezetése volt, mely szerint amelyik jobbágy akarja, és van elég pénze, jobbágy szolgáltatásait megválthatja.

Az Alföldön megtermelt búzát elkell jutatni Nyugat-Európába. A búzát először el kell szállítani Szolnokra. Ezért szabályozzák a Tiszát, így hajózhatóvá válik. Külföldi mérnökök segítségével oldják ezt meg. Kevesebb lesz az árvíz, eladható földterületek keletkeznek és több 10 ezer zsellérnek (nincs földjük) adnak munkát. Ekkor jön létre az első részvénytársaság.

A Szolnok lévő búzát vasúton szállítják tovább Pestre. Létre kell hozni a magyar gépgyártást, vagyis a Ganz műveket. A kohászatot kell fejleszteni a sínek miatt.

A Pesten lévő búzát Gőzhajóval szállítják a Dunán. Felépítik az Óbudai Hajógyárat 1831-ben.

Sokkal jobban megéri a lisztet exportálni és nem a búzát. Ezért megépítik a hengermalmot. Így s feldolgozás haszna is Magyarországon marad. Kéregedzéses eljárással állítják elő az őrlő hengereket. 

1839-ben megkezdődik a Lánc-híd építése. A híd felépítéséhez először egy kohót kell építeni. Az építési technológia eltanulása ugyanolyan fontos lesz, mint a híd megépítése. Törvényt hoznak arról, hogy a hídvámot mindenkinek még a nemeseknek is meg kell fizetni.

Hatalmas erőfeszítéseket tett a közlekedés terén: a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, dunai gőzhajózás kezdeményezése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése.

Elősegítette a mezőgazdasági termelés és az értékesítés fejlődését, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlődés útján.

A búza külföldre jutatása volt a Magyarországon a húzóágazat.

Ismertesse Mária Terézia és II. József hazai, felvilágosult abszolutista reformjait!

Ismertesse Mária Terézia és II. József hazai, felvilágosult abszolutista reformjait!

Pragmatica Sanctio: A 1722–23-as magyar országgyűlés önként, vita nélkül elfogadta. Kimondja: A trón leányágon is örökölhető, az utoljára uralkodó családapától távolodva. A birodalom egységes, feloszthatatlan, együttesen kell kormányozni. (Ez nem perszonálunió!)

Mária Terézia (1740-80)

III. Károly halála után kitört az osztrák örökösödési háború (1740–48). II. Frigyes porosz király lerohanta Sziléziát. A bajor választó trónkövetelőként lépett fel. Franciaország és Spanyolország a birtokok felosztását tervezték. Mária Terézia segítséget kért Pozsonyban a rendektől, akik „életüket és vérüket” ajánlották fel. 35 ezer fős sereget állítottak ki, de előtte törvényre emelték a nemesi föld adómentességét. A háború végén végül is Szilézia porosz kézen maradt, sőt, a hétéves háborúban (1756-63) sem sikerült visszaszerezni.
Mária Terézia a háborúk után nekilátott a birodalom belső rendjének megszervezéséhez. Abszolutista intézkedéseket hajtott végre, ami azt jelenti, hogy a rendek háttérbeszorításával rendeleti úton hajtotta végre felülről jövő reformjait. 1764-ben létrehozta az Államtanácsot, mely az ország központi szerveit koordinálja és tartja a kapcsolatot az udvarral. Reformjainak kidolgozásában fontos szerepet kapott Kaunitz kancellár, aki 12 pontos paktumot készített terveiről. 1765 után nem hívott össze országgyűlést.

Magyarországi politikája

1754-ben bevezette Mária Terézia a kettős vámrendszert, ami erősen visszavetette a magyar ipar fejlődését. E vámrendelet lényege, hogy a birodalmat önellátóvá tegye. A magyarországi agrártermékekre a birodalmon belül alacsony kiviteli vámot szabtak, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az örökös tartományokban is termeltek. Az Ausztriából és Csehországból származó iparcikkekre alacsony behozatali vámot kellett fizetni, míg a magyar kivitelt e téren megnehezítették.
A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés (például: 1765–66. között a Dunántúlon) bontakozott ki. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasította, a királynő e kérdést rendeleti úton szabályozta. Ezt a rendeletet 1767-ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. Ebben részletesen szabályozták a földesuraknak járó szolgálatokat. A kilencedet (kilencedik tized) évi egy aranyforintban, az ingyenmunkát, "robotot", heti egy nap igás- vagy két nap kézi munkában szabták meg. Ezen felül bizonyos földesúri kiváltságokat évente egy-két napra átengedtek a jobbágyoknak, és a telekhatárokat rögzítették. 1764-ben történt az eseménysorozat, amelyet a történetírás madéfalvi veszedelem (Siculicidium: a székelyek lemészárlása) néven ismer.
Mária Terézia szívügye volt az oktatás. A nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára helyeztette. 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet (ekkor válik állami egyetemmé a nagyszombati), 1777-ben adta ki az alsó fokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationist. A rendelet értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles. A felekezeti iskolákat a Ratio Educationis állami felügyelet alá vonta, közhasznú tárgyakat tett kötelezővé, és előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére.
A magyarországi rendek számára Mária Terézia politikája valamivel kedvezőbb volt, mint III. Károly királyé, de az ő uralkodása alatt is folytatódott a magyar rendek háttérbe szorítása. Elődjéhez hasonlóan Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket Magyarországra. Az állami kincstár költségén több tízezer németajkú telepest hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból, akiket Pest, Buda és Esztergom környékén, a Pilisben, Szatmár vármegyében (a Rákóczi szabadságharc során kipusztult magyar lakosság helyébe), Baranyában, a Délvidéken és a Bánságban (e három utóbbi helyen a török uralom alatt kipusztult magyar lakosság helyére) telepítettek le. A Bánságot, bár a magyar korona része volt, császári megbízott igazgatta, itt egészen 1778-ig megtiltották a magyar lakosság visszatelepülését. Mária Terézia uralkodása alatt Erdélybe 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról, felborítva az ottani törékeny etnikai egyensúlyt.
1765-től uralkodásának végéig felvilágosult abszolutista módszerekkel kormányzott, ebben az időben országgyűlést sem hívott össze.

Kormányzati politika

Legfontosabb rendeletei közé tartozik, hogy a végrehajtóhatalmat szétválasztotta az igazságszolgáltatás-tól, így már nem azok ellenőrizték a törvények, rendeletek végrehajtását, akiknek azt végre kellett volna hajtaniuk.

Vámrendelete

Merkantilista gazdaságpolitikát vezetett be. A 1754-ben a külföldi árukra magas vámot vetett ki. A Birodalmon belül az osztrák és a cseh ipar fejlődött, a magyar ipar pedig elmaradott volt.

Úrbéri rendelete

A királynő a jobbágyok adófizető képességének biztosításának érdekében szabályozta a jobbágyok szolgáltatásait. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás robot, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt köteles. Ez a rendelet enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Mária Terézia állítólag azt mondta: "Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk."

Oktatásügy, népegészségügy

Növelte az állami iskolák számát, erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban, kísérletet tett az egységes tananyag bevezetésére, gyakorlatiasabbá tette az iskolai tananyagot. 1777-ben kiadott tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kötelezővé tette az oktatást a 6–12 éves korú gyermekek számára. Ez volt az első rendelet Magyarországon, amely általános tankötelezettséget írt elő. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról.

Hadügyi reformjai

A hadsereg szervezetében is reformokra volt szükség. A régebbi rendszerről, hogy minden háborús alkalomra toboroztak zsoldosokat, most már áttértek az állandó hadseregre, de szakítottak azzal a rendszerrel, hogy a katonai alakulatokat városokban és falvakban szétszórva tartották, és ezek voltak kötelesek ellátásukról gondoskodni. Ezentúl az egyes csapatokat nagyobb egységekben, általában ezredenként együtt tartották, és az államhatalom központilag gondoskodott ellátásukról. Eddig minden ezrednek külön szabályzata volt, annak alapján gyakorlatozott és harcolt, még egyenruhájuk sem volt egységes. A refomok következtében ezeket is szabályozták.

Vallás

Mária Terézia igen buzgó katolikus volt, az eretnekektől irtózott, a zsidókat sem szerette, meg is próbálkozott kitiltásukkal az ország területéről, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert a gazdasági élet látta a kárát. Minden buzgósága ellenére az egyházat állami kordában óhajtotta tartani. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével volt szabad kihirdetni, az egyházi bíróságok hatáskörét szigorúan egyházi ügyekre korlátozta. A szerzetesrendek külföldön székelő főnökeinek a birodalomba való látogatását megtiltotta, az egyházi ünnepek számát csökkentette. Mária Terézia királynő 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathelyt külön egyházmegyévé teszi.
Az ellenreformáció addigi térhódításait jó néven vette, a protestáns vallást nem tűrte Magyarországon, Erdélyben azonban nem tudott változtatni a meglévő vallási tolerancián.
Míg Mária Terézia óvatos eszközökkel próbálta felszámolni a rendeket és élete végéig fontosnak tartotta a katolikus egyház megtartását, addig fia jóval radikálisabb és gyorsabb változásokat akart. II. József negyvenévesen került hatalomra. Eszményképe az egységállam volt. A soknyelvű, soknemzetiségű és eltérő fejlettségű államaiból egy egységeset akart létrehozni.

II. József (1780-90)

József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről. Emiatt nevezte el Ányos Pál „kalapos királynak”, amely ragadványnév igen elterjedtté vált. A kalapos király mentesült minden kötöttségtől, amik elődei és a rendek egyezségeiből származtak: nem kellett garantálnia a rendi szervezetek, jogok megmaradását. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy saját elképzelései szerint átalakíthassa az államberendezkedést. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Mivel azonban hatalmas iramban ontotta a saját maga alkotta rendeleteket – 10 év alatt 6000-et! – az államapparátus már csak a mennyiség miatt sem tudta azokat végrehajtani. Sok intézkedése valóban észszerű és hasznos volt, de sértette a hagyományokat (például a koporsós temetés tiltása gazdasági okokból) vagy egyszerűen végrehajthatatlan volt (például a női divat korlátozása).

Jozefinizmus

Jozefinizmuson II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük. Ugyanakkor őt szokás a felvilágosult abszolutizmus legjellegzetesebb képviselőjének tekinteni. Felvilágosult abszolutizmus: a feudalizmusellenes korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszerben az uralkodó a tőle függő hivatalnokrendszerre, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével. Ideiglenes megegyezés a feudális abszolutizmus és a polgári törek­vések között, reformokat hajtanak végre, de a feudális alapokat nem változtatják meg.

Egyházpolitika, vallásügyek

II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet meghozatala volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol minimum 100, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön fenntarthatták helyi gyülekezeteiket, sőt – torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. 83 000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték.
Még a türelmi rendelet évében a Rómának küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a pápai bullákat kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. II. József állammodelljében ugyanis az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „jozefinista” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserében a nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó szerzetesrendeket és mintegy 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta (szekularizációs rendelet, 1782.). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.
Mindez kiváltotta a Pápai Állam rosszallását: VI. Pius pápa 1782-ben maga utazott Bécsbe („fordított Canossa-járás”), de József nem változtatott politikáján. 1783-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült meggyőzni intézkedései visszavonásáról.
1786-ban Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a Magyar Pálos Rend eltörlését és birtokainak elkobzását.

Jobbágypolitika, nemzetiségek

A 18. században több kisebb paraszti megmozdulásra került sor, amelyeket a bécsi udvar csendben támogatott, ösztönzött, hogy sakkban tartsa a nemességet. Amikor az Erdélyi-érchegység román parasztjai zúgolódni kezdtek a királyi uradalmakban hirtelen megemelkedő terheik ellen, Bécsbe jutó vezetőik meleg fogadtatásban részesültek. Ők ezen felbuzdulva 1784-ben szervezkedni kezdtek, és hamarosan rabolni, pusztítani kezdtek. Célpontjaik a magyar nemesi kúriák és a nem ortodox települések voltak. A helyi katonai parancsnok sokáig nem mert ellencsapást indítani, félve II. Józseftől, így a helyi nemesség maga ragadott fegyvert. Végül az Erdélyben állomásozó katonaság 1785-ben leverte a románok lázadását, és az uralkodó megakadályozta a véres megtorlást: mindössze a három főkolompost végezték ki.
A román parasztfelkelés nagy szerepet játszott az 1785-ös jobbágyrendelet kiadásában. Ez egyfelől eltörölte a jobbágy elnevezést és a röghöz kötést, másfelől megerősítette a parasztok telekhez való jogát, valamint vagyonuk szabad örökítésének jogát. Mindez nem vezetett jelentős gazdasági változáshoz, ugyanis a nagy betelepítések végeztével a földbőség ekkora már megszűnt, de a jobbágyság jogbiztonsága megnőtt. 1786-ban a jobbágyok botozását is megtiltotta az uralkodó, illetve ugyanebben az évben eltörölte a halálbüntetést. 1787-től kezdve állami ügyvédeket rendeltek ki a parasztok védelmére peres ügyeikben.
II. József idején mintegy 30 000 svábot telepítettek le Magyarországon, jelentős állami támogatást biztosítva nekik.

Államszervezet

II. József igyekezett központosítani, racionalizálni az államszervezetet. 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. 1783-ban, amikor II. József beutazta Magyarországot, Erdélyt és Horvátországot, a Helytartótanács az uralkodó rendelkezése értelmében Budára tette át székhelyét. Ugyanekkor a budai egyetem is Pestre költözött.
1784. május 6-án megjelent nyelvrendelete is a birodalom egységesítését szolgálta. Miután a rendek véleménye alapján a magyar nyelvet alkalmatlannak találta az államigazgatás céljaira, a közös nyelvnek a németet tette meg. Ez óriási felháborodást váltott ki a latint évszázadok óta második anyanyelvükként használó politizáló magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a Szent Koronát átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a vármegyerendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Erdélyben az addigi közigazgatás helyett 10 új megyét alakított ki. 1785-ben a reformot Magyarországon is végrehajtotta, ahol a rendiség védbástyáit jelentő vármegyék élére az addig választott alispánokat immár a kormányzat nevezte ki, és felettes szervükül 10 kerületet hozott létre, élükön királyi biztosokkal. Ugyanekkor a bíróságokat is átszervezték. 1786-ban eltörölték a halálbüntetést, és Erdélyben is átálltak a kerületi rendszerre: itt három új egységet szerveztek.
A hagyományos közigazgatás lerombolása hatalmas felháborodást, zúgolódást váltott ki a magyar nemesség körében, amit csak súlyosbítottak a kudarcokat hozó, megterhelő harcok az Oszmán Birodalom ellen. A nemesség körében divatossá vált a nemzeti nyelv és viselet, valamint a királyi intézkedések elleni fellépés. 1788-ban a rendek tiltakoztak a sorozás és a háborús rendelkezések ellen, míg 1790-re odáig fajult a helyzet, hogy Poroszországgal kerestek szövetséget saját királyuk ellen. József halálának közeledtével visszavonta az államszervezetet érintő rendeleteket.

Mutassa be az USA alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését!

Mutassa be az USA alkotmánya alapján a demokratikus államrendszer működését!   

Az amerikai gyarmatok sikeres harca a brit fennhatóság ellen egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború A függetlenség elnyerése után nyitva maradt a kérdés: kialakul-e az egységes amerikai nemzet? Ez akkor egyáltalán nem volt olyan természetes, mint azt ma gondolnánk. Az egyes államok mindvégig önálló, néha ellentétes érdekekkel, célokkal rendelkeztek.
1789-ben lépett életbe az Egyesült Államok alkotmánya. Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, ami még ma is érvényben van. Ami ezt elősegítette, az az alkotmány rugalmassága, ami kiegészíthetőségéből fakad. A mai napig 27 kiegészítés van érvényben. Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Elvi alapjai a számos amerikai politikus irodalmából (függetlenségi nyilatkozat) származott, a 13 állam tapasztalataiból, illetve a brit gyarmati helyzet tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az angol Magna Charta közjogi hagyományát követi.
A bevezető szöveg, ami leírja az alkotmány öt célját, a következőket sorolja fel, mint az alkotmány fő céljai:
• Az államok közti jobb összhang megteremtése
• Igazság és béke biztosítása
• Támadások elleni védekezés
• A nép jóllétének előtérbe helyezését
• A szabadság biztosítása
Az USA államszervezetének legfőbb jellemzője, hogy a szétválasztott hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrizhetik egymást, valamint a tagállamok is ellenőrizhetik egymást. Ez a többoldalú rálátás biztosítja azt, hogy egyik hatalmi ág, vagy állam se kerekedhessen a többi fölé. Az USA vagy ahogyan nevezték „Unió”, ma „szövetségi állam” központi szervei felelnek a következő dolgokért:
o Honvédelemért
o Külpolitikáért
o Pénzügyekért
o Külkereskedelemért
o többi az államok hatásköre
Érdekes az összefüggés és teljes azonosság az Osztrák- Magyar Monarchia államberendezkedésével, a közös minisztériumok kérdésében. Ennek oka az, hogy ezen ügyeknek kell közös, egységes irányítás alá esni, hogy két állam külső, tehát egy harmadik állam számára egységes államnak számítson. Visszatérve az USA-hoz, az „unió” államformája úgynevezett prezidentális köztársaság, ahol az állam hétköznapi megnyilvánulásának, vagyis a végrehajtó hatalom feje az elnök.
Az elnök a külpolitika irányítója, minisztereket, bírákat, nagyköveteket nevezhet ki, válthat le. 4 évre választják az meg az úgynevezett elektorok, a végrehajtó hatalom az ő kezében összpontosul, ő a hadsereg főparancsnoka. A törvények életbelépése felett „vétó” joga van.
A törvényhozó hatalom a kongresszus, ami a képviselőházat és a szenátust jelenti. A szenátusba államonként 2 szenátor van jelen (6 évre, 2 évente 1/3 rotáció), a képviselőházban az államok lakosságuk arányában küldhetnek képviselőket.
A bírói hatalom független, élén a legfelső bíróság (9 fő kinevezése után független mindentől és mindenkitől, [bölcs öregek]), vezetőjét és tagjait az elnök nevezi ki. A tagállamok saját törvényhozás csak a nem központi súlyú kérdésekben hozhat törvényt, ami nem térhet el az alkotmány és a szövetségi törvények törvényeitől. (csak pl. a kiszabható büntetés mértékében, pl. nincs mindenhol halálbüntetés)
Az alkotmány csak a központi (szövetségi) hatalomról foglal állást az egyéb emberi jogokról a kiegészítések gondoskodnak A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását, fegyvertartás. Mindezek értelmezése a precedensalapú bíráskodás elvéből származik. Ez biztosítja hogy bár értelmezni sokféleképpen lehet az alkotmányt és kiegészítéseit, de alkalmazni minden esetben csak egyféleképpen. (pl. mikor a legfelsőbb bíróság kimondta hogy mindenkinek joga van akár fegyverrel is védeni otthonát, akkor minden államban engedélyezni kellett)
Az USA-ban a nép választja meg a rendőrkapitányt (vidéken sheriff), a főügyészt, és a városi bírót/főbírót. Az USA-t lehet nevezni leginkább a többség diktatúrájának, ami a demokratikus alapon nyugvó köztársaság fogalmának legteljesebb kimerítése.
[ a demokrácia alapelveiről a forrásokban szereplő függetlenségi nyilatkozat alapján kell beszélni, vagyis gondolati tagmondatokként felolvasod, és elmondod mit jelentenek ]