A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. A bank olyan intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, társadalmilag hasznos terméket nem állít elő. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság fölös, jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Eképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai. A bank hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz. Újabban mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi lehetőségeit, némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik jövedelemhez jutni.
Bankok működése banki engedélyhez kötött.
A köznapi életben a pénzügyi intézmények legtöbb típusát bankként emlegetjük. Érdemes ismerni azonban a pontos terminológiát. Magyarországon a jogszabály a pénzügyi intézményeken belül hitelintézetet és pénzügyi vállalkozásokat ért. A bank a hitelintézetek egy fajtája. (Hitelintézet még: (1) szakosított hitelintézet: jelzálogbank, lakás takarékpénztár, egyéb - jellemzően állami fejlesztési - bankok; (2) Szövetkezeti hitelintézet: takarékszövetkezet, hitelszövetkezet.
A hagyományos banki működésmódhoz képest alternatívaként az elmúlt években jelentek meg a fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt integráló pénzintézetek: közösségi bank, etikus bank, zöld bank és alternatív bank elnevezésekkel.
Bank által nyújtott szolgáltatások
Bár a bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és országtól függenek, általában a következők vannak köztük:
• Pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet)
• Hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet)
• Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: Bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, Csekkek kiállítása, beváltása
• Értéktárgyak biztonságos tárolása (például egy széfben)
• Pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása)
• Kezesség és bankgarancia
• Magán és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása
• Nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíjelőtakarékosság lehetővé tétele
A pénzügyi tranzakciókat többféle csatornán keresztül le lehet bonyolítani:
• bankfiók: a fiókhálózat egyik tagja, melyen keresztül a pénzügyi műveletek széles köre elvégezhető
• ATM: komputerizált telekommunikációs eszköz, mely pénzügyi műveletek elvégzését teszi lehetővé egy pénzintézet ügyfelei részére nyilvános területen, melynél nincs szükség személyzetre a kiszolgálás alatt.
• levél
• telefonos bankolás: egy olyan szolgáltatás, amit pénzügyi intézmények nyújtanak, mely lehetővé teszi űgyfelei részére, hogy telefonon keresztül bonyolítsák le pénzügyi műveleteiket
• Online bankolás: egy kifejezés, melyet az interneten bonyolódó kifizetésekre, átutalásokra használnak, melyhez használni kell a bank vagy hitelszövetkezet internetes oldalát
Bankrendszer
Típusai
• Egyszintű bankrendszer: A központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. (pl.: Magyarországon a rendszerváltás előtt)
• Kétszintű bankrendszer: Különválik a jegybank és a kereskedelmi bankok. Magyarországon kétszintű bankrendszer van.
Jegybank (Magyar Nemzeti Bank)
• pénzkibocsájtás
• Árfolyam stabilitásának biztosítása
• Ár stabilitása (A Forint őrizze az értékét)
• A vállalkozásokkal és háztartásokkal nem áll közvetlen kapcsolatban, hanem a kereskedelmi bankokkal
• A kormány gazdaságpolitikáját kell támogatnia és végrehajtania
Kereskedelmi bankok
• Hitelt nyújtanak, melynek során új pénzt hoznak létre adósság formájában, a résztartalékos szabályozás (a jegybank hatásköre) alapján.
• Betéteket gyűjtenek (EBK, Egységes Banki Kamatláb)
• Bankszámla vezetés
• Bankközi átutalásokat hajt végre
• Befektetési tevékenység
• Háztartásokkal és vállalatokkal áll kapcsolatban
• A kereskedelmi bankok is teremthetnek számlapénzt
• Valuta (kézzelfogható pénz)és Deviza (számlapénz) váltása
A bankok jövedelmei
A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitel kamat közötti különbség. A hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél (mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni).
A pénztári szolgáltatások díja. (Pénzváltási, számlavezetési díj stb...)
Jogi társadalmi pozíciójuk
Mivel a bankrendszer biztosítja a gazdaság működéséhez a hiteleket, előjogokkal rendelkezik (Például a hitelszerződések feltételeit bármikor egyoldalúan módosíthatják.)
Sok országban hitelt csak bank nyújthat. Illetve, ha bank kamatra ad kölcsön, az üzleti tevékenység, ha magánszemély teszi ezt, az uzsora.
A devizahitelek törlesztőrészleteit a kamat, illetve az árfolyamváltozásoktól függetlenül változtathatják.
Tőzsde
A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. A magyarországi tőzsde jogi személy, önkormányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni.
A tőzsdék fajtái:
• árutőzsde
• értéktőzsde, ezen belül létezik
o devizatőzsde és
Értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca.
o értékpapírtőzsde
o Hírpiac
Tőzsdei ügylet:
Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek.
Tőzsdei ügyletek fajtái:
• azonnali/prompt
• határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.
Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő egy opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajája van: vételi, eladási.
Tőzsdei árfolyamok:
• nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
• záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
• átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga
Tőzsdeindex:
Az adott tőzsdén forgó papirokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.
Tőzsdei ügylet menete:
A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb információkat. pl.: árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket Az ügyleteket szóban vagy számítógépen lehet megkötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.
A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.
A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény.
Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
- Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
- Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.
A tőzsde 3 fő csoportja:
- Pénz (készpénz)
- Értékpapír (bankszámla is)
- Tényleges anyagok (benzin, arany)
Összefoglalva:
- Különlegesen szervezett
- Koncentrált piac
- A kereskedett áruk standardizáltak
- A kereskedés folyamata standardizált
További lehetséges jellemzők: modern tőzsdék:
- Termékek fizikai jelenléte nem feltétel
- Adásvétel, spekuláció és hedge ügyletek
- Alap és származékos termékekkel is kereskednek
- Virtuális piactéri formák – e-üzlet, földrajzi kötöttségek nélkül
A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése