Összes oldalmegjelenítés

2011. március 26., szombat

Magyarország természeti erőforrásai

Természeti erőforrás: A gazdaság számára hasznosítható ásványkincseket, nyersanyagokat, természeti jelenségeket jelenti.
Ásványkincsek:
Energiahordozók:
- Megújuló energiahordozók
- Nem megújuló energiahordozók (fosszilis energiahordozók)
Nem megújuló energiahordozók:
- Kőszén: Magyarország készleteinek 60%-a az Lignit, 25%-a barnaszén és 15%-a feketeszén. Szánbányák adottságai kedvezőtlenek (vékony szénrétegek, töredezettek) Robbanásveszély (metán) vízbetörés veszélyes.
Lelőhelyek:
- feketeszén: Komló és környéke
- barnaszén: Vértes
- lignit: Visonta, Bükkábrány, Torony
A szénkészletek kb.: 200 évig elegendőek. A lignit kb.: 350 évig.
- Kőolaj, földgáz: A Nyugat-Dunántúlon indult a kitermelés, ma már nem termelnek. Legfontosabb lelőhelyek a Dél-Alföldön találhatóak. A készletek nem fedezik az igényeket.
Megújuló energiaforrások:Még minimális a felhasználásuk.
- Tűzifa, mezőgazdasági hulladék, részesedés elenyésző, bár tervezik növelni.
- Geotermikus energia: Nagy lehetőségekkel rendelkezik Magyarország, de kevésébe van még kihasználva.
- Vízenergia: Kevés készlet, rossz adottságok. Néhány erőmű a Tiszán (Tiszalök)
- Szélenergia: Kevés helyen épült, főleg a Kis Alföldön.
- Napenergia: Kevéssé kihasznált.
Egyéb ásványkincsek:
Ércek:
- Vasérc: Egyetlen lelőhelyünk volt, Rudabányán, már nem folyik kitermelés, nagyon rossz minőségű.
- rézérc: Recsk, 1000 m-nél mélyebben van. Világviszonylatban jelentős készlet, de még nem termelik ki.
- Bauxit: A Dunántúli-középhegységben található, Európai jelentőségű, kb.: 2030.-ige elegendő készlet. Veszélyezteti a karsztvizeket. Csökken a termelés, csökken az alumínium tartalom és alacsony a világpiaci ára. Veszélyes hulladék képződik (vörösiszap)
- Mangánérc: Úrkúton és Eplényben bányásszák. Európai jelentőségű, de a világpiaci ára alacsony és a termelés visszaesett.
- Uránérc: Mecsekben bányászták, a rendszerváltás után bezárták, de újratervezik a termelést. 100 évre elegendő a készlet.
Nem érces ásványkincsek: Magyarország gazdag bennük. (kőzetek, építőkövek)
- Kovaföldek: Zempléni-hegységben bányásszák, szűrőként, hangszigetelésként hasznosítják.
- Üveghomok: Zempléni-hegységben található. Üveggyártásra használják.
- Kaolin: Zempléni-hegységben található, porcelángyártás egyik alapanyaga.
- Perlit: Talajjavítás, betonkészítés. Zempléni-hegységben található.
- Zeolit: Tápszerekben, tisztítószerekben található, Zempléni-hegységben bányásszák.
Talajaink: A földfelszín legfelsőbb, termékeny, laza rétege. A legfontosabb erőforrásai Magyarországnak. Jó minőségű talajok.
Több talajtípus:
- Mezőségi talajok: (feketeföld, csernozjom talaj) Löszön képződtek,jó vízforgalmúak, laza szerkezetűek, magas tápanyagtartalom (sok humusz).
Pl.: Mezőföld, Bácska, Hajdúság
- Erdőtalajok:
 kilúgozott barna erdőtalajok: Dunántúlon (Alpokalja)
 Barna erdőtalajok: Középhegységekben, alacsonyabb területein, átalakulhat mezőségi talajjá is.
- Egyéb talajtípusaink:
 Öntéstalajok
 Láptalajok
 Szikes talajok (Hortobágy)
 Rendzina talajok (mészkövön)


Bank és tőzsde

Bank
A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. A bank olyan intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, társadalmilag hasznos terméket nem állít elő. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság fölös, jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Eképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai. A bank hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz. Újabban mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi lehetőségeit, némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik jövedelemhez jutni.
Bankok működése banki engedélyhez kötött.
A köznapi életben a pénzügyi intézmények legtöbb típusát bankként emlegetjük. Érdemes ismerni azonban a pontos terminológiát. Magyarországon a jogszabály a pénzügyi intézményeken belül hitelintézetet és pénzügyi vállalkozásokat ért. A bank a hitelintézetek egy fajtája. (Hitelintézet még: (1) szakosított hitelintézet: jelzálogbank, lakás takarékpénztár, egyéb - jellemzően állami fejlesztési - bankok; (2) Szövetkezeti hitelintézet: takarékszövetkezet, hitelszövetkezet.
A hagyományos banki működésmódhoz képest alternatívaként az elmúlt években jelentek meg a fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt integráló pénzintézetek: közösségi bank, etikus bank, zöld bank és alternatív bank elnevezésekkel.
Bank által nyújtott szolgáltatások
Bár a bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és országtól függenek, általában a következők vannak köztük:
• Pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet)
• Hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet)
• Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: Bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, Csekkek kiállítása, beváltása
• Értéktárgyak biztonságos tárolása (például egy széfben)
• Pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása)
• Kezesség és bankgarancia
• Magán és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása
• Nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíjelőtakarékosság lehetővé tétele
A pénzügyi tranzakciókat többféle csatornán keresztül le lehet bonyolítani:
• bankfiók: a fiókhálózat egyik tagja, melyen keresztül a pénzügyi műveletek széles köre elvégezhető
• ATM: komputerizált telekommunikációs eszköz, mely pénzügyi műveletek elvégzését teszi lehetővé egy pénzintézet ügyfelei részére nyilvános területen, melynél nincs szükség személyzetre a kiszolgálás alatt.
• levél
• telefonos bankolás: egy olyan szolgáltatás, amit pénzügyi intézmények nyújtanak, mely lehetővé teszi űgyfelei részére, hogy telefonon keresztül bonyolítsák le pénzügyi műveleteiket
• Online bankolás: egy kifejezés, melyet az interneten bonyolódó kifizetésekre, átutalásokra használnak, melyhez használni kell a bank vagy hitelszövetkezet internetes oldalát
Bankrendszer
Típusai
• Egyszintű bankrendszer: A központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. (pl.: Magyarországon a rendszerváltás előtt)
• Kétszintű bankrendszer: Különválik a jegybank és a kereskedelmi bankok. Magyarországon kétszintű bankrendszer van.
Jegybank (Magyar Nemzeti Bank)
• pénzkibocsájtás
• Árfolyam stabilitásának biztosítása
• Ár stabilitása (A Forint őrizze az értékét)
• A vállalkozásokkal és háztartásokkal nem áll közvetlen kapcsolatban, hanem a kereskedelmi bankokkal
• A kormány gazdaságpolitikáját kell támogatnia és végrehajtania
Kereskedelmi bankok
• Hitelt nyújtanak, melynek során új pénzt hoznak létre adósság formájában, a résztartalékos szabályozás (a jegybank hatásköre) alapján.
• Betéteket gyűjtenek (EBK, Egységes Banki Kamatláb)
• Bankszámla vezetés
• Bankközi átutalásokat hajt végre
• Befektetési tevékenység
• Háztartásokkal és vállalatokkal áll kapcsolatban
• A kereskedelmi bankok is teremthetnek számlapénzt
• Valuta (kézzelfogható pénz)és Deviza (számlapénz) váltása
A bankok jövedelmei
A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitel kamat közötti különbség. A hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél (mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni).
A pénztári szolgáltatások díja. (Pénzváltási, számlavezetési díj stb...)
Jogi társadalmi pozíciójuk
Mivel a bankrendszer biztosítja a gazdaság működéséhez a hiteleket, előjogokkal rendelkezik (Például a hitelszerződések feltételeit bármikor egyoldalúan módosíthatják.)
Sok országban hitelt csak bank nyújthat. Illetve, ha bank kamatra ad kölcsön, az üzleti tevékenység, ha magánszemély teszi ezt, az uzsora.
A devizahitelek törlesztőrészleteit a kamat, illetve az árfolyamváltozásoktól függetlenül változtathatják.
Tőzsde
A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. A magyarországi tőzsde jogi személy, önkormányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni.
A tőzsdék fajtái:
• árutőzsde
• értéktőzsde, ezen belül létezik
o devizatőzsde és
 Értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca.
o értékpapírtőzsde
o Hírpiac
Tőzsdei ügylet:
Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek.
Tőzsdei ügyletek fajtái:
• azonnali/prompt
• határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.
Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő egy opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajája van: vételi, eladási.

Tőzsdei árfolyamok:
• nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
• záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
• átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga
Tőzsdeindex:
Az adott tőzsdén forgó papirokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.
Tőzsdei ügylet menete:
A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb információkat. pl.: árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket Az ügyleteket szóban vagy számítógépen lehet megkötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.
A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.
A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény.
Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
- Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
- Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.
A tőzsde 3 fő csoportja:
- Pénz (készpénz)
- Értékpapír (bankszámla is)
- Tényleges anyagok (benzin, arany)
Összefoglalva:
- Különlegesen szervezett
- Koncentrált piac
- A kereskedett áruk standardizáltak
- A kereskedés folyamata standardizált
További lehetséges jellemzők: modern tőzsdék:
- Termékek fizikai jelenléte nem feltétel
- Adásvétel, spekuláció és hedge ügyletek
- Alap és származékos termékekkel is kereskednek
- Virtuális piactéri formák – e-üzlet, földrajzi kötöttségek nélkül
A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.

A gazdasági fejlettség mutatói

A gazdasági növekedést a bruttó hazai termék évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. A bruttó hazai termék – GDP=Gross Domestic Product – valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg. Rendszerint az egyes nemzetgazdaságok teljesítményét a bruttó hazai termék egy főre eső mutatójával, a GDP/fővel mérik. A bruttó hazai termék kalkulációjának egyik lényeges pontja az, hogy kizárólag csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vonják be a számításba. Vagyis azokat a közbülső javakat, amelyekből a végső javak készülnek, nem veszik figyelembe.
A bruttó hazai termék mutatója mellett, a nemzetközi statisztika még a bruttó nemzeti termék – GNP=Gross National Product – mutatóját használja rendszeresen a gazdasági fejlettség, a gazdasági növekedés mérésére. A bruttó nemzeti termék a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében, a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, s az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország bruttó hazai termékének értékéhez. Napjaink világgazdaságában az országhatárokon kívül megtermelt társadalmi termék egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Egy olyan ország esetében, amelynek külföldön nagyon komoly érdekeltségei vannak, a bruttó nemzeti termék lényegesen meghaladhatja a bruttó hazai termék összegét.
A Világbank évente kiadott jelentései alapján 1999-ben a világ átlagos GNP/fő értéke 4890 USD-nek felelt meg, s a világ összes GDP mutatója 1990 és 1999 között 2,5%-kal nőtt. A gazdasági fejlettségi szintet szemléletesen jellemzi még a születéskor várható átlagos élettartam mutatója, a felnőtt korú lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya és az egészségügyi ellátás színvonala.
A népességen belül az aktív keresők aránya fejlett országok esetében 50%-nál nagyobb értéket mutat. Minél fejlettebb az adott ország, annál több szektorra oszlik a foglalkozási szerkezete, így a legfejlettebb országok esetében a 3 szokásos (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) mellet már a negyedik, az információs szektor is megjelent. Ezzel szemben a legfejletlenebb országokban megfigyelhető egyes szektorok hiánya, így például a mezőgazdaság adhatja egyedül az ország gazdasági alapját.
A gazdasági fejlettségi szintek
Napjaink világát a szélsőséges egyenlőtlenségek jellemzik. Az egyes országok a gazdasági fejlettséget tekintve rendkívüli módon eltérnek egymástól.
Az alacsony jövedelemmel rendelkező országok a világ összes GDP termelésének mindössze 2%-át adják. Azonban ezekből az országokból kerül ki a világnépesség 35%-a. Az országok közötti egyenlőtlenség még e csoporton belül is igen hatalmas. A világ legszegényebb országa a Kelet-Afrikában lévő, szinte állandó élelmezési problémákkal küzdő Etiópia, ahol 1999-ben egy lakosra csak mindössze 100 USD GNP jutott. Az itt született gyermekek csak 43 évre terjedő élet elé néztek. 1999-ben Etiópia felnőtt lakosságának 64%-a analfabéta volt. Etiópia az Etióp-magasföld területén, Afrika száraz szavannás vidékein fekszik. Állandó vízhiánnyal küszködnek, vulkanikus eredetű kőzetek találhatók az ország területén, nincsenek ásványkincsek, energiahordozók. A túlnépesedés és az alacsony születéskor várható életkor miatt háromszög alakú korfával szemléltethető a lakosság életkora, a gyerekek aránya pedig 50%.
A közepes jövedelemszintnek megfelelő GNP/fő értékekkel rendelkező államok adják a világ GDP termelésének 18%-át és a világnépesség 50%-át. 1999-ben kb. 750-9000 USD/fő közötti GNP-vel rendelkező államok tartoztak ide. E jövedelemcsoporttal kapcsolatban sok vita alakult ki.Ennek eredményeként a Világbank egy alacsonyabb és egy magasabb fejlettségű alcsoportot hozott létre. Magyarország a magasabb fejlettségű alcsoportban található. 1999-ben az egy főre eső GNP értéke 4650 USD-nek felelt meg, és a születéskor várható élettartam átlagosan 71 év volt.
A közepes jövedelemcsoportban a legalacsonyabb GNP/fő értékkel a világ legnépesebb országa, Kína rendelkezett. Kínát egészen a közelmúltig a világ legfejletlenebb országai között tartották számon. Az 1990-es évektől a rekordméretű külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően hatalmas gazdasági növekedés vette kezdetét. 1990 és 1999 között Kína összes GDP értéke évente átlagosan 11%-kal nőtt, s így megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben a világ összes országa közül Kínában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés.
A magas jövedelmű ország csoporthoz tartozó államok átlagos GNP/fő mutatója 1999-ben 25730 USD. Ez több mint ötszöröse a világ átlagos GNP/fő értékének. A magas jövedelmű országok termelik a világ GDP értékének 80%-át, miközben a világnépességnek mindössze 15%-át adják. A Világbank által közölt mutatók alapján a világ legfejlettebb országai közé tartoznak: Szingapúr, USA, Dánia, Japán, Norvégia, Svájc, Luxemburg.
A kis területű, kis népességű Luxemburg az Ardennek röghegység területén fekszik, ahol sokáig a vasérc, a feketekőszén és az erre épülő kohászat jelentette számára a gazdaság alapját. Ezen készletek kimerülésével azonban a kis ország kénytelen volt váltani, a szolgáltatás fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, igen fejlett banki szolgáltatásrendszer épült ki. Emellett Luxemburg több nemzetközi szervezet székhelyéül is szolgál, s az Európai Unió alapító tagjaként beszélhetünk róla.

A népesség összetétele

Nemzet: Történelmileg kialakult tartós etnikai közösség, amelyet közös nyelv, a közös kultúra, a terület, a gazdasági élet és rendszerint valamilyen államszervezet tart össze.
Nemzetiség: (nemzeti kisebbség) valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó, azonos etnikumú, nyelvű és kultúrájú, közös történelmi múltú, kisebbségben élő közösség.
A nemzetiségek kialakulhatnak az államhatárok változásaival. (Pl.: magyarok Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Ausztriában, a volt Jugoszlávia utódállamaiban) vagy kivándorlással
(Pl.: magyarok Észak-Amerikában)
A nemzetiségek száma, aránya alapján létrejöhetnek ún. nemzetállamok, amikor döntően egy nemzet és egy nyelv jellemző, az országra. (Pl.: Portugália, Németország)
Kétnemzetiségű állam pl.: Belgium, ahol a vallonok és a flamandok élnek együtt.
Soknemzetiségű állam pl.: Oroszország, de remek példa a békés együttélésre Svájc
A nemzetiségeknek fontos szerepe van az országok, népek közötti kapcsolatok erősítésében. Ehhez azonban megfelelő nemzetiségi politikára van szükség. A kisebbségekkel szembeni erőszakos fellépés többnyire a nacionalizmus felerősödéséhez, sőt polgárháború kialakulásához is vezethet.
A nemzet fogalmával szorosan összekapcsolódik a közös nyelv használata. Földünkön jelenleg mindegy 2800 különböző nyelvet beszélnek, ezek közül a legtöbben csupán apró népcsoportok. A 16 legelterjedtebb nyelvet a világnépesség 60%-a használja. A legtöbben a kínai nyelv valamelyik változatát beszélik, emellett fontos közvetítő szerepe van a politikában, a kereskedelemben az angol, spanyol, francia, arab és az orosz nyelvnek is. Ezek a nyelvek egyben az ENSZ hivatalos nyelvei is.
Földünk lakói között különböző vallások követőit találjuk, ezért a népességet ennek alapján is csoportokra oszthatjuk:
A legtöbb embert tömörítő, négy legnagyobb világvallás:
- keresztény (a Föld lakosságának 1/3-a)
- mohamedán (iszlám, a Föld lakosságának 1/5-e)
- hindu (brahmanizmus, kb.:180 millió fő)
- buddhista (360 millió fő)
A zsidóság mindössze 14-15 millió fő jelentős része a vallási alapon szervezett Izrael államban él.


A vallás előírásai, tilalmai hatással vannak a társadalmi életre, szokásokra, sőt befolyásolhatják a gazdaságot, de kihathatnak a politikára is. Ezek a hatások legjobban a mohamedán, zsidó, hindu vallású országokban érvényesülnek. Például a mohamedán országokban a sertéshúsfogyasztás tilalma miatt, juhot, kecskét és szárnyasokat tenyésztenek. Indiában a hindu vallás szent állatként tiszteli a tehenet, ezért bár itt él a Föld legnagyobb tehénállománya, ennek mégis alig van gazdasági haszna.
A népességet csoportosíthatjuk a gazdasági életben betöltött szerepe szerint is:
- Aktív: Munkahellyel rendelkező, gazdasági élet valamely területén dolgozó személy.
- Inaktív: Rendszeres jövedelemmel rendelkező, de nem dolgozó személyek. (nyugdíjasok, anyák)
- Eltartott: Nem rendelkeznek saját jövedelemmel. (iskolás gyermekek)
Napjainkban előfordul, hogy egy munkavállaló korú (15-65 éves) hosszabb-rövidebb ideig nem talál munkát, ezt nevezzük munkanélküliségnek. A munkanélküliek aránya összefügg a gazdaság helyzetével, társadalmi-gazdasági fejlettséggel.
Foglalkozási szerkezet: Azt mutatja meg, hogy az aktív kereső népesség milyen arányban oszlik meg a gazdasági szektorok között.
A fejlett országokban a kereső népesség több mint felel a szolgáltatás szektorában dolgozik, az ipar a munkavállalók mintegy 30%-át foglalkoztatja, de ez a szám a társadalmi-gazdasági fejlődéssel párhuzamosan folyamatosan csökken. A mezőgazdaság csupán néhány %-át foglalkozatja az aktív keresőknek.
A fejlődő országokban a keresők közel fele ma is a mezőgazdaságban dolgozik, a szolgáltatás szerepe azonban már itt is megfigyelhető.
Foglalkozási átrétegeződés: A gazdasági ágazatok arány a foglakozási szerkezetben a
gazdasági-társadalmi fejlődéssel összefüggésben folyamatosan változik.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a termelés fejlődése miatt, az iparban talál munkát, a technikai fejlődés miatt felszabaduló munkaerő az iparból pedig a szolgáltatás különböző területein helyezkedik el.
Ez a fejlődő országokban: a mezőgazdaságból felszabadult keresők egyből a szolgáltatásban helyezkednek el, ennek oka a fejletlen ipar.

A szolgáltatások

A három szektor forgalomhasonló, de nem azonos. A tercier szektor (szolgáltatások) a gazdaság egy ágát jelölik. A szolgáltatások azok a tevékenységek, amelyek nem anyagi javak termelésére irányulnak, ugyanakkor a gazdaság és a társadalom szereplőinek szükségleteit elégítik ki. Az Infrastruktúra a szolgáltatások működéséhez szükséges műszaki teljesítmények gyűjtőneve. Ezen kívül idetartozik az emberek szaktudása, termelési tapasztalata, és az a szabályozás is, ami a gazdaság működéséhez szükséges. Az infrastruktúra tehát az a keret vagy sokkal inkább „érrendszer” amely nem vesz rész közvetlenül az anyagi termelésben, de mégsem választható el a gazdaság szövetétől, mert nélküle az anyagi termelés is lehetetlen lenne. Önmaga is termel csak épp nem termékeket, hanem szolgáltatásokat. A tercier szektor, a szolgáltatások és az infrastruktúra tehát ugyanannak a rendszernek háromféle megjelenési formáját jelöli. Napjainkban egyre gyakrabban beszélünk a negyedik szektorról a kvaterner szektorról.
Felépítése: A szolgáltatások között megkülönböztetjük a gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat. A gazdasági szolgáltatások közé tartozik a közlekedés, a távközlés, a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus is. A társadalmi szolgáltatások felölelik az oktatási rendszert, az egészségügyi ellátást, a közigazgatást. Ide tartoznak azok a szervek is, amelyek lehetővé teszik az állam működését.
Az infrastruktúra elemei többféleképpen csoportosíthatók:
Funkciója szerint megkülönböztethetünk:
- anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli, amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. Pl.: utak, gáz, olaj, stb.… Illetve egyes építmények. (pályaudvarok, repülőterek, iskolák, kórházak)
- humán infrastruktúra: Az emberek tudását, termelési tapasztalatát, szakképzettségét, iskolázottságát, munkakultúráját, a társadalom szervezettségét, illetve ezek rendszerét foglalja megában. Ez az infrastruktúra a legnehezebben megfogható, de napjaink egyre fontosabbá váló része.
- intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat, melyek a gazdaság működésének keretét szolgálják. Így idetartoznak például a gazdaságot, a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok.

Az ipar jellemzői

Az ipar a gazdaság egyik ága. kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi javakat, és feldolgozza a mezőgazdaság termékeit. Tevékenysége nyomán anyagi jellegű ipari termékek jönnek létre. Jelenléte és fejlettsége meghatározza egy ország általános fejlettségi színvonalát. Ezt a folyamatot mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik iparosodásnak nevezzük. Az ipar szerkezete megváltozik termékeit rendeltetése szerint megkülönböztetjük. Kitermelő, alapanyag és feldolgozóipar. A kitermelőiparhoz az energiahordozók és a nyersanyagok bányászata tartozik. Az alapanyagipar a további feldolgozáshoz szükséges anyagokat és félkész termékeket állít elő. A feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépeket, berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. A történelem során az ipar ágazatai, szerkezete folyamatosan bővült és átalakult. Minden korban más és más ágazaton volt a hangsúly. A dinamikusan fejlődő és más ágazatokat is magukkal ragadó ágazatok a húzóágazatok. Ipartelepítő tényezők az ipari üzemeket tulajdonosaik mindig oda telepítik, ahol azok a legnagyobb profitot tudják termelni, ezt a telepítő tényezők határozzák meg. A hagyományos ipari ágazatok telepítő tényezői lehetnek természeti és társadalmi-gazdasági jellegűek. A leggyakoribb természeti telepítő tényező a nyersanyagbázis, vagyis az energiahordozók és az ásványkincsek előfordulása. A munkaerőnek sokféle tulajdonsága vonzhatja az ipart: az olcsósság, a nagy tömeg vagy éppen a szakképzettség. A fogyasztópiac a lakosság igényeit közvetlenül kielégítő ipari ágazatok szempontjából jelentős. a telepítő tényezők között egyre fontosabbá válik az infrastruktúra: jó közlekedés, modern telekommunikáció, közszolgáltatások fejlettsége. A tőke szerepe a tőkeigényes ágazatokban kiemelkedő. Amíg nem volt könnyen mozgatható, mint napjainkban nagyon koncentrált a tőkeigényes húzóágazatokat.(vegyipar, autógyártás) import vidékek az ipartelepítő tényezők következtében a világ ipara egyeletlenül helyezkedik el. Különbségek vannak a világ országainak iparosodottságában és az ipar országokon belüli elhelyezkedésében is. a hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. A hanyatló ipar a növekvő munkanélküliség a menekülő tőke miatt a környezet is jelentősen romlott a területek rozsdaövezetekké váltak. a feldolgozóiparban a korábban jellemző iparvidéken belüli kooperációt a globalizáció a termelés világméretű széttelepítése során kezdi felváltani a hálózatokon belüli kooperációt. Ez azt jelenti, hogy a termelést végző üzemek a világ távoli pontjain is elhelyezkedhetnek, mégis egymásra épülő termelési kapcsolatban állnak egymással.

Pénz és értékpapír

A transznacionális vállalatok külföldi beruházáshoz gyorsan mozgatható, nagy mennyiségű pénzre volt szükség és a kommunikációs technika fejlődése lehetővé tette a pénz azonnali eljutását a Föld bármely pontjára. A pénzügyis szektor azonban „önálló életre” kelt és ma már a termelő ma már önálló, saját törvényei alapján működik. Önálló pénzügyi vagy monetáris világgazdaságról beszélünk. A pénz fogalmát meghatározni tágabb értelemben véve: Pénz bármi lehet, amit általánosan elfogadnak termékért vagy szolgáltatásért.
A pénznek 3 fő funkciója van:
- Kereskedelmi közvetítő
- értékmérő
- kincsképző
A színes és nemesfémek az árupénz, amelyet mindenhol a papírpénz váltott fel. A bankjegyek és a hozzá tartozó érmék együttesen alkotják a készpénzt. A készpénzt mára már az elektronikus kereskedelemben használatos bankszámlapénz váltja fel. Ha az árnövekedés tartós, akkor inflációról beszélünk. Ilyenkor az árak emelkedésével a pénz értéke csökken. Az idegen országok pénznemeit valutának hívjuk. Ettől eltérő fogalom a deviza, amely a nemzetközi pénzforgalom fizetőeszközének gyűjtőneve. Ha egy valuta szabadon váltható, akkor konvertibilisnek nevezzük. A valuta árfolyam egyik napról a másikra változik, azért van rá szükségünk, hogy megtudjuk mennyit ér egyik valuta a másikhoz képest.
Az állampapírokat az állam adja ki, hogy adósságát csökkentse. A kötvény valamely gazdálkodó szervezet által kibocsájtott értékpapír, melynek vásárlója, hitelezője lesz a kibocsátó szervezetnek, s pénzét meghatározott idő múlva a kamatokkal együtt kapja vissza.
Részvény, egy részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott részét megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa szabadon adhatja és veheti. A részvény megvásárlója egyben a cég tulajdonosa is lesz, így a cég működésébe részvénye értékének erejéig bele is szólhat.
A rövidtávú ügyleteket a pénzpiacok intézik. Legfontosabb intézményei a bankok. A hosszú távú pénzügyi ügyleteket a tőkepiacok bonyolítják melyek közül a legfontosabb az értéktőzsde.
A bank olyan pénzintézet, amely pénzforgalommal és bizonyos értékpapírok forgalmazásával foglalkozik. A bankok feladata eleinte pénz megőrzés volt, később pedig számlavezetés, az elhelyezett pénz pedig a betét.
A bankok nem tartották maguknál az összes pénzt, ha nem olyanoknak adták a pénzt, akiknek szükségük volt rá. Ez a hitelnyújtás. A kamat a hitel ára.
Értéktőzsde az értékpapírok piaca. Itt cserélnek gazdát a részvények. Bróker az értékpapírok eladői és vevői között teremt kapcsolatot.
Árfolyamnak nevezzük azokat a részvényeket és egyéb értékpapírok árát a tőzsdén, amelyek folyamatosan változnak. A részvények árfolyamából szűmolják ki a tőzsdeindexet, az értéktőzsde mellett létezik árutőzsde is.

2011. március 25., péntek

Rákóczi szabadságharc

Magyarország felszabadult a török megszállás alól és Habsburg megszállás következik. Magyarországon idegen csapatok állomásoznak. Bevezették az újszerzeményi bizottságot. Igazolni kellet, hogy a visszaigazolt birtok tényleg a családé volt. Ha sikerült igazolni, akkor fegyverváltságot kellett fizetni (a föld értékének a 10%-a) Magyar nemesek nem jellemző, hogy visszakaptak birtokot. II. Rákóczi Ferenc elfogadja a felkérést a szabadságharc vezetésére. 1703.-tól 1711.-ig tart: A Rákóczi szabadságharc sikerének oka teljes társadalmi támogatottság. És a nemzetközi politikai helyzet. A magyar hadsereg nem alkalmas szabályos háború megvívására. A szabadságharcosok kurucok. 1708.-ban a Trencsényi csatában katasztrofális vereséget szenved. Ettől kezdve a magyarok folyamatos visszavonulásban vannak. A hadsereg jó része dezertál (megtagadja a parancsot és hazamegy). A Habsburg hadsereg élére magyar származású tábornokot neveznek ki. Rákócziék béketárgyalásokat kezdenek. És Rákóczi beleegyezése nélkül és a Majtényi síkon 1711.-ben a kurucok leteszik a fegyvert. Ezután egy kompromisszumos békét kötnek Szatmáron. Mindenki amnesztiát kap aki részt vett a felkelésben. (amnesztia: kegyelem). Visszaállítják a rendi alkotmány rendszerét. Cserébe fel kell esküdni a Habsburg királynak, uralkodónak. Rákóczi önkéntes száműzetésbe vonul. Törökországba, Rodostóba települ le. 1705.-ben Szécsényben tartanak országgyűlést, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják. Konföderációt hoznak létre a rendek között (nemesség, polgárság, jobbágyság). 1707.-ben Ónodi országgyűlésen megszavazzák az általános adóztatást.

Reformáció

A XVI. század elejére a római katolikus egyház válságba kerül. Az egyház elanyagiasodik. Luther Márton szerzetes 1517.-ben Wittenbergben kitűzi 95 pontját a templom ajtajára. A legfőbb problémája a búcsúcédulákkal van. Elmélete szerint csak az lehet igaz ami9 a Bibliában benne van. Szerinte nincs szükség az egyházra ahhoz, hogy az ember Istenhez szóljon. Nem sikerül mágián megégetni és Wartburg várában lefordítja a Bibliát németre. A római katolikus vallásból kiszakadt új vallási irányzat lesz a Lutheránus vagy Evangélius egyház. Nincsen szerzetesrend, a papok megházasodhatnak.
A másik új ága a kerszténységnek a református. Alapítója Kálvin János innen eredt a név, Kálvinisták. Ő Genf városának volt a lelkésze. Új vallásának az alapja a predesztináció: elve elrendelés. Nem ismerik el a pápát, mert a bibliában nincs leírva. Nincs minden szertartáson úrvacsora, csak ritkán és kenyérrel áldoznak. Fehérre meszelik a templomokat. Nemzeti nyelven történő igehirdetést támogat. A református templomok szószéke a templom oldalfalához van helyezve, és efelé néznek az ülőhelyek. Külön kell ülni a férfiaknak és a nőknek. A református felekezetnél nincsen központi irányítás, egyházszervezet. A felekezetek maguk választják lelkészeiket.
A reformátusoknál nincsen gyónás. A református vallás gyorsan elterjed,mert ez emberközelibb, érthetőbb és átérezhetőbb formája a kereszténységnek.

Mutassa be az önálló Erdélyi fejedelemség sajátos etnikai összetételét, „a három nemzet” egymástól eltérő társadalmi, életmódbeli helyzetét és szokásait (vallását)!

Erdély hivatalosan a török birodalomhoz tartozik, de mégis nagy önállósággal rendelkezik, Ugyanis belügyeiben szabadon dönthet, csak a külügyet kell egyeztetni a törökkel. Évi 10 000 aranyat fizet, adóként a töröknek. Erdélyben nincsenek megszálló török csapatok. A szabad önrendelkezésjogát felhasználva vallási türelmet vezetnek be. Bármelyik keresztény felekezethez tartozás engedélyezett. Ilyen nincs máshol Európában. Így az elüldözött felekezetek Erdélybe jönnek. Erdély aranykorának egyik titka, hogy béke van. Erős fejedelmi abszolutizmus alakult ki. Erdély éves adóbevétele 0,5 millió arany.

Nemzetiségi csoportok jellemzői:
Magyarok:
- Református vallásúak
- Teljes társadalommal rendelkeznek
- Jellemzően ők adják Erdély nemességét

Székelyek:
- Vallásuk Római katolikus
- Kollektív nemesi jogokkal bírnak (csak Erdélyben nemesek)
Szászok:
- Ők németek, német az anyanyelvük
- Erdély kereskedői
- Minden szász polgárnak számít
- Adómentesek
- Csak a polgári adókat kell fizetniük
- Minden kiváltsággal rendelkeznek, ami a polgároknak jellemző
- Vallásuk az Evangélikus
Románok:
- Ők önkéntesen települnek Erdélybe
- Vallásuk az Ortodox kereszténység
- Román az anyanyelvük
- Csonka társadalommal rendelkeznek, nincsen sem nemességük, sem polgárságuk, csak jobbágyok
- A román nemesek elmagyarosodnak

Az Erdélyi Fejedelemségben a nemesi címet lehet csak örökölni a vele járó hivatalt nem. A fejedelmek abszolutizmust vezetnek be. És erre épülve egy melkantirista gazdaságpolitikát hoznak létre. Államosítja a bányászatot, ezzel nagy bevételekre tesz szert. Körülbelül 0,5 millió arany az éves bevétele.

Ismertesse a felfedezések okait! Mutassa be a hajóutak kiváltotta Nyugat-Európai változásokat!

A XV. század közepére arany éhség alakult ki Európában. Kimerülnek a Cseh és Magyararanybányák. Nem lesz pénz nyersanyag, ezért az Európai államok aranyhoz akarnak jutni, ezért Indiába kell menni. Az Indiával hagyományos, több száz éve fennálló szárazföldi kereskedelmet a Török Birodalom túlzottan megvámoltatja. Így kénytelenek, -„hogy elkerüljék a török birodalmat”- egész Afrikát megkerülni. A portugálok kezdik el az utazásokat. Átveszik az araboktól az iránytűt. Aztán feltalálják a kormánylapátot. Meg tanulnak karavellát építeni. Újra felfedezik az Ókori tudományokat. A Spanyolok nyugati irányba hajózva akarják elérni Indiát. Kolombusz Kristóf azt állítja, hogy a Föld gömbölyű és ezt meg lehet kerülni. 1492.-ben felfedezik Amerikát, és Kolombusz azt hiszi, hogy Indiában jár. Vasco de Gamma portugál hajós Afrika megkerülésével eléri Indiát. Amerikó Vespucci bizonyítja, hogy ez egy új földrész így róla nevezik el Amerikának. Magellán az első, aki megkerüli a Földet. A felfedezett területeket gyarmatosítják. A gyarmatosítók technikai fölénye biztosítja a sikert az őslakosokkal szemben. A bennszülött őslakosok számára a hódítók technológiája és eszközei vonzóak lesznek.

Dél és közép Amerikát a Spanyolok és Portugálok gyarmatosítják. India és a távolkelet gyarmatosítását is a portugálok kezdik el. A technikai fölénynél sokkal jobban segíti a gyarmatosítást, hogy új, az őslakosok számara ismeretlen betegségek érkeznek Európából.

A nagy földrajzi felfedezések gazdasági változásokat hoznak Európába. Az ipar átalakul. A céhes ipar nem képes a meg növekedett keresletet. A céhek átalakulnak manufaktúrává. Munkamegosztás van. És bérmunkások dolgoznak. Gyorsabb a dolgozók betanítása, nagyobb mennyiséget tudnak gyártani, viszont rosszabb minőségben. De sokkal olcsóbban. A mezőgazdaság is átalakul, ugyanis sokkal nagyobb lesz a kereslet a gyapjúra, így Nyugat-Európában rohamosan terjed a birkatenyésztés. Az így kialakult élelmiszerhiányt Kelet-Európa pótolja. Amelynek következtében itt nem fejlődik az ipar.

Az ekkor felfedezett kereskedelmi utak lesznek a mai modern kereskedelem alapjai is.
Ár forradalom:A termékek ára ugrásszerűen fog nőni 50 év alatt összesen kb.: 3-4 szeres árnövekedés a mezőgazdasági termékek piacán. A manufaktúrák megjelenésével megjelennek a tőkések és a bérmunkások.
A korábbi feudális rendszer kezd felbomlani, és kialakul a kapitalizmus. A tőkések és munkásaik nem függetlenek az uralkodótól. A gyarmatok kizsákmányolása következtében elvesztik gazdasági függetlenségüket is. A Söld bizonyos területein (Pl.: Ázsia) kimaradnak a gazdasági fejlődésből.

Mutassa be Hunyadi János törökellenes harcait és „Hazánk a kereszténység védőbástyája” szerepét!

Hunyadi János román származású magyar nemes. Az ő idején a Magyar történelem a törökellenes harcokról szólt. A Balkán-félsziget felől Magyarország határához megérkeznek a törökök. 1396.-ban Nikápolynál csatát veszít a magyar hadsereg, ezután kiépítenek egy végvár rendszert a déli határon. A végvárakat stratégiai pontokra építik. A török haderő Európa akkori legjobb hadserege. Ők voltak a Janicsárok.

Hunyadi először Erdélyben ütközik meg a törökkel, Medzi-bég segítségével. Hunyadi győz, ettől kezdve az ország megmentőjét látják benne. 1443.-ban megkezdődik a téli, avagy a hosszú hadjárat. A Balkánra indít támadást, célja a török kiűzése. Sikeres volt a hadjárat, de a Balkánt nem szerezzük vissza. A drinápolyi békében mégis a törökök fizetnek hadiharcot. Ezt a békét a magyarok megszegik. 1444.-ben elkezdődik a várnai csata. A magyar hadsereg katasztrofális vereséget szenved. Meghal a király Hunyadi pedig éppen hogy megmenekül.

Az új király még gyerek, ezért mellé Hunyadit nevezik ki kormányzónak. 1448.-ban hadjáratot vezet Szerbiába. Újabb vereség a magyaroknak Rigómezőn. Ezután Hunyadi nem indít több hadjáratot, de kormányzói hatalmát arra használja, hogy magánhadsereget építsen. Ki. A kormányzónak minden jogköre megvan, míg a királyé csak adományozható föld mérete korlátozott. Négymillió hold földet adományoz magának, és 26 várat. Nándorfehérvár is az ő tulajdonában lesz, ami az ország kapujának számít. Amikor a törökök ostromolni kezdik Nándorfehérvárt 1456.-ban, a pápa elrendeli, hogy minden délben harangozzanak. A várat Szilágyi Mihály védi meg, Hunyadi János sógora. Ekkor Hunyadi északról jön a felmentő sereggel. Először át kell törni a török hajózárat, és a pápa keresztes hadjárattal segíti Magyarországot. A keresztek parancsnoka Kapisztrán János volt, aki átkel a szláván, és megtámadja a törököket. Az ostromágyúkat elveszti a török hadsereg. A törökök feladják az értelmetlen ostromot. A várban pestis járvány tör ki, emiatt Hunyadi János két hét múlva meghal.

Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemei

Az Árpád-ház magva szakadása után Magyarországot kis királyok uralják. Károly Róbert nápolyi születésű francia családból származik. Háromszor koronázzák meg mire magyar király lesz. A Rozgonyi-csata, polgárháború árán kerül hatalomra. Nyugati típusú reformokat és bányabért vezet be. A kitermelt javak 1/3-át megkapja az eredeti birtokos. Károly Róbert Arany Forintot és Ezüst Dénárt készíttet. A magyar pénz egy stabil valuta lesz. A pénzrontás elkerülése miatt bevétel kiesést a kapuadóval pótolja. Minden olyan kapun, amin egy szénával megrakott szekér befér, minden évben 1 forintot kell fizetni. Visegrádon királytalálkozót szervez a lengyel és a cseh király meghívásával. Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat építenek ki. Valamint meg egyeznek, hogyha a lengyel királynak nem születik fia, akkor Károly Róbert fia lesz a lengyel király. Károly Róbert városokat alapít.
Például Gyöngyös. Hatalmi jelvénye az Anjou liliom. Modernizálja Magyarország gazdaságát, így vezető hatalommá válunk. Utolérjük, sőt meg is haladjuk Európa fejlettségét. Károly Róbert halála után fia Nagy Lajos 1351.-ben bevezeti az úgynevezett ősiség törvényt, amiben megszüntette az Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadságot. Ezzel azt akarta elérni, hogy a fiúágon öröklődő nemesi birtok – fiú utód híján – már csak egy szűkebb körben, az elhunyt nemzetségen belül találhasson gazdára. Vagyis nem adhatta el, nem zálogosíthatta el, ne adományozhatta el.

Szent István államszervező tevékenysége

A korábban kialakult törzsi szervezet bomlásnak indul. A törzsfők sokat veszítenek hatalmukból. Árpád utódai egyre több hatalomra tettek szert. A korabeli szokás szerint a család legidősebb férfitagja örökli a vagyont. Géza lesz az aki a X. század utolsó harmadában erővel szerezni meg a hatalmat a többi törzsfőtől. Felveszi a kapcsolatot a Német-Római császársággal. hittérítőket kér (Római katolikusokat) és területeket ad át a császárnak (a Bécsi medencét). Fiát, Vajkot keresztény módon nevelik. A kereszténységben az István nevet kapja és papok tanítják. Bajor hercegnőt, Gizellát kéri meg fia feleségének. Gizella kíséretében tudósok, művészek és lovagok is érkeznek, Géza halála 997.-ben következik be. A következő kérdést teszik fel: Ki legyen az új fejedelem?. Senionátus- mely szerint a legidősebb, legalkalmasabb férfi az utód. Eszerint Koppánynak kell lenni az új fejedelemnek. Primogenitúra: (primo=első, genitúra=szülött) az elsőként született fiú jogán való öröklés.
Koppány elindul hadseregével elvenni István anyját. István német segítséggel veri el Koppány hadseregét. Koppány meghal, felnégyelik. Istvánt megkoronázzák 1000 és 1001 fordulóján. István a pápától kérte a koronát
Szent István keresztény államot épít ki. Minden 10. falunak templomot kell építenie. Az egyháznak tizedet kell fizetni és mindenkinek templomba kell járni, kivéve a tűz őrzőjének. Kiépíti az egyházmegyéket, élükön a püspökkel. A magyar egyház fejévé az Esztergomi érseket teszi. Azzal, hogy Római katolikus vallást választott István átveszi a Nyugat-Európa államberendezkedését is. István létrehozza a vármegyék rendszerét. A vármegyék élére Ispánokat nevez ki. A király távollétében az Ispánok feladata, hogy gyakorolják a király jogait, ők a hadsereg parancsnoka, a főbírók, ők szedik be az adót, ennek az 1/3-át kapják. A vármegyék központja földvárak, a vármegyeközpontok köré települnek a szolgálófalvak. A 2. törvénykönyvben rendezi az egyház ügyeit. Főleg a 22 életellenes bűncselekményeket, pénzbüntetést szab ki, csak TINO-ban fejezi ki a büntetés mértékét. Az egyházat ki vesz a törvénykezés alól. Istvánnak egyetlen fia egy vadászaton meghal. Nincs rendezve a trónöröklés, ezért István kijátsza a korabeli egyházi jogrendszert. Éppen ezért a koronát még életében felajánlja Máriának.
A magyar királyság hatalmi jelképei:
• Korona
• Jogar
• Országalma

A középkori városok Nyugat-Európában

A korai sötét középkor 476-1000 általános hanyatlását az érett középkor 100-1300 virágzása váltotta fel: kezdetben kevés és szegény város létezett, majd rengeteg és gazdag város jelent meg Nyugat-Európában. Háttér: a feudalizmus korai fázisból az érett szakaszba lépett, vagyis az agrár forradalom miatti munkaerő-megszabadulás az árutermelés és a pénzgazdálkodás előidézte az ipari és kereskedelmi központok, azaz városok elterjedését.
Az új városok létrejöttét befolyásoló tényezők:
• A hegyvidék és síkság találkozása (árucsere)
• Nyersanyag lelőhelyek közelsége (feldolgozóipar)
• Folyótorkolatok, folyó és tenger találkozása (olcsó vízi szállítás)
• Királyi, nemesi, és püspöki központok közelsége(védettség, biztos felvevő piac)
A céhek a legjellemzőbb középkori városi szervezetek:
• Az azonos szakmájú kézművesek érdekvédelmi szervezett a „kontárok” azaz a céhen kívüli versenytársak ellen.
• A céhversengést kizáró üzemszervezeti egységek is (a mester saját kezűleg kiváló minőségű, nagyon drága terméket állít elő) szigorúan szabályozott körülmények között: egy forma nyersanyagok és munka és segéd azonos.
• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése.
A városi társadalmi csoportok:
• Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői.
• Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei ) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van.
• Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek.
A városok külső képe:
• Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl.: szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem)
• A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.
• A falak korlátozzák a várok térbeli terjeszkedését, többszintes emeletes épületek oldják meg a lakás gondokat, viszont megnövelte a túlzsúfoltságból eredő tűzvészeket és járványok veszélyeit.

A magyar honfoglalás

A legnagyobb probléma, hogy kevés forrás maradt fenn a magyarokról a IX. század előtt. Csak írott forrás van, de ezek sem sajátok. 10-nél kevesebb írott forrás maradt fenn tárgyi egy sem. A magyarok lovas nomád népcsoport voltak. Fő tevékenység az állattenyésztés. Nincsen letelepült életforma. Vagyis nem építenek várost, mert jurtában laknak. Ezek a népek a lovat használják közlekedési eszköznek, és harcmodoruk a lóra épül. Az ilyen népcsoportok mindig vándorolnak, ezért csak szállásterületeik vannak. A lovas nomádoknál jelen van a földművelés is, csak arányaiba kisseb jelentőségű. Például a magyarok már a Kárpát medencébe költözés előtt is ismerték a szőlőtermesztést is. A magyaroknál törzsek alkotják a társadalom szervezetét. A magyar harcmodor nem a nyílt csatákból állt, hanem a megtévesztésem alapuló gerilla taktikán. A magyarok íjai reflexíjak.
A magyar honfoglalás az Urál hegység lábától indul el. Dél felé vándorolnak, körülbelül 600 környékén Levédiába költöznek. A Kazár birodalom fennhatósága alatt vagyunk, mi adjuk a hadsereget. A Kazár birodalomból, 850 környékén átköltöznek a Dnyeper folyó nyugati oldalára. Csatlakozik a magyarokhoz 2 Kabar törzs is. Etelközbe költöznek át. Itt kötik meg a vérszerződést. Ekkor a magyaroknak Kb.: 15-20 ezer lovasuk van. És bérkantaságból élnek A magyar hadsereg az Al- Dunánál tartózkodik. Amikor a Besenyők megtámadják az otthon maradtakat. Árpád bemenekül a Kárpát medencébe. A Vereckei hágón át. A magyar haderő már ide jött haza. Első lépésben csak a Dunáig foglalják el a Kárpát medencét. A kalandozások sikeresek voltak. Az európaiak nem tudnak mit kezdeni a magyar harcmodorral. Eljutnak a Hispániai félszigetre is.
A 7 törzsek neve:
• Nyék
• Megyer
• Tarján
• Kürt-gyarmat
• Keszi
• Jenő
• Kér
A törzsek vezetői:
• Álmos
• Előd
• Ond
• Kond
• Tas
• Huba
• Töhötöm
A kalandozó hadjáratoknak 2 ütközet vet véget: 933- Merseburg, 955- Augsburg. A magyarok a Kárpát medencében véglegesen telepednek le. Elkezdődik a veremházak építése. A magyarok a törzsszövetségi formát fenntartják, bár nincsen szoros együttműködés A magyarok hitvilága egyistenhit, és az ősök tiszteletére épül. A magyarok felveszik a diplomáciai kapcsolatot a nyugati államokkal, és próbálnak beilleszkedni Európába.

Az ókori athéni demokrácia

Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer.
Az athéni demokrácia formája Kr. e. az V. században nyerte le végleges formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr.e. 507.-től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodt, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti különbségeket.
Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban élnek az emberek, ezzel akarja biztosítani a szabad népképviseletet. A 10 kerületet PHÜLÉNEK hívják. Ezen kívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket, egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre. Egy phülé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben. A phüléket többségben a DÉMOSZ (nép) tagjai irányították, de az arisztokrácia is jelen volt. Minden phüléből 50 embert választottak, akik részt vettek az 500-ak tanácsában, a BULÉBAN. A bulé fő feladata a törvény előkészítése, a tisztviselők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása. A napi dolgok intézésére 50 fős ügyeletes bizottságokat hoztak létre. Mindegyik phülé választott egy SZTRATÉGOSZT is így volt összesen 10 sztratégosz. A sztratégoszok hadügyekkel foglalkoznak, és ez a tisztség a többi tisztséggel ellentétben több évig is betölthető volt. A legfőbb hatalom az évenként kb. 40-szer ülésező EKKLÉSZIA (népgyűlés) kezében volt. A népgyűlés hozta a törvényeket és döntött a háború és béke kezdéséről, a külpolitikáról, és itt választották a tisztségviselőket, ellenőrizték a bulét. A tisztségviselők az ARKHÓNOK, ők munkájukért pénzt kapnak. Minden Athéni polgár, aki betölti a 20. életévét tagja lehet a népgyűlésnek. A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A METIOSZOK az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók.
Athén város a kikötővel együtt körülbelül 100.000 fős város volt, ebből 14.000 ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phüléből. Közülük kerülnek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a CSERÉPSZAVAZÁS, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését szeretnék megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, akkor a cserépszavazással száműzték Athénből 10 évre.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr.e. V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora is egyben.

A szöveg felépítése, szövegszerkesztés folyamata

A szöveg fogalma
A nyelv, a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egység. Terjedelme: egyetlen mondattól – egész regényig.
• Tartalom szempontjából: teljesség; Megformáltság szempontjából: kerekség, lezártság érzete.
• Szerkezete: Kisebb egységekre tagolódik: fejezetek, bekezdések, mondatok. Bevezetés, tárgyalás, befejezés.

Szerkezettípusok: lineáris, párhuzamos vagy ellentétező, mozaikszerű vagy keretes, asszociatív (képszerű)
A szöveget a mondatok véletlen halmazától az összetartó erő különbözteti meg. Ez a szövegkohézió, vagy szövegösszetartó erő. A szöveg megformáltságát két alapvető tényező befolyásolja. Új jelentéssel gazdagítja az elsődleges, szövegszerű jelentést.
• Szövegösszefüggés (kontextus): nyelvi környezet, az összefüggések, körülmények együttese.
• Beszédhelyzet (szituáció): Aktuális, konkrét helyzet (hely, idő, szándék, partner stb.)

A szövegösszetartó erő összetevői:
• Nem nyelvi tényezők (a szövegalkotást és a befogadást határozzák meg)
• Jelentésbeli kapcsolóelemek
• Nyelvtani kapcsolóelemek

A szövegkohézió fajtái: (10-es TK / 110.o példák + Sütő András szövege)

Lineáris kohézió (vonalas, egyenes vonalú): Nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemek, melyek a szavak, mondatok közötti nyelvtani összefüggést biztosítják.
Eszközei: kötőszó, rámutató szó, egyeztetés, toldalékok (igeragozás, birtokos személyjelek, birtoktöbbesítő jel, többes szám jele stb.), hiányos mondatok, határozott névelő használata, szórend és mondatrend (a tagmondatok sorrendje az összetett mondatokban).

Globális kohézió (átfogó, az egészre vonatkozó): A mondatok között tartalmi, jelentés szintű összefüggést biztosítják. (leggyakrabban: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó következtető összefüggés)
Eszközei: ismétlődő szószerkezetek, azonos valóságdarabra utaló szó (izotóp, pl.: rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak, kifejezések), névmások, párhuzam, ellentét, logikai elrendezés, cím, kulcsszók, tárgyak, szereplők ismétlődő előfordulása.

Téma-réma (ismert rész – új információ): Az ismert és az új információ arányát a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg.
A beszédtempó fokozott szerepe: az ismert részt gyorsabban, a még ismeretlent lassabban mondjuk.
A szórendet is befolyásolhatja. Az új, fontos, hírértékkel rendelkező részt általában az állítmány elé helyezve emeljük ki. Összetett mondatokban a tagmondatok sorrendjét is meghatározza.

Hangalak és jelentés kapcsolata

A szavakat úgy érzékeljük, hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangsort halljuk. A szavak hangalakjához jelentés kapcsolódik.

SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS

Motivált és motiválatlan szavak:
A szavakat aszerint csoportosíthatjuk, hogy a jelölő (hangalak) és a jelölt között van-e bármilyen összefüggés.
 A motivált szavak: csoportját a jelölő és a jelölt hasonlósága hozza létre, a hangalak és jelentés kapcsolatának reális alapja van: a hangalak nemcsak felidézi, hanem szinte megjeleníti a tartalom valamely lényeges elemét (hangját, mozgását, ritmusát, tempóját, tulajdonságát)
- Hangutánzó szavak (reccsen, dörren, süvít, mekeg)
- Hangulatfestő szavak (baktat, tutyimutyi)
- Magas-mély hangrendű alakpárok (itt-ott, gyűr-gyúr, ez-az, tömpe-tompa)
 A motiválatlan szavak: a hangalak és a jelentés kapcsolata a legtöbb szóban pusztán hagyományon, megszokáson alapul, nem pedig valamilyen reális összefüggésen. Ugyanannak a dolognak a megnevezésére a különböző nyelvek más-más hangalakot használnak (apa – father)

A hangalak és jelentés összefüggései:
 Egyjelentésű szavak:
- A nyelvi jel hangsora csak egy jelentést idéz fel
- Egyjelentésű szó kevés van, elsősorban összetett szavak, szakszavak
(esőcsatorna, vármegyerendszer)
 Többjelentésű szavak:
- A hangsornak több jelentése van, amelyek között kapcsolat van
- Kialakulásuk: egy szót nyelvünk történetében az alapjelentéstől alkalmig eltérő jelentésben használták, majd a használat elterjedt, és megszilárdult az új jelentés [névátvitel]
- A szavak többsége többjelentésű
(tő, körte, levél)

 Azonos alakú szavak (homonímiák):
- A két hangalak megegyezik, de ez csak véletlen azonosság
- A jelentésben nincs közöttük kapcsolat
- Csoportjai:
 Szótári homonímiák (a szavak szótári alakjának azonosalakúsága): dob, ég, vár, csap
 Nyelvtani homonímiák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága): sírt (főnév – ige), merek (levest – úszni)
 Vegyes típusú homonímiák (szótári alakok és toldalékos alakok egyezése): szemét, hasad

 Rokon értelmű szavak (szinonímák):
- Szoros értelemben véve: A hangalak eltérő, de azonos valóságelemre utal (év-esztendő, tanuló-diák)
- Tágabb értelemben véve: a jelentések között eltérés, fokozati különbség, ill. érzelmi, szemléletbeli különbség van. (anya-édesanya-muter)



 Hasonló alakú szópárok (paronímiák):
- Tagjai közös tőből származnak, de más-más képzővel kapcsolódnak össze. A hasonló hangzás miatt jelentésük gyakran – helytelenül – egybemosódik, vagy felcserélődik
- A jelentésben nincs közöttük kapcsolat
- Csoportjai:
• Alakváltozatok: jelentés megegyezik, de hangalakban eltérés van (vödör – veder, mienk – miénk)
• Alakpárok: tagjai közös tőből származó szavak, de jelentésük különböző (egyenlőre – egyelőre, fáradtság – fáradság, helység-helyiség)[Ezekkel pl mondat is kell!]

 Ellentétes jelentésű szavak (antonímák):
- Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antonímáknak nevezzük (pl.: érdekes – unalmas)

A nyelvi jel és jelrendszer

A jel fogalma:
Önmagán túlmutató, érzékszerveinkkel felfogható tárgy vagy jelenség, amelyet értelmezni tudunk (dekódolhatunk).
A jel szerkezete
jelölõ ---- jelölt --> amire a jelölõ rámutat
\ /
jelentés --> ami mögötte van
- a három együtt szerves egységet alkot
A jel típusai
• ikonikus: a jelölõ hasonlít a jelöltre (pl. zebránál a lámpában a kis zöld emberke)
• indexikus: a jelölõbõl következtetni lehet a jelöltre (pl. az irányjelzõ használata)
• szimbolikus: a jelölõ és a jelölt kapcsolata megállapodáson alapul (pl. közlekedési lámpa)

A jelrendszer fogalma
- azonos minõségû és funkciójú jelek csoportja
- maguk a csoportok is szabályok szerint alakulnak ki
- maguk a jelek fogják közléssé formálni
A nyelvi jel és jelrendszer
- nyitott --> változó
- a jelek száma bõvíthetõ
- jel --szabály--> közlés --> minden területre kiterjed
- az állatok jelrendszere zárt
- a kommunikáció legteljesebb, legpontosabb, legtudatosabb formája
- a jelszerkezet nyelvi értelemben
- 1. szint: a jelelemek (fonémák szintje)
- önálló jelentése magának nincs
- számuk adott
- elvonatkoztatás, absztrakció
- beszédben: beszédhang --> számuk végtelen
- függ az egyéntõl, a beszédhangok találkozásakor módosulhat
- ha a normát figyeljük, akkor adott a számuk
- 2. szint: a morféma szintje
- már valóságos jel, jelentést hordoz
- minden szótõ és toldalék ide tartozik
- többségük szimbolikus jel
- kisebbik körük ikonikus, pl.: motivált szavak (pl. hangutánzó), szóösszetételek, szóképzések (minél több toldalék, annál ikonikusabb lesz a jel)
- a szóalak (lexéma) már szerkesztett jel
- 3. szint: a szintagma (szókapcsolat, szószerkezet)
- két típusa van: valódi és ál
- 4. szint: a mondat (a szöveg láncszemnyi része)
- 5. szint: a szöveg
- a nyelv legmagasabb szintû egysége
- a nyelv szabályozza a hangok összekapcsolódását, a szerkesztést (morfémák kapcsolása), a mondatformálást, helyesírást, stb.
- mondatfonetikai eszközök használata

Helyesírásunk alapelvei

Helyesírás: A nyelv írásbeli rögzítését irányító szabályrendszer.
Azoknak az elveknek és szabályoknak az összessége, amelyek a szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek helyes leírásához szükségesek. A helyesírás szavunk a XVIII. századból származik és Révai Miklós alkotta meg.

Helyesírási szótárak:
 1832- Az első helyesírási szabályzat megjelenése A magyar helyesírás és szóragasztás címmel, az MTA kiadványában. (Csak szabályokat tartalmaz)
 1922- A magyar helyesírás szabályai: A ma érvényben lévő szabályzatunk 1. kiadása. ( Szó és tárgymutatóval is rendelkezik.)
 1984- A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása
 1994- A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának átdolgozott változata.
 2000- A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 12. lenyomata

Helyesírási alapelvek: Azok a helyesírások, melyek alapján szavainkat leírjuk.
1.) Kiejtés elve:
 A tőszavak és a toldalékok helyesírását szabályozza. Szavainkat úgy ejtjük, ahogy kiejtjük.
 Alapja: A köznyelvi kiejtés.
 A szavak tő típusai:
 Alakőrző szavak: Minden alakjukban megőrzik az „i, ú, ű” hosszúságát.
Pl.: cím  címmel, címhez, címnek, …….
Súly  súlynak, súlyról, súllyal, …….
 Alakváltoztató szavak: Egyes alakjaiban megrövidül az „í, ú, ű”
Pl.: Bízták  bíztat
bújik  bujdos
 A tíz és a húsz szavunk írása toldalékos szavakban általában hosszú.
Rövidül:
 Összetett számnevekben (26 huszonhat)
 Törtszámnevekben (tized, huszad)
 Sorszámnevekben (tizedik, huszadik)

2) Szóelemzés elve: Ha egy szó több szóelemből épül fel, akkor az egyes elemeket eredeti alakjukban kell leírni. Az írásnak tükröznie kell az eredeti szótövet és toldalékot.
A szóelemzés elvét alkalmazzuk a mássalhangzó törvényeknél
 Pl.: különbözik (képzés elve szerinti részleges hasonulás)
jégkrém (zöngésség szerinti részleges hasonulás)
igazság (teljes hasonulás)
barátság (összeolvadás)
otthon (rövidülés)
mindnyájan
3) Hagyomány elve:
Érvényesülési körei:
 Régies családnevekben megőrizzük az eredeti írás nevet.
Pl.: Széchenyi, Rákóczi, …
 „ly”-nak ma már nincsen önálló hangértéke, de írásban megkülönböztetjük a „j”-vel.
4) Egyszerűsítés elve:Hangtorlódás megoldására alkalmazzuk.
 Érvényesülési körei:
 Többjegyű betűk kettőzésekor (Kivétel: összetett szavak határán Pl.: jegygyűrű, kulcscsont, kulcscsomó)
 Toldalékolásnál 3 azonos mássalhangzó kerülne egymás mellé. (Pl.: toll + val  tollal, Mariann + val  Mariannal)
 Kivételek:
• Kiss+val=Kiss-sel, Papp-pal
• Idegen eredetű családi neveknél: Thomas Mann-nal
• Összetett szavaknál: balett táncos, sakk-kör

Mondat fogalma, osztályozása

A mondat fogalma: Egy vagy több szóból álló nyelvi egység, amely egy gondolattal viszi tovább a mondani valót.
A beszédnek nyelvtani szabályok szerint összeszerkesztett, egy vagy több szóból álló nyelvi egysége.

A mondatok osztályozása:
1. A beszélő szándéka szerint, azaz modalitás szempontjából.
2. Logikai szempontból
3. Szerkezet szerint
Modalitás: A mondatoknak az a sajátossága, hogy a különféle mondatfajtáknak más-más a beszédfunkciójuk.
1. Kijelentő mondat: Nyugodt hangú megállapítás, közlés.
2. Felkiáltó mondat: A beszélő érzelmeit fejezi ki.
3. Felszólító mondat: A beszélő akaratának kifejezése. Felismerhető a felszólító módú igeragokról.
4. Óhajtó mondat: Kívánságot, akaratot, óhajt fejez ki. Felismerhető a feltételes módú igeragokról.
5. Kérdő mondat: Érdeklődést, tudakozódást fejez ki.
Típusai:
• Eldöntendő: Eljössz moziba?
• Kiegészítendő:
Hiányos ismereteinkre kérdezünk rá.
Pl.: Hogy hívnak?
Az összetett mondat:
Típusai:
1.) Mellérendelő összetett mondat:
Jellemzői:
• A két tagmondat egyenrangú.
• A tagmondatok főmondat értékűek.
• A mondatok között tartalmi kapcsolat van.
• A tagmondatokat kötőszók kapcsolják össze.
Fajtái:
1. Kapcsolatos mellérendelő összetett mondat.
• A második tagmondat tovább fűzi az elsőt.
Pl.:Esik az eső(1), és fúj a szél(2).
Ábrázolása:
• Kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, is-is, sem-sem, se-se, nemcsak hanem is

2. ellentétes mellérendelő összetett mondat:
• A két tagmondat szembe állítása.
• Ábrázolása:
• Kötőszavai: de, azonban, ellenben, mégis, mégsem, hanem

3. Választó mellérendelő összetett mondat:
• A tagmondatok a választás lehetőségét kínálják.
• Ábrázolása:
• Kötőszavai: vagy, vagy-vagy, akár-akár

4. Következtető mellérendelő összetett mondat:
• Az első tagmondat értelméből következik a második.
• Ábrázolása:
• Kötőszavai: ezért, tehát, ennélfogva

5. Magyarázó mellérendelő összetett mondat:
• A második tagmondat magyarázza az elsőt.
• Ábrázolása:
• Kötőszavai: ugyanis, hiszen, tudniillik

2.) Alárendelő összetett mondat:
Fogalma: Az olyan összetett mondatokat amelyekben az egyik tagmondat a másik tagmondat valamelyik mondatrészét fejezi ki, tagmondat formájában alárendelő összetett mondatnak nevezzük.

Jellemzői:
• Tagmondatai nem egyenrangúak.
• Az egyik tagmondat meghatározottabb, ez a főmondat.
• Jelölése:
• A főmondatnak az alárendel tagmondata a mellékmondat.
• Jelölése:
• Ábrázolása:
Felismerése:
1.) Főmondat:Felismerhető az utalószavakról.
Utalószói szerepben állhat:
• Mutató névmás (ez, az, ilyen)
• Határozószók (így, úgy, ilyen )
2.) Mellékmondat: Felismerhető a kötőszavakról. Kötőszavai szerepben állnak.
• Vonatkozó névmás: (amilyen, aki)
• Egyéb kötőszók
Fajtái:
• Alanyi: Utalószavai: az, olyan, annyi
Pl.:Az volt itt(1), aki tegnap is keresett(2).
AZ: utalószó, AKI: kötőszó
Ábrázolása: Alanyi

• Állítmányi: Utalószavai: olyan, akkora, annyi
Pl.: A ház akkora(1), hogy nem lehet takarítani(2).
Ábrázolása: Állítmányi

• Tárgyi: Utalószavai: azt, olyat, akkorát
Pl.: Tudod /azt/(1), hogy nincs bocsánat(2).
Ábrázolása: Tárgyi

• Határozói: Utalószói: itt, ott, így, úgy, ezzel
Pl.: Elmegyek akkor(1), ha meghívsz(2).
Ábrázolása: Határozói

• Jelzői: Utalószói: olyan, annyi, ennyi
Pl.: Olyan ruhát vettem(1), mint te(2).
Ábrázolása: Minőség jelzői

Az ige

Az ige: cselekvést (ír, sétál), történést-állapotot (álmodik, fáj), létezést (van, nincs) kifejező szó
a legtöbbször jelekkel, ragokkal látjuk el
a mondatban mindig állítmány
Jelek: megjelölik a cselekvő személyét, számát
a cselekvő és cselekvés viszonyát
a cselekvés módját, idejét határozott tárgyának személyét
Az igei szófaj felosztása: teljes igei fogalmat jelentő i.
korlátozott jelentéstartalmú i. (módbeli és időbeli segédige, funkcióige)
Segédigék: olyan igei természetű szófajok, amelyek önmagukban nem alkalmasak az állítmányi szerepre. Vagy grammatikai, vagy szemantikai-pragmatikai eszközként (a valóságra vonatkozó információs értékükben) egészítik ki az igét.
Módbeli segédige: a szövegen kívüli körülményekre utal, külső-belső szükségesség, biztos- v. bizonytalanság, valószínűség, a közlés célja, a beszélő állásfoglalása. (tud, akar, kell, lehet, tilos, szabad, fontos)
Időbeli segédige: a fog segédigének a lexikai szerepe teljesen megszűnt
Funkcióige: túlnyomó részben határozós szószerkezet igei része. Az i. eredeti, konkrét jelentése v. még érződik, v. absztrakt módon jelenik meg. Ugyanaz az ige többféle grammatikai szerkezetnek is lehet funkcióigéje. A cselekvés többnyire szándékos, de eredménye hosszabb előkészítés után született, amelyben nem előre tervezett, esetleg váratlan események is előfordultak. Az igazi funkcióigéket helyettesíthetjük a névszói rész igésítésével: vmilyen elhatározásra jut – elhatározza.
Példák: folytat – Főige: nem hagy abba vmit, tovább csinál vmit. Funkcióige: vmit csinál, végez; a cselekvés eredményeként létrejön a szószerkezet névszói részében kifejtett fogalom/eredmény.(folytatja az ivást – italozó életmódot folytat; folytatja a kísérletet – kísérletet folytat; folytatja a megkezdett beszélgetést – beszélgetést folytat; folytatja apái mesterségét – mesterséget folytat) –– kötcsap
Az ige meghatározza környezetét, bővítményeit
kötelező vonzat : függ vmitől
lehetséges vonzat: gondolkodik (vmin)
Az ige a mondat szervezője.
Az igék osztályozása
A cselekvő és a cselekvés viszonya, az igealany szempontjából
a) cselekvő ige (verbum activum): ír, fogy
b) műveltető ige (verbum factitivum-causativum): csináltat, leültet
c) szenvedő ige (verbum passivum): adatik foglaltatik
d) visszaható ige (verbum reflexivum): mosakodik, tegeződik
e) ható ige (verbum potentiale): láthat kérhet
A cselekvés iránya szerint, a tárgy szempontjából
a) tárgyas ige (verbum transitivum): minden műveltető és a cselekvők egy része: olvas, visz
b) tárgyatlan (verbum intransitivum): minden visszaható, szenvedő, a cselekvők egy része: fut, esik
A cselekvés módja, időbeli lefolyása szerint
a) tartós, huzamos (verbum durativum, continuativum): áll, beszélget, elolvas, megvár
b) mozzanatos (verbum momentaneum): villan, durrant, ébred, indul
Igeszemlélet (aspectus)
a) befejezett (verbum perfectum): győz, megír, hazajön
b) folyamatos (verbum imperfectum): tervez, vásárol
Az igetövek
85% egyalakú, egyváltozatú; 15% többalakú, többváltozatú.
Egyalakú tövek: bármilyen hozzájuk kapcsolódó toldalék előtt változatlanok
Többalakú igetövek: más-más toldalék előtt különféle alakban jelennek meg
Vannak, amelyeknek szótári tövük is többalakú (dicsekszik, dicsekedik)
A tőbelseji változások egy része nyelvtörténetileg magyarázható, szabályokba nem foglalható.
Az i. tővéghgzójának és a toldalék kezdőhgjának egymásra hatásának szabályai (felszólító m.)
a) st ~ s; szt ~ sz: fest, éleszt – felszólító módú alakjukban hiányzik a t: fess, élessz
b) t ~ s: alkot, siet, üt; rövid mgh+t ; felszólító mód: t helyett s van: alkoss, siess, üss
c) hangzóhiányos váltakozó igetövek: zörög, zörg-; az utolsó msh előtti mgh hiányzik a rövid tőben. Sok képzett szó tartozik ide: d,g,l,m,r,z hangra végződők: céloz, bérel
d) v-s változatú igék: egyik tőváltozata v-re végződik
csupán v-változatú: fő, lő, nő, nyű, ró, sző (hosszú tő: hatlan r. Sg,Pl/2.,3.; hat.r. Pl/1.; felt., felsz. m.; mni., hat. inév, ható i.)
sz-es és v-s változatú: tesz, vesz, visz, hisz, lesz, eszik, iszik
három vagy négy hangváltozatuk van: veszek, vevő, vett, vétel
sz-es tő: kij.m. j.i, A. és T. r. személyragok előtt
v-s tő: -ó/-ő ink, -ás/-és előtt (ivás, evés), ivott, evett, tevékeny,
sz-es, d-s, v-s, változatú: dicsekedik, gyanakodik, haragszik
négytövűek: fekszik, feküd-, fekv-, fek-
két szótári alakjuk van: dicsekszik, dicsekedik
sz-es tő: kij. m. j.i. (alszom alszotok–alusztok)
d-s tő: idő- és módjelek előtt (aludtam, aludjatok), bef.mni.inév, fni.inév (aludt, aludni)
v-s tő: foly.mni.inév, -ás/-és (alvó, alvás)
e) sz-es és d-s változatú: dulakodik, gazdagodik, mosakodik;
sz-es tő: kijelentő mód jelen időben a személyragok előtt
d-s tő minden más tolalék előtt
f) sz-es és z-s változatú: igyekszik, szándékozik (uaz, mint az e) pont)
g) n-es változatú: megy, jön, van
A jelezés és ragozás
A jelezés és ragozás szerepe: a jelentés módosítása
a mondatbeli szerepek véglegesítése
Az igetőhöz a jelezésben és ragozásban mód- vagy időjelek, illetve személyragok járulnak. Fontos szerepe van a 0 jelnek vagy ragnak
Az igéknek egyszerű vagy összetett igeragozási paradigmái vannak, melyek szintetikus vagy analitikus felépítésűek.
Szintetikus: tő + jel + jel + rag
Analitikus: feltételes múlt (várt volna); jövő idő (kérni fog)
Igemódok
A beszélőnek, illetve a beszédbeli szereplőnek az igében kifejezett cselekvés-, történés. Vagy létfogalomhoz való aktuális viszonyát fejezi ki.
Kijelentő mód: azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés végbemegy; nincs materiális jele
Feltételes mód: azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés feltételtől függ, óhajtott, esetleg bizonytalan; jele: -na, -ne, -ná, né
Felszólító mód: a beszélő akaratát, kívánságát vagy beleegyezését fejezi ki; jele: -j.
Az igei jelek és ragok
Kijelentő mód jelen idő
Határozatlan Határozott
Sg/1. -ok -ek -ök -om -em -öm
Sg/2. -sz / -ol –el, -öl, -od -ed -öd
Sg/3. -0 -ja -i
Pl/1. -unk -ünk -juk -jük
Pl/2. -tok -tek -tök -játok -itek
Pl/3. -nak -nek -ják -ik
-lak/-lek
A -t végű igék ragozása: taníttok / tanítotok, értetek, fűtötök, tanítlak / tanítalak, értlek / értelek
Az –ikes igék
• passzivitás / szenvedés / visszahatás kifejezése (ált. képzőbokorban jelenik meg)
• az igével kif. cselekvés ált. az alany részvétele nélkül
• nem lehet tárgyas (kiv: eszik, iszik)
 mediális igék: -ódik/-ődik, -odik/-ödik, -doklik/-döklik: kezdődik, fuldoklik;állapotjelző szituáció: -l(ik)/-ll(ik): sárgállik, haldoklik
 visszaható igék: -kodik/-kedik/-ködik: mosakodik, fésülködik
 kölcsönös igék: -kodik/-kedik/-ködik: verekedik, marakodik
 ismétlődő, elaprózott cselekvés: -(d)oz(ik)/-(d)ez(ik) -(d)öz(ik): kiáltozik, ébredezik
 tartós–huzamos cselekvés: -ászik/-észik: halászik, vadászik
 szenvedő igék: -atik/-etik, -tatik/-tetik: a levél megírattatik, a törvény kihirdettetik
Kivételek:
• az ikes ige alanya is lehet cselekvő: igyekszik, törekszik, cselekszik
• irányulás is: Péter azon igyekszik, hogy ne bukjon meg.
• lehet tárgyas: „valamilyen hangszeren játszik”: zongorázik (valamit), de: csellózik (eljátszik egy darabot)
Igeragok:
Sg/1. -om -em -öm
Sg/2. -ol -el
-sz -öl
Sg/3. -ik
Pl/1. -unk -ünk -ünk
Pl/2. -tok -tek -tök
Pl/3. -nak -nek -nek
Múlt idő
Jele: -t/-tt
I. típus („-t”-s típus): -j, -l, -n, -ny, -r végű + 2 szótagú –ad, -ed végű igék
II. típus („-ott/-ett/-ött-ös típus): msh+-t, -tsz végű igék (játszik, tetszik); hosszú mgh+-t (-ít!) végű igék (tanít); egyszótagú –t végű (lát, tart), + hall, vall
III. típus („keverék” típus): minden más ige, az –at/-et végű és az ikes igék nagy része; a II. típushoz has., de a hat.r. Sg/3-ban nem mgh-s toldalék járul az igéhez (mosta, vezette, főzte)

A Szóalkotás módjai

1.) Szóképzés
A leggyakoribb szóalkotási mód a szóképzés. Egy meglévő szóból képző segítségével új jelentéssel bíró szót alkotunk.

A képzett szó jelentésváltozata különböző mértékű lehet. (Egészen mást jelent: asztal-asztalos, vad-vadász, vet-vetés). Minél kisebb mértékű a változás, annál inkább hangulati hatású. A szóképzés általában nem tudatos szóalkotási eljárás, az ösztönös szóalkotási készség hozza létre, hasonló fellépésű szavak mintájára. A nyelvújítás korának képzett szavai szándékos, tudatos alkotások. Pl: fagyaszt, fogyaszt, lázong, me-reng.

A képzett szó szerkezete:

alapszó+képző=képzett szó (származék szó)
kiált+vány=kiáltvány

A képző az alapszó jelentésén kívül gyakran szófaját is megváltoztatja (ír-írás, kész-készül, kel-kelendő).

2.) A szóösszetétel

A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával.
Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag.
A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl.: vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás.

A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján):

Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős

Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel
A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja. Az összetett szó úgy keletkezik, hogy két szót egyetlen szóvá illesztünk össze. A szóösszetétel ered-ménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az össze-tett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszö-rösen összetett szóról beszélünk.

Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk.

1., mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek.
- kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már)
- ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz)
- valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híresneves)

2., alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak. Az előtag az utótagnak valamilyen mondatré-sze, tehát az előtag alá van rendelve az utótagnak.
- alanyos összetétel (porlepte, madárlátta)
- tárgyas összetétel (földművelő, villanyszerelő)
- határozós összetétel (bérbeadás, idevaló)
- jelzős összetétel (hidegvérű, főhős)
- minőség (jószívű)
- mennyiség (háromszög)
- birtokos (faág)
Jelentéstömörítő összetételnek nevezzük az olyan alárendelő összetett szavakat, ame-lyeknek elő- és utótagja között valamilyen bonyolultabb összefüggés van. Értelmezése több irányból is megközelíthető. (vámvizsgálat, lépcsőház, éjfekete)
Legtöbbjük hasonlatot tömörít: vérvörös, kénsárga, kőkemény. Ezek összevont hasonla-tok, a szépirodalmi stílusban metaforák.

3.) A szóalkotás ritkább módjai
A szóalkotás két leggyakoribb módja a szóképzés és az összetétel.
Ezeken kívül azonban számos más módja is lehet a szóalkotásnak. Gyakran megle-hetősen szokatlan helyzetben és módon is keletkezhetnek új szavak. Főként a XX. szá-zadban találunk erre számos példát. (mozaikszavak létrejötte, stb.)
Szóelvonás
Szóalkotási mód, amikor egy látszólagos vagy rosszul tagolt szóból egy addig nem létező alapszót vonunk el. Már évszázadokkal ezelőtt is születtek így szavak:
 Kapa főnév a kapál igéből
 Vád főnév a vádol igéből
Napjainkban főként igék „keletkeznek” így. (Olyan összetételekből vonjuk el eze-ket, amelyek előtagja jelző, utótagja főnév vagy igenév:
 nagymosás – nagymos
 gépírás – gépír
 főjavítás – főjavít

Szórövidülés
A szóalkotás alkalmával pusztán a szó eleje és a szó vége marad meg.
Ómagyar kori korai szórványemlékeinkben is találhatunk ilyen példákat. Személy-nevek esetében:
 Domokos – Dom
Keresztneveknél használt általános rövidítések:
 János – Jan-i, Jan-csi
 Katalin – Kat-i
Közszavakban is akadnak ilyen példák, bár ez sokkal ritkább forma:
 tulajdonos – tulaj
 köszönöm – kösz
 irtózatos – irtó
Szóvegyülés
Két hasonló (rokon) jelentésű szó hangalakjának keveredésével jön létre az új szóalak. (Az új hangalak mindkettőre hasonlít, jelentése is összefügg az alapszavakéval.)
 csupa, kopasz – csu-pasz
 zavar, kerget – zar-gat
 csokor, bokréta – csok-réta
Szóhasadás
Egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, de ezek a jelentések bi-zonyos idő elteltével eltérnek egymástól (Grétsy-féle szóhasadás).
 bozótos – bozontos
 doboz – toboz
 csekély – sekély
 kamara – kamra
 cseléd - család
Mozaikszó-alkotás
Ez az egyik legújabb szókincsbővítő változat, valamikor a XIX. század második felé-ben jelent meg. A mozaikszavak olyan rövidítések, amelyeknek kiejtése csak a rövidülés betűit veszi alapul, a teljes szót figyelmen kívül hagyja:
 Magyar Államvasutak – MÁV
 Egyesült Nemzetek Szervezete – ENSZ

Későbbi fejlemény, mely nem pusztán a kezdőbetűk összevonását jelenti, hanem a szóeleji betűcsoportokét: szóösszevonás
 Magyar Hajózási Részvénytársaság – MAHART

A közszavaknál is találunk példákat:
 televízió – tv (tévé)
 tuberkulózis – tbc (tébécé)
Népetimológia vagy szóértelmesítés
A szóalkotás azon fajtája, amikor idegen, nehezen értelmezhető új szót egy már is-mert szóhoz hasonlóvá formálunk. Nem túl gyakori forma:
 turberosa (latin) – tubarózsa
 kara katna (török ’fekete madár’) – kárókatona
 samostrel (szláv ’magától lövő’) – számszeríj
 фуфайка (orosz: fufajka) – pufajka
A mozaikszók kiejtése és néhány helyesírási tudnivaló
 Azon mozaikszók kiejtése, amelyek alkalmasak az egybeejtésre (szavaknak tekintjük őket):
 ELTE, MÁV, MALÉV
 Egybeejtésre alkalmatlan mozaikszók (a betűk kiejtése):
 PM (péem), BKV (békávé), PPKE (pépékáe), MKB (emkábé)
 Az idegen eredetű mozaikszók egy részénél az eredeti kiejtés átvétele látható:
 FIAT, NATO
 Gyakori az idegen betűzés:
 CIA (sziájé), UIP (juájpi), VIP (viájpi)
 Akad olyan eset is, amikor az eredeti formát kiszorította a latinos kiejtés:
 UNESCO (uneszkó)

Szóelemek (Morfémák)

Nyelvi lépcsők:
-Szöveg
-Mondatok
-Szószerkezetek
-Szóalakok
-Szóelemek
-Hangok szintje

Szóelemek (azaz morfémák)
- Fogalma: A szó szerkezeti részeit, elemei, az ezzel foglalkozó tudományág a morfológia
- Csoportosítása:
• Funkció szerint:
- Pl: könyv-e-t
Szótó, vagy tőmorféma - kötőhang – tárgyrag
Tőmorfémák Tulajdonságai:
- A szó hangsúlyos része
- A szó jelentésének a magvát adja
- Minden toldalék hozzájárul
- Önmagukban is előfordulhatnak a mondatokban
Toldalékmorfémák jellemzői:
- Mindig hangsúlytalan
- Járulékos viszonyító jelentésűek
- Feladata: a tőmorféma jelentésének megváltoztatása, módosítása vegy mondatbeli viszony jelölése.
- Önmagukban nem fordulnak elő.
- A szótő után álló toldalékokat SZUFFIXUMnak nevezzük.
- A szótő előtt álló toldalékokat (leg-, legesleg-,) PREFIXUMnak nevezzük

Tőmorfémák csoportosítása:

1. Tőalakok szerint:
 Egyalakú tövek:
A toldalék mindig ugyanahhoz a tőhöz járul. Pl.:hajó –t –s –nak –ról
igetövek (95%), névszótövek (70%),
 Többalakú tövek:
A toldalék kisebb-nagyobb mértékben módosult más tőhöz járul
 igetövek: megy- mennek, tesz – tehet, kéz – kezet
2. Nyelvtani felosztás:
 Pl.: VÁGÁSBAN szótő + toldalék + rag
 VÁG: Abszolút szótő: Az a szótő amit tovább bontani már nem lehet, a szónak az a része melyhez a toldalékok kapcsolódnak.
 VÁGÁS:Relatív szótő: Az a szótő amely toldalékolva van, de még tovább toldalékozható.
 VÁGÁSBAN:Végső szótő vagy Glosszéma: Az a szótő, mely toldalékolva van, de tovább már nem toldalékolható.
Toldalékmorfémák fajtái:
1. Képző:
 Közvetlenül a szótő után áll
 Megváltoztathatja a szó szófaját
 Több képző is állhat egymás mellett Pl.: hal, halász, halászás
2. Jel:
 A képző és a rag között ál
 Szófajmegtartó
 Módosítja a szó jelentését
 több jel is lehet egy szóalakon, Pl.: füzeteké (szótő + kötőhang + többesszámJELE + birtokosJEL
3. Rag:
 Szófajmegtartó
 Lezárja a szóalakot
 A szavak mondatbeli viszonyát fejezi ki.
 Csak egy lehet belőle a szóalakban. Pl.: Sütemény + t
A szóképzés típusai:
1. Lexikai szóképzés: A szóképzés egy szófalon belül történik.
Pl.: tanul -> tanulgat
hal -> halász
2. Szintaktikai szóképzés:
Megváltoztatja a képző és a szó szófaját
Pl.: ás + ó = ásó (ige + főnév)
zöld + ell =zöldell ( melléknév + ige)
olvas + ás = olvasás ( ige + főnév)
3. Szemantikai szóképzés:
Az alapszónak semmi köze a létrehozott új szóhoz.
Pl.: felület + es = felületes

Toldalékok alakváltozatai:
1. Egyalakú toldalékok
Pl.: többesszám jele(k)
Tárgyrag jele (t)
Kiemelőjek (ik)
2. Több alakú toldalékok:
Pl.: ban, ben
nak, nek
ról, ről
Toldalékok kapcsolódási sorrendje:
1. Szótő + képző + jel + rag = normál kapcsolódási sorrend
Pl.: szeret-et-é-ről (szótő + képző + jel + rag)
2. Eltérések
 A jel meg előzi a szótőt
Pl.: leg, legesleg
 Szótő + jel + képző
Pl.: kisebbség (szótő + jel + képző)
 Szótő + rag+ képző
Pl.: nagybani (szótő + rag + képző)

Hangok és hangtörvények

A szavak beszédhangok sorozatából épülnek fel, a beszédhang a beszéd legkisebb része, tovább m ár nem bontható alkotóeleme, amelyeket a hangképző szervek segítségével hozunk létre.
Hangképzésben résztvevő szervek:
- tüdő, amelyből a kiáramló levegő akadályokba ütközik,
- légcső,
- a gégecsőben elhelyezkedő 2 hangszál,
- garatfal az ínycsappal,
- orrüreg /orrhangok: m, n, ny/,
- szájüreg /nyelv, fogak, szájpadlás/,
- ajkak.

A magyar beszédhangok rendszere:
A hangalakok állása a hangképzés szempontjából:
1. Zárállás: A két hangszalag szorosan egymáshoz simul
/ilyenkor képződnek a magánhangzók és a zöngés mássalhangzók/
2. Résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól kb.:10°-os szöget zárnak be. /ilyenkor képezzük a „h” hangot./
3. Nyitottállás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól és kb.: 30°-os szöget zárnak be. Ilyenkor képezzük a zöngétlen mássalhangzókat.
4. Suttogóállás: a hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén a kannaporcok rést alkotnak. Ilyenkor képzünk minden olyan hangot, amit suttogva ejtünk ki.
5. Lélegzőállás: A hangszalagok 45°-os szöget zárnak be. Ilyenkor veszünk levegőt.

A hangok csoportosítása:
- Magánhangzók,
- Mássalhangzók.
Magánhangzók jellemzői:
- Egyjegyűek
- Szótagalkotók
- Időtartamuknak jelentést megkülönböztető szerepe van.
Pl.: ver, vér
- 14 magánhangzónk van

Magánhangzók csoportosítása:
1. Időtartam szerint:
- Rövidek: Pl.: „o”
- Hosszúak: Pl.: „ó”
2. A nyelv vízszintes állása szerint:
- Magasak: Pl.: teniszütő
- Mélyek: Pl.: autó
3. Ajakműködés szerint:
- Ajakkerekítéses
- Ajakréses
4. A nyelv függőleges állása szerint:
- Felső nyelvállású hangok
- Középső nyelvállású hangok
- Alsó nyelvállású hangok

Magánhangzó törvényszerűségek:
1. Hangrend törvény: a magyar nyelvnek azt a törvényszerűségét, hogy a magánhangzók a szavakban szabályosan rendeződnek hangrendnek nevezzük.
- Magas: beszél
- Mély: alma
- Vegyes: virág
2. Illeszkedés törvénye: A magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű toldalék, mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék, vegyes hangrendű szavakhoz általában mély hangrendű toldalék járul. Összetett szavak esetében az utótag hangrendjéhez illeszkedik a toldalék.
- Erdő + ben = magas + magas
- Badacsony + ban = mély + mély
- Kávé + ban = vegyes + általában mély
3. Hiátus törvény: A szóban két magánhangzó kerül egymás mellé, akkor ejtéskönnyítő „j” hangot tolduk be. / csak kiejtésben „j” hang/
- Fiú
- Tea
- Szia

Mássalhangzók jellemzői:
- Képzésükkor a levegő akadályba ütközik,
- Csak egy magánhangzóval együtt alkotnak egy szótagot,
- A hangszalagok rezgéséből keletkezik a zönge, ezek lesznek a zöngés mássalhagzók,
- Ha a szájüregben képződik akadály zöngétlenek mássalhangzók keletkeznek.

Mássalhagzók csoportosítása:
1. hangszalagok működése szerint:
- zöngések: „b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j, ly, dzs, dz, gy, r”
- zöngétlenek: „k, t, p, f, h, ty”
2. Jelölésük szerint:
- Egyjegyűek: „k, l, m, n, t, … „
- Két, három jegyűek: „sz, zs, dz, dzs, …”
3. Képzés helye szerinti:
- Ajakhang: „p, b”
- Foghang: „d, t”
- Szájpadláshang: „g, k”
- Gégehang: „h”
4. Képzés módja szerinti:
- Zárhang: „p, b, d, t, k”
- Orrhang: „m, n, ny”
- Réshang: „v, f, z, zs, l, sz, s, j, ly, h”
- Zár-réshang: „c, cs, ty”
- Pergő: „r”
Mássalhangzó törvények:
Hasonulás: ha két mássalhagzó kerül egymás mellé, akkor az egyik mássalhangzó a másikhoz részben vagy tejesen hasonlóvá válik.
Típusai:
1. részeleges hasonulás:
- Zöngésség szerinti részleges hasonulás:
Pl.: vízpart, „z” zöngés, „p” zöngétlen.
kiejtésben a zöngés „z” helyett a zöngétlen „sz” hangot ejtjük.
- Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
Pl.: különben, „n” foghang, „b” ajakhang
kiejtésben a foghang helyett ajakhangot mondunk/”m”/