Jura

—Jelentős változások, alsójúrától felgyorsul a Vardar felemésztődés (szigetívek, és ívmögötti harántriftesedés –Szarvaskői vulkanitok!!!)

—További szűkülés következtében a Vardar szigetív az Ausztroalpi-Dinári-Adriai-KülsőHellén kontinenslemez-sorral ütközött (szutúra), és az óceáni kéreg takaróként rájuk tolódott (obdukció), ez a igazi megjelenése Szarvaskői takarónak, és persze a Mellétei takaró is hasonló módon keletkezett!

—A Vardar felemésztődése a Penniniés a Pindosz óceán (tenger) kinyílása az Ausztroalpi-Dinári-Adriai-KülsőHellén kontinenssort DK felé tolta

—Felsőcsatári Zöldpala Formáció őrzi a penniniriftesedés emlékét

—A Csalhó-Szörényi óceán kinyílása viszont a Tisza-Géta Moesiakontinenscsoportot szakította le ismét Európáról! Az első a Paleo-Tethysvolt, aztán a Vardar kinyílása visszapréselte a Tiszai egységet Európa felé.

Jura képződmények hazánkban:

—A Dunántúli-középhegységben (Adriai) a Pennini-óceán kinyílásával feldarabolódtak az addig összefüggő karbonátos egységek,ezért a Budai-hegységben és a Gerecsében csak időszakosan volt üledékfelhalmozódás

—A Bakonyban ezzel szemben folyatódott az üledékképződés (Kardosréti mészkő, mélyebb részeken a Piszniceimészkő), sekélytengeri kifejlődést mutat a Tűzkövesárkimészkő, a Hierlatziés az Isztiméri mészkő még mélyebben keletkezett

—A liászban keletkezett az Úrkúti mangánérc is, legismertebb előfordulása az úrkúti Csárda-hegyen kúpkarsztos megjelenésben 

TRIÁSZ korszak

—A Pangea testébe Kelet felől beékelődő Tethys „tenger” (hatalmas kiterjedés) tovább terjeszkedett.

Transzgressziós rétegsorok kialakulása a tenger terjedésének megfelelően, vagyis egy adott helyen az üledékképződés a sekélytengeritől (pl. homok, márga) a nyílttengeri kifejlődésig (mészkő, dolomit)

ALSÓ-TRIÁSZ földrajzi viszonyai:

—A középsőtriásztól már főleg karbonátos üledékek a Tethystérségében

—Az anizuszi emeletben kinyílik a Vardar-óceán(Tethysegyik ága)

—Mivel a Paleo-Tethysóceáni kéregrészei javarészt felemésztődtek, amiben a kinyíló Vardar is közrejátszott, ezért a Tiszai egységrészei Ős Európához ütköztek É-K felé, míg az ALCAPA egységek D-Ny felé mozdultak el a felemésztődő Paleo-Tethysegykori térsége felé

—A riftzónákkialakulása révén változatos üledékfelhalmozódás a Vardar melletti kontinensdarabokon (köv. dia ábrával)

—A ladiniemeletben a Vardar kinyílása megtorpant, ezért a riftzóna által okozott szárazföldi bezökkenések nem terjedtek tovább, kedvezve a karbonátos üledékfelhalmozódásnak

—A felsőtriászban általános vízszintcsökkenés, amely kedvezett a terrigén üledékek térnyerésének

TRIÁSZ képződmények:

Pelsói-egység

—A Bakonyikum (Dunántúli-khegység egység) triász képződményei a Rába vonalától a Cserhátig húzódik, nagy részük természetesen a felszín alatt. A Velencei-hg kivételével az összes Dunántúli hegységcsoportnál, sőt a Nyugati-Cserhátban a Naszály, a Csővári és a Romhányi-rög

—Az alsótriász transzgressziót a Balaton-felvidéken megtaláljuk (homokos-dolomit, agyagos, márgás homokkövek, mészkövek, regressziós bepárlódás emléke az anhidrites üledékek (CaSO₄)

—A középső triászban már egyértelmű a karbonátos üledékek túlsúlya (Megyehegyi dolomit, Tagyoni, Felsőörsi mészkő, anizuszi emelet)

—Karniemelet (felsőtriász) Veszprémi márga formáció (több márga-előfordulás összefoglaló neve), vastagsága 30-1000m-ig

—A Budai hegységben a Mátyáshegyi mészkő, és a Sashegyidolomit

—Nóri emeletben a Fődolomitvagy Dachsteinidolomit, amely a rhaetiemelet Dachsteini Mészköve követ

—A felsőtriász végén a Dunántúli hegység mai déli sávjában megszűnik az üledékképződés, ez a Pelsói-hát (a Balaton-felvidéktől a Budai-h-ig tartó térség), itt trópusi tönkfelszín-formálódás

—Bükk: alsótriász transzgressziós (homok, meszes homok, agyag, márga stb.), középsőtriász karbonátos (Hámori-dolomit), a Vardar felemésztődés (alábukás) megindulásának bizonyítéka a Szentistványhegyiporfirit/metamorf/ 

A Proterozoikum és az Paleozoikum ősföldrajza

PROTEROZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA:

Juhász Árpád: Alföld kristályos aljzata és az Erdélyi Középhegység kőzetei rokonok, és három hg-képződési fázisban alakultak át

—1. fázis Bihari autochton legidősebb, legtöbbször átalakult kőzetek 1 Mrd éves keletkezésű bajkáli metamorfózissal (800 mill.)(A Közép-alföldi, vagy Kunsági egység területe)

—2. fázis Kodru-Biharia takarórendszer metamorf kőzetei 500-700 millió évesek (Kaledóniai meta.), Békési Kristályospala egységben

—3. fázis kőzetei kambrium-devon korúak, variszkuszi metamorfózissal. Ásotthalom (Szeged környéke) Békési Kristályospala komplexum (egység)

Fülöp József: a Tiszai nagyszerkezeti egység kőzeteit proterozoós eredetűek, melyek a bajkáli és variszkuszi fázisokban alakultak át. Nem világos az Ausztroalpi-nagyszerkezeti egység kora sem, utolsó átalakulásuk az alpi fázisban volt, ez a biztos.

PALEOZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (óidő 1. fele- devon) kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm

— Több helyen a felszínen a Dél-balatoni kristályos övezetben, Sopron- Fertőrákosi metamorfit összletben, Rába menti metamorfit egységben, Uppony-szendrői egységben, Mórágyi Migmatitban, Békési Kristályospala komplexumban, Ipoly-menti kristályos pala komplexumban stb.

— Ópaleozóikum őskörnyzet: Gondwana egységes (Afrika, Arábia, Dél-Am, Antarktisz, Ausztrália, India)+önálló egységek a Laurencium (Kanadai-pajzs), Angara pajzs (Szibéria), Balti-pajzs, Kazahsztán, Kína (Ázsia)

— A Kanadai-pajzs (Laurencium), Baltika (Európa nagy része) és Gondwana között az Iapetus-óceán

— A kambriumban kinyílik a Proto (ős)-Tethys, ópaleozoós törmelékes-üledékes összlet halmozódik fel, a törmelék eredete Dél- Ős-Európa. Emiatt a Tiszai nagyszerk.-i egység ilyen korú kőzetei –törmelékes-üledékes kőzet

— Az Ausztroalpi és a Pelsói nagyegységek Afrika részeként a Gondwana részei voltak az Ős-Tethys óceán déli szegélyét (nem partjait!) képezte, így törmelékes-üldékes felhalmozódás, némi vulkáni termékkel

— Viszont az riftesedése kontinensdarabokat hasított le Gondwanáról, amelyek Ős –Európa felé sodródtak és a kaledón vagy variszkuszi fázisban ütközhettek vele

METAMORF TERMÉKEK

Kiindulási kőzet	Átalakult kőzet
agyagos kőzetek	agyagpala, csillámpala, fillit
karbonátos kőzetek	márvány, szkarn
homokos kőzetek	kvarcpala, kvarcit
magmás kőzetek	szaruszirt, kloritpala, gneisz

Ősföldrajzi környezet (alsó kambrium, alsó ordovícium)

—Kambrium:jóllátható,hogyÉszak-AmerikaGrönlanddal,EurópaésÁzsiaképezönállóföldrészt,mígatöbbiegyösszeforrtegységbenaGondwanábanlétezett.NégyóceántszükségesmegemlíteniaKaledóniai-,azUráli-,azŐs-Tethys-ésazŐs-Csendes-óceánt.

—Ordovícium:akambriumhozképestvalamennyiföldrészkeletiiránybatolódik,mígaGondwanadéliiránybahúzódik.EurópaazEgyenlítővidékén,mígÁzsiamaihelyzetéhezképestkb.90fokkalelfordulvahelyezkedikel.Fokozódikazüledék-felhalmozódáséserősödikavulkanizmus.Kezdetétvesziazahegységképződés,amelyaszilurbanérielcsúcspontját(Kaledónhegységképződés).

Szilur: a szilurban éri el fő fázisát az ordovíciumbanelkezdődött Kaledonhegységképződés. Ős-Európa (Baltika) és Ős-Amerika (Laurencium) egymáshoz közeledve, majd összeütközve fölgyűrte a Kaledóniai-óceán aljzatán lerakódott üledékes kőzeteket. A Kaledóniai-óceán bezárult és a redőkbe préselt rétegekből kialakult a Kaledóniai-hegységrendszer. A hegységrendszer tagjai napjainkra erősen letarolódtak, napjainkban fellelhető nagyobb tagjai: Skandináv-hegyvidék, a skóciai Grampianés Highland, Kelet-Grönland hegyvidékei és Észak-Amerikában az Appalache-hegység északi része. Az említett folyamat volt a: Kaledóniai-orogenezis

Devon:kéthegységképződésköztiüledék-felhalmozódásiidőszak.Afiatal,magasKaledóniai-hegységrendszergyorsanpusztul,anyagaatengereküledékgyűjtőmedencéibehalmozódikfel.

—Az Ausztroalpi egységben törmelékes üledékek, Bakonyikum, Borsodi egységben, inkább nyílt vízi, karbonátos üledékek, jelezvén az ősföldrajzi helyzetüket az óceáni térségben (ahol karbonátos az „beljebb”, mélyebb térszíneken képződik az óceánban)

—Devon vége = Ős-(proto) Tethys záródásával

A Dél-balatoni kristályos vonulatképződményei

—ordovícium: Szárhegyi „acritarchamaradványos” aleurolitpala, Balatonfőkajári kvarcfillit, Balatonhídvégi csillámpala

—Szilur: Lovasi fillit, Alsóörsi porfiroid, és a Litéri diabáz

—Devon: Révfülöpi agyagpala, Kékkúti mészkő (Theodoraásványvíz vízadója), Úrhidai mészkő, Polgárdi mészkő

Uppony-szendrői paleozoós egységképződményei

—Tapolcsányiformáció (felsőordovícium-szilur): homokkövek, pelágikus(sekélytengeri) mészkő, agyag és kovapala)

—Devon: abodimészkő, rakacai-bükhegyimárvány, vulkanitok(metamorf)

Az ausztroalpi egység képződményei

—Ópaleozoós, esetleg proterozós(kiindulási kőzetek) : Óbrennbergicsillámpala, vöröshídicsillámpala, fertőrákosi amfibolitpala, Sótonyi metavulkanit, Nemeskoltai homokkőpala, Mihályi, Szentgotthárdi fillit, Büki dolomit (termálvíz)

Tiszai egység (Tisza-Géta-Dácia)

—Ordovícium-szilur: Mórágyi migamtit, Ófalui formáció (van benne minden: üledékes, kristályos enyhén metamorf), Szalatnaki formáció (graptoliteszesagyag és kovapala –szilur), Zempléni fillit-kvarcitpala

+ Ipoly menti Kristályospalaösszlet a Veporegységben (szilur-devon)

ÚJPALEOZOIKUM (karbon-perm)

Ős-Tethys bezáródik -> PANGEA
PANGEA: Leurázsia+Gondwana összeütközésével-> Variszkuszi hgrsz.

A proterozoós és ópaleozoós kőzetek metamorfózist szenvedtek (első metamorfózis valószínűleg már a kaledón fázisban!)

— A metamorfózis fázisai: breton, szudétai és érchegységi szakaszok

A metamorfózist természetesen szerkezetátalakulás is (szinklinálisok, antiklinálisok, takarók képződése) és S-gránit képződés is kísérte

— A szerkezetátalakulás északról dél felé haladt, emiatt az északabb lévő területeket (Tiszai-nagyszerkezeti egység elemeit) jobban érintették ezek a folyamatok 

Geológiai kérdéskör (kőzetciklus, vulkánosság, szigetív-képződés, metamorfózis stb.)

KŐZET METAMORFÓZIS FÁZISAI:

EPI-ÖV: A finom apró kristályos szemcseméret, a finom palásság jellemezte. Ásványok: Klorit, Albit, Aktinolit, Epidot, Muszkovit. Kőzetek: Zöldpala, Kloritpala, Fillit, Szerpentinit. A stressz-nyomás fontosabb, mint a hőmérséklet ( Pstressz > T).

—

—MEZO-ÖV: Palás kőzetek, de durvák. Szemcseméret nagy, szabad szemmel jól látható, durva kristályos. Pl: Amfibolit, Csillámpala, Gneisz. Stressz-nyomás nagy szerepe, jelentős a litosztatikus és a fluid (gőz)-nyomás, a hőmérséklet is egyenrangú szerepet kap (Pstressz>>Pl ,Pfl, T).

—

—KATA-ÖV: Legkevésbé palás, szemcsemérete lehet durva és középszemcsés. Pl.: granulit, eklogit. gneisz.Stressz-nyomás alárendelődik, a legnagyobb a litosztatikus nyomás, a fluidnak (gőznyomás) kis szerepe van, egyenrangú a hőmérséklet (Pl ~ T).

Igen kisfokú metamorfózis

(betemetődésesmetamorfózisnál):

Agyagásványok, laumontit, prehnit

A kőzet finomszemcsés, palás-leveles: agyagpala

Kisfokú metamorfózis:

Szericit, pirofillit, klorit

A kőzet finomszemcsés, selymes fényű, palás-lemezes:

fillit, kloritpala, szericitpala

Közepes fokú metamorfózis:

Csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit

A kőzet durvábbszemcsés->

a palássági felület egyenetlen: csillámpala

Nagyfokú metamorfózis:

Kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász,

káliföldpát, sillimanit, sztaurolit

A kőzet durvaszemcsés,

a palásság nem jellemző: gneisz

Szigetív vulkanizmus!

1.        A kontinens és a betolódási öv közé zárt pressziós zóna, azaz ívmögötti medence  (1. írás)

2.      Vulkáni szigetív, mélytengeri árokkal (2. kúp)

3.       A szétterülő, fiatal óceáni kéreg (3. egyenes vonal)

4.      Óceán közepi hátság, távolodó lemezszegélyek (4. bemélyedés)

5.      A betolódó üledékes kőzetek szállítószalagként továbbítják a nagy víztartalmú üledéket (alsó kép)

6.      A betolódott kéreganyag a magas nyomás és hőmérséklet hatására átalakul/részlegesen újraolvad (alsó kép)

A METAMORFÓZIS KŐZETKÉPZŐDÉSE:

·         Üledékes kőzetképződés

·         Kontaktok

·         Zeolitok

·         Zöldpala

·         Amfibolit

·         Kékpala

·         Granulit

·         Eklogit

Óceáni szigetív vulkanizmus

•Óceáni lemez ütközik óceánival

•Az alábukás,préselődés véletlenszerű (de általában a fiatalabb az idősebb kéreg alá és rátolódik)

•Az alábukás ütközés és gyűrődés is, általában az alábukó lemezüledékei rátolódnak a passzívabb lemezre

•Vulkánosság,általában intermedier,de sokszor robbanótípusú savanyú vulkanizmus

•A szigetívek össze vagy egymásra torlódhatnak,és ilyen korofiolit-szutúrákról beszélhetünk

Magyarország nagyszerkezeti egységei, azok kőzettípusai

NAGYSZERKEZETI VISZONYOK

Tisza-Dácia lemeztömb – Európai helyzetben volt a földtörténet során (Tiszai v. Tisiai; Dáciai, ez utóbbi két nagy töredék)

ALCAPA lemeztömb (Alpok /ausztroalpi-adriai/-Kárpátok /vepor/- Pannon /pelsoi/) – Afrikai helyzet

Közép-Magyarországi főszerkezeti vonal (Zágráb-Kulcs-Hernád vonal) választja el őket (egyébként a főbb szerkezeti vonalak mellett több ezer kisebb törésvonal is felszabdalja az országot)
Ettől északra ópaleozoós tengeri üledékek alkotják az aljzatot (ami megkutatott, mert ettől mélyebbre biztosan kristályos kőzetek vannak), amely a variszkuszi fázisban gyengén átalakult, permben szárazföldi-sekélytengeri üledékek, triász-eocén tengeri üledékek

Ettől délre többszörösen átalakult (polimetamorf ) kőzetek (bajkáli, variszkuszi fázis)

A két terület a kréta-paleogén-alsó-miocén folyamán került egymás mellé (Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának fázisaiban)!!!!

MAGYARORSZÁG FŐSZERKEZETI VISZONYAI!

MAGYAROSZÁG FŐSZERKEZETI EGYSÉGEI! (2. térkép)

Pennini és Alsó-ausztroalpi egységek. 2. Felső-ausztroalpi egységek a Kisalföld aljzatában. 3. A Pelso-egység permi és mezozoós képződményei. 4. Perm előtti anchietamorf képződmények a Kisalföld aljzatában. 5. Perm előtti anchietamorf (kis mértékű metamorfózis) képződmények a aBalaton-vonal mentén. 6. Az Igali-egység üledékes kőzetei. 7. A Vepor-egység kristályos kőzetei. 8. Az Uppony-Szendrői-hegység paleozoikuma. 9. A Bükkium paleo-mezozoikuma. 10. Az Aggtelek-Rudabányai-hegység mezozoós képződményei. 11. A Zemplén-egység kristályos, felső-paleozoós és mezozoós kőzetei. 12. A Mecsek-egység kristályos és permo-mezozoós kőzete. 13. A Villány-egység kristályos és permo-mezozoós kőzetei. 14. A Békés-egység kristályos és permo-mezozoós kőzetei. 15.

Flis képződmények a Nagyalföld aljzatában

 

A Magyaro. középső-miocén előtti kőzeteit tartalmazó kéregblokkok egyik része NyDNyfelől

érkezett, legalább 500 km-es utat megtéve. Ennek a blokknak ALCAPA(Alpok -Kárpátok [északi része] -Pannónia) a neve és Magyarország ÉNy-i felét tartalmazza, de eredetileg a stabil Európától D-re helyezkedett el. A másik blokk DDNyfelől érkezett (szintén többszázkm-es úton) és Tisia-naknevezzük. Az ország DK-i felét alkotja, de eredetileg Európához tartozott!!!, ahonnan a jura folyamán szakadt el (riftesedés következtében) és mozgott először messze D felé , majd onnan majd csak az eocén végétől kezdve indult vissza. 

Magyarország az átmenetiség térsége (összefoglaló bemutatása hazánk természetföldrajzi alkotóelemeinek, különös tekintettel az átmenetiségre)

Kelet-Közép Európa Urál 2700km, É-EU csücske 2600km, EU legnyugatibb pontjától 2500km, a legdélebbitől 1300km.

—Távolság a tengerektől: Atlanti-óceán (1300-2000 km) Adriai-tenger (400-500 km) Fekete-tenger (900 km) Balti-tenger (700-800 km)

Átmenetiség (éghajlat, talaj, növényzet, felszínalaktan)

Magyarország alatt a földkéreg vastagsága 23-27 km. A kéreg elvékonyodását valószínűleg köpenybeli mélyáramlások hozták létre. Az elvékonyodás miatt a geotermikus gradiens az 50°C/km-t is eléri (a földi átlag 26°C/km), ami hévforrásaink és gyógyvizeink magas hőmérsékletét okozza

Magyarország területén két fontos éghajlati határvonal húzódik:

—1. Januári -2 °C-osizoterma(Köppen klímarendszere szerint).Ez az ún. közép-dunai flóraválasztóaz ország területét két részre osztja

—a) Meleg-mérsékelt klímaöv(C klíma)

Januári középhőmérséklet -2 C°felett van. A tél „3 hónapos”. Ide tartozik(nagyjából): Dunántúl, Duna-Tisza köze, Tiszántúl.

—b) Hideg-mérsékelt klímaöv(D klíma) Januári középhőmérséklet -2 C°alatt van. A tél „4 hónapos”. Ide tartozik(nagyjából): Északi-középhegység, Észak-Alföld, Nyírség.