Hangok és hangtörvények

A szavak beszédhangok sorozatából épülnek fel, a beszédhang a beszéd legkisebb része, tovább m ár nem bontható alkotóeleme, amelyeket a hangképző szervek segítségével hozunk létre.
Hangképzésben résztvevő szervek:
- tüdő, amelyből a kiáramló levegő akadályokba ütközik,
- légcső,
- a gégecsőben elhelyezkedő 2 hangszál,
- garatfal az ínycsappal,
- orrüreg /orrhangok: m, n, ny/,
- szájüreg /nyelv, fogak, szájpadlás/,
- ajkak.

A magyar beszédhangok rendszere:
A hangalakok állása a hangképzés szempontjából:
1. Zárállás: A két hangszalag szorosan egymáshoz simul
/ilyenkor képződnek a magánhangzók és a zöngés mássalhangzók/
2. Résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól kb.:10°-os szöget zárnak be. /ilyenkor képezzük a „h” hangot./
3. Nyitottállás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól és kb.: 30°-os szöget zárnak be. Ilyenkor képezzük a zöngétlen mássalhangzókat.
4. Suttogóállás: a hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén a kannaporcok rést alkotnak. Ilyenkor képzünk minden olyan hangot, amit suttogva ejtünk ki.
5. Lélegzőállás: A hangszalagok 45°-os szöget zárnak be. Ilyenkor veszünk levegőt.

A hangok csoportosítása:
- Magánhangzók,
- Mássalhangzók.
Magánhangzók jellemzői:
- Egyjegyűek
- Szótagalkotók
- Időtartamuknak jelentést megkülönböztető szerepe van.
Pl.: ver, vér
- 14 magánhangzónk van

Magánhangzók csoportosítása:
1. Időtartam szerint:
- Rövidek: Pl.: „o”
- Hosszúak: Pl.: „ó”
2. A nyelv vízszintes állása szerint:
- Magasak: Pl.: teniszütő
- Mélyek: Pl.: autó
3. Ajakműködés szerint:
- Ajakkerekítéses
- Ajakréses
4. A nyelv függőleges állása szerint:
- Felső nyelvállású hangok
- Középső nyelvállású hangok
- Alsó nyelvállású hangok

Magánhangzó törvényszerűségek:
1. Hangrend törvény: a magyar nyelvnek azt a törvényszerűségét, hogy a magánhangzók a szavakban szabályosan rendeződnek hangrendnek nevezzük.
- Magas: beszél
- Mély: alma
- Vegyes: virág
2. Illeszkedés törvénye: A magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű toldalék, mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék, vegyes hangrendű szavakhoz általában mély hangrendű toldalék járul. Összetett szavak esetében az utótag hangrendjéhez illeszkedik a toldalék.
- Erdő + ben = magas + magas
- Badacsony + ban = mély + mély
- Kávé + ban = vegyes + általában mély
3. Hiátus törvény: A szóban két magánhangzó kerül egymás mellé, akkor ejtéskönnyítő „j” hangot tolduk be. / csak kiejtésben „j” hang/
- Fiú
- Tea
- Szia

Mássalhangzók jellemzői:
- Képzésükkor a levegő akadályba ütközik,
- Csak egy magánhangzóval együtt alkotnak egy szótagot,
- A hangszalagok rezgéséből keletkezik a zönge, ezek lesznek a zöngés mássalhagzók,
- Ha a szájüregben képződik akadály zöngétlenek mássalhangzók keletkeznek.

Mássalhagzók csoportosítása:
1. hangszalagok működése szerint:
- zöngések: „b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j, ly, dzs, dz, gy, r”
- zöngétlenek: „k, t, p, f, h, ty”
2. Jelölésük szerint:
- Egyjegyűek: „k, l, m, n, t, … „
- Két, három jegyűek: „sz, zs, dz, dzs, …”
3. Képzés helye szerinti:
- Ajakhang: „p, b”
- Foghang: „d, t”
- Szájpadláshang: „g, k”
- Gégehang: „h”
4. Képzés módja szerinti:
- Zárhang: „p, b, d, t, k”
- Orrhang: „m, n, ny”
- Réshang: „v, f, z, zs, l, sz, s, j, ly, h”
- Zár-réshang: „c, cs, ty”
- Pergő: „r”
Mássalhangzó törvények:
Hasonulás: ha két mássalhagzó kerül egymás mellé, akkor az egyik mássalhangzó a másikhoz részben vagy tejesen hasonlóvá válik.
Típusai:
1. részeleges hasonulás:
- Zöngésség szerinti részleges hasonulás:
Pl.: vízpart, „z” zöngés, „p” zöngétlen.
kiejtésben a zöngés „z” helyett a zöngétlen „sz” hangot ejtjük.
- Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
Pl.: különben, „n” foghang, „b” ajakhang
kiejtésben a foghang helyett ajakhangot mondunk/”m”/