Állandó szókapcsolatok és mondatrendszerek

Állandó szókapcsolatok és mondatrendszerek

A nyelv szókészletébe nem csak a szavak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák is beletartoznak. Ezeket állandósult szókapcsolatoknak azaz frazémák-nak nevezzük.

Jellemzői:

-          Több egymással tartalmilag és szerkezetileg összefüggő szóból áll.

-          Jelentésük azonosaz őket felépítő szavak eredeti jelentésével, átvitt értelemben használatosak pl.: bakot lő – hibázott, csütörtököt mond – elromlott

-          Stílusértékük nagy, használatuk színesebbé teszi a nyelvet.

Típusai:

1.)    Szokványos kifejezési módok:

a.       Társalgási fordulatok (Hogy vagy? Mi újság?)

b.      Népmesei fordulatok (Hol volt, hol nem volt…)

2.)    Szólások: Több szóból álló nyelvi egység, amelyek jelentése más, mint amit elemei önmagukban jelentenek.
Altípusa a szóláshasonlat, mely mondat formájú, a „mint” és az „akár” kötőszó által felismerhető.

3.)    Közmondások: Általános érvényű megfigyeléseket, bölcsességeket tartalmaz. pl.: Lassan járj, tovább élsz!

4.)    Szállóigék: Szószerinti idézetek, amelyek szerzője ismert. pl.: Gondolkozom, tehát vagyok. (Descartes) Lesz még egyszer ünnep a világon

	B Tétel:  Fel kell ismerni a mondatszerkezeteket!

 

Hangalak és jelentés kapcsolata

A szó érzékelhető teste a hangalakja. A szavak hangalakjához jelentés kapcsolódik. A hangalak és jelentés együttese alkotja a szavakat.

A hangalak és jelentés kapcsolatának típusai:

1.)    Hangutánzó szavak: A szó hangalakja felidéz, utánoz különböző hangokat. Többségük ige. Ezek lehetnek állathangokat, emberi hangokat és természeti hangokat felidéző szavak.

2.)    Hangulatfestő szavak. Ezek hangalakja érzelmeket és hangulatokat fejez ki.

3.)    Egyjelentésű szavak: A hangalakhoz csak egy jelentés kapcsolódik. Ide tartoznak az összetett szavak és szakkifejezések.

4.)    Többjelentésű szavak: A hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között összefüggés van.

5.)    Azonos alakú szavak: A hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között nincs összefüggés.
Típusai:

a.       Szótári azonos alakúság: Toldalék nélküli szavak egyezése pl.: Vár- ige, -főnév

b.      Nyelvtani azonos alakúság: Az egyik alak toldalékkal ellátott szó a másik alak szótári szó. PL.: török: E/1-ige, alapalakú főnév.

6.)    Hasonló alakú szavak: A szavak hasonlítanak egymáshoz, ezért sokszor összekeverjük őket.
Típusai:

a.       Alakváltozatok: Hangulati eltérés van közöttük: pl.: fel-föl, zsemle-zsömle

b.      Alakpárok: Közös a szótő, de jelentésbeli különbség van közöttük.
pl.: helység (Lőrinci)- helyiség (szoba)

7.)    Rokon értelmű szavak: A hangalakjuk különböző, de a jelentésük azonos vagy hasonló.
Típusai:

a.       Azonos jelentésű pl.: kukorica-tengeri

b.      Hasonló jelentésű szavak: intenzitásbeli különbség van közöttük. pl.: fut-rohan-szalad

8.)    Ellentétes jelentésű szavak: A hangalakjuk eltérő és a jelentésük ellentétes pl.: hideg-meleg

Szónoki beszéd felépítése, a szövegszerkesztés menete

Gyakran előfordul, hogy nem a véleményünk valamilyen kérdésben nem egyezik mások véleményével; ha az a célunk, hogy a véleményünket elfogadtassuk másokkal, akkor a meggyőzés érdekében érveket használunk, vagyis érvelünk. Az érv olyan megállapítás, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk.

Az érv felépítése: Tétel megfogalmazása + bizonyíték. Az érvelő típusú szöveg alapját a szónoki beszéd szerkezete adja.

A szónoki beszéd bevezetése az érzelmekre hat, célja a jóindulat megnyerése, a hallgatóság figyelmének felkeltése. Itt az előadó megnevezi a beszéd témáját, előkészíti a megértést, megadja a kifejtés menetét, vázlatát.

Az elbeszélés során a tényállás rövid ismertetése, a helyszínek és a szereplők bemutatása és a tétel megfogalmazása történik.

A részletezésnél az elbeszélésben megfogalmazott tételek kifejtése történik. Meghatározzuk a tételben szereplő fogalmakat, és beiktathatunk egy hosszabb kitérőt is, mellyel színesíthetjük beszédünket.

A bizonyításnál a szónok álláspontját támogató érvek és bizonyítékok bemutatása történik.

A cáfolás során az ellenérveket sorakoztatjuk fel.

A befejezésben történik a tanulságok összegzése, a fő gondolatok megismerése, a jövőre való kitekintés, a téma továbbgondolása, cselekvésre buzdítás.

A szónoki beszéd előadásához a szöveg megszerkesztésére van szükség.

A szövegszerkesztés menete:

-          A téma kijelölése: Címadás, elő vázlat készítése

-          Anyaggyűjtés: Előkészületi munka

-          Az anyag elrendezése: ügyelve a szerkezeti egységekre.

-          Vázlatkészítés: Az összegyűjtött anyag logikai sorrendbe helyezése.

-          A szöveg megformálása

-          Emlékezetbe vésés.

Nyilvános beszéd

A stílus a nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye. A hivatali élet stílusa a közéleti stílus, ennek írott változata a hivatalos stílus, beszélt változata a szónoki beszéd, az előadás, felszólalás és a hozzászólás. A szónoki beszédet szónoklattannak, ékesszólásnak, vagy retorikának nevezzük.  A szónoki beszéd egy szónok (rétor) által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt elmondott politikai vagy ünnepi beszéd.

A szónoklattan célja a meggyőzés, a rábeszélés, a hallgatóság támoga5tásának elnyerése, a tájékoztatás, az ünnepi beszédek esetében a gyönyörködtetés és az érzelmi kifejezés.

A szónoklat tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg, amelyet nem magáncéllal fogalmazunk, hanem nyilvánosságnak szánunk.

A nyilvános beszéd esetében meghatározóak a kommunikációs tényezők:

-          hallgatóság összetétele

-          a szöveg témája

-          közös nyelv

-          közös előismeret

-          beszédhelyzet

-          az előadó és a hallgató között kialakult kapcsolat

A szónoki beszéd nyelvi jellemzői:

-          figyelemfelkeltő és választékos szóhasználat

-          pontos és világos tagolódás

-          szóképek és alakzatok használata

A szónoki beszéd típusai:

-          Tanácsadó vagy politikai beszéd: A szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát igyekszik bizonyítani.
Színterei:

o   Parlament

o   nyilvános rendezvények

-          Törvényszéki beszéd: A bírák döntését kívánja befolyásolni, a védő és a vádló, vagy a bíró fejti ki álláspontját.
Színtere: A bírósági tárgyalás.

-          Alkalmi beszéd: Valamilyen magasztalásra méltó dolgot vagy személyt dicsőítenek
Színterei:

o   Tanévnyitó/záró

o   Esküvő

-          Egyéb műfajok: Nagy nyilvánosságnak szóló TV-s illetve rádiós műfajok.

A jó szónok tulajdonságai:

ü  Tisztesség: Csak erkölcsileg hiteles ember szavai lehetnek meggyőzőek.

ü  Találékonyság: A szónok megtalálja a szöveghez legmegfelelőbb érveket, bizonyítékokat.

ü  Szerkesztőkészség: Logikus elrendezés

ü  Megfelelő stílusérzék: Megfelelő stílus és hangnem alkalmazása.

ü  Előadókészség: A szöveg hatásos megszólaltatása.

B Tétel: A jó szónok tulajdonságainak felsorolása!

Emlékező tehetség: A beszéd rögzítése

Szövegfonetikai eszközök alkalmazása

Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök jelentős szerephez jutnak bennük. Segítenek abban, hogy a beszélő meggyőző legyen.

Olyan nem nyelvi jelei a hangos kommunikációnak, melyek alkalmazásával erősíthetjük mondanivalónkat.

Ezek a kifejezőeszközök a következők:

-          hangsúly

-          hanglejtés

-          beszédtempó

-          szünet

Hangsúly: A mondat bizonyos szavainak első szótagára eső erőtöbblet, nyomaték. Hangsúlyos az a szótag, amelyet a beszélő nagyobb nyomatékkal ejt.

Beszélhetünk:

-          Szóhangsúlyról: Ez az, amit nyomatékosan ejtünk. A magyar nyelvben általában a szavak első szótagja a hangsúlyos.

-          Szakaszhangsúlyról: A hangsúlyos szótagokból a következő hangsúlyos szótagig terjedő egység.

-          Mondathangsúlyról: Ha az előzményekhez képest új tartalmat közlünk, ezt nevezzük mondathangsúlynak.

Szerepe: Azt emeljük ki, amit előtérbe szeretnénk helyezni.

Hanglejtés: A beszéd dallama, beszédünk hangmagasságának váltakozása.

Szerepe:

-          A különböző mondatfajták egymástól való megkülönböztetése.

-          Az érzelmek kifejezése.

Fajtái:

-          Emelkedő

-          Ereszkedő

-          Lebegő

Szünet: A beszéd tagolása, egy szöveg mondásakor hosszabb-rövidebb időre megállunk, ezt nevezzük szünetnek.

Szerepe: A nyelvi egységek elkülönítése, a figyelem felkeltése.

Beszédtempó: A szövegmondás ütemét jelenti. A lényegesebb, fontosabb közlést az átlagos beszédtempónál lassabban, a kevésbé fontosat gyorsabban mondjuk.

Az élőszó zenei kifejezőeszközei segítik a mondanivalónk értelmezését, a kiemelést vagy a tagolást, az érzelmek kifejezését.

Szófajok rendszere, alapszófajok

A szókészlet szavai szótári jelentésük, mondatbeli szerepük és alaktani sajátosságaik alapján szófajokba soroljuk.

A szófajokat 3 nagy csoportba sorolhatjuk:

-          alapszófajok

-          viszonyszók

-          mondatszók

1.)Alapszófajok:

a.       Valódi alapszófajok:

-          jelentésük önálló, fogalmi jelentés

-          toldalékolhatók

-          önállóan mondatrészek

-          bővítményeket vehetnek fel

Típusai:

·         Ige

·         Főnév

·         Melléknév

·         Számnév

·         Határozószó

b.      Névmások

-          jelentésüket mondatban nyerik el

-          ragozhatóak

Típusai: Személyes, birtokos, visszaható, kölcsönös, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános

c.       Igenevek:

-          jelentésük önálló fogalmi jelentés

-          toldalékolhatóak

Típusai:

·         Főnévi /ni/

·         Melléknévi /ó, ő, t, tt, andó, endő/

·         Határozói /va, ve ván, vén/

Ige: Cselekvést, történés, állapotváltozást kifejező szó. A mondatban mindig állítmány. Toldalékai utalnak a módra, az időre a számra és a személyre.

Csoportosítása:

-          Cselekvő: Képzője: V

-          Műveltető: Képzője: at, et, tat, tet

-          Szenvedő: Képzője: atik, etik, tatik, tetik

-          Visszaható: Képzője: kodik, kedik, ködik, kozik, kezik, közik

Az igék lehetnek tárgyasok és tárgyatlanok:
Tárgyas például: Kérem /a tollat, a táskát/
Tárgyatlan például: kérek

Főnév: Élőlényt, élettelen tárgyat, gondolati és elvont dolgot jelöl. A mondatban bármilyen mondatrész lehet.

Típusai:

-          Elvont

-          Konkrét

Elvont főnév: pl.: jóság, szeretet, béke

Konkrét főnév:

-          Köznév:

o   egyedi név

o   gyűjtőnév

o   anyagnév

-          Tulajdonnév:

o   személynév

o   állatnév

o   földrajzi név

o   intézménynév

o   márkanév

Melléknév: Személyek, dolgok, tárgyak tulajdonságait kifejező szavak. A mondatban állítmány, jelző, határozó lehet. Fokozható

Számnév: Személyek, dolgok, tárgyak, mennyiségét jelöli. A mondatban állítmány, jelző és határozó lehet.

Típusai:

-          Határozott:

o   tőszámnév

o   sorszámnév

o   törtszámnév

-          Határozatlan: pl.: sok, kevés, kicsi, nagy

Határozószók: Valamilyen hatozói viszonyt fejez ki. A mondatban mindig határozó.

Típusai:

-          helyhatározó

-          időhatározó

-          állapothatározó

-          módhatározó

-          eredményhatározó

-          fokhatározó

A magyar hangrendszer

A hangtan a leíró nyelvtannak azon része, amely a nyelv hangállományát vizsgálja. A hangok képzésének módjával foglalkozik. A hang a beszéd legkisebb, tovább már nem bontható alkotóeleme. Konkrét, hallható jelenség, amit a hangképző szervek segítségével hozunk létre.

A hangképzésben részvevő szerveink:

·         Tüdő, melyből a kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik.

·         A gégefőben elhelyezkedő 2 hangszalag.

·         A garatfal az ínycsappal.

·         A nyelv és a szájpadlás.

·         A 2 ajak, és az alsó, felső fogsor.

A beszédhangok csoportosítása:

1.       Magánhangzók

2.       Mássalhangzók

Magánhangzók: A hangszalagok rezgéséből keletkező, tiszta zöngehangok. képzésükkor a levegő nem ütközik akadályba a szájüregben.

Csoportosításuk:

1.       A nyelv vízszintes mozgása szerint:

a.      Magasak (teniszütő)

b.      Mélyek (autó)

2.       A nyelv függőleges mozgása szerint:

a.      alsó nyelvállású hangok

b.      középső nyelvállású hangok

c.       felső nyelvállású hangok

3.       Időtartama szerint

a.      rövid

b.      hosszú

4.       Ajakműködés szerint

a.      ajakkerekítéses

b.      ajakréses

Magánhangzó törvények:

1.       Hangrend törvénye: A szavakban a magánhangzók szabályosan rendeződnek, beszélhetünk:

a.      magas

b.      mély

c.       vegyes hangrendű szavakról

2.       Illeszkedés törvénye: A toldalékolásban jut kifejezésre.

3.       Hiátus törvény: Két magánhangzó közé ejtéskönnyítő „j” hangot ejtünk.

Mássalhangzók: Olyan beszédhangok, melyek képzésekor a kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik.

Csoportosításuk:

1.       A hangszalagok működése szerint:

a.      zöngések

b.      zöngétlenek

2.       Az akadály helye szerint:

a.      ajakhang

b.      foghang

c.       ínyhang

d.      gégehang

3.       Az akadály minősége szerint:

a.      zárhang

b.      réshang

c.       zár- réshang

d.      orrhang (m, n, ny)

e.       pergőhang (r)

4.       A kiejtés időtartama szerint:

a.      rövid

b.      hosszú

Mássalhangzó törvények:

1.       Hasonulás: Két szomszédos mássalhangzó közül az egyik részben vagy teljesen hasonlóvá válik a másikhoz.
Típusai:

A.      Részleges hasonulás:

                                                              I.      Zöngésség szerinti részleges hasonulás (pl.: ezt helyett „eszt”)

                                                            II.      Képzés helye szerinti részleges hasonulás (pl.: különben helyett „külömben)

B.      Teljes hasonulás:

                                                              I.      Írásban jelölt teljes hasonulás (pl.: ehhez= ezt+hez)

                                                            II.      Írásban nem jelölt teljes hasonulás (pl.: éljen helyett „éjjen”)

2.       Összeolvadás (pl.: barátság helyett „baráccság”)

3.       Rövidülés (pl.: otthon)

4.       Kiesés (pl.: mindnyájan helyett „minnyájan”)

5.       Nyúlás (pl.:  Kisebb, szalag)

Az összetett mondat

A mondat a beszéd legkisebb egysége, több szóból álló nyelvi egység, amely egy gondolatot fejez ki. A beszédnek láncszemnyi egysége, amely egy mozzanattal viszi tovább a mondanivalót.

A mondat szerkezete szerint lehet:

-          egyszerű: 1 alany-állítmányi kapcsolatot tartalmaz.

-          összetett: 2 vagy több alany-állítmányi kapcsolatot tartalmaz.

Az összetett mondat típusai:

       I.            Alárendelő összetett mondat:

a.       Több tagmondatból áll, a tagmondatai nem egyenrangúak, az egyik tagmondat a főmondat, a másik a neki alárendelt mellékmondat.

b.      A főmondat felismerhető az utalószóról. Jelölése:

c.       A mellékmondat felismerhető a kötőszóról, jelölése:

Fajtái: Attól függően, hogy a mellékmondat milyen mondatrészt fejt ki, beszélhetünk: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelő összetett mondatról.

1.       Alanyi mellékmondat: A főmondat alanyát fejti ki a mellékmondat.
Utalószavai: az, olyan, annyi
Pl.: Az nem lehet,| hogy ne sikerüljön a vizsgám.    Alanyi

2.       Állítmányi mellékmondat: A főmondat állítmányát fejti ki a mellékmondat.
Utalószavai: olyan, akkora, annyi
Pl.: Akkora a sár, |hogy alig lehet járni.      Állítmányi

3.       Tárgyi mellékmondat: A főmondat tárgyát fejti ki a mellékmondat.
Utalószavai: azt, annyit, akkorát
Pl.: Tudod azt |, hogy nincs bocsánat.      Tárgyi

4.       Határozói mellékmnondat: A főmondat valamely határozóját fejti ki a mellékmondat.
Utalószavai: ott, onnan, oda, úgy
Pl.: Ott élt, |ahol  a szülei.                      Határozói (helyhatározói)

5.       Jelzői mellékmondat: A főmondat jelzőjét fejti ki a mellékmondat.
Utalószavai: olyan annyi, akkora
Pl.: Annyit ettem, hogy mozdulni se bírok.                  Jelző (mennyiség)

      II.            Mellérendelő összetett mondat: A tagmondatok egymással egyenrangúak, azonos szinten helyezkednek el. A tagmondatok között tartalmi kapcsolat van.

Fajtái:

1.         Kapcsolatos: A második tagmondat tovább fűzi, kiegészíti az elsőt.
Kötőszavai: és, s, meg
Ábrázolása:

2.         Ellentétes: A 2 tagmondat szembeállítása vagy kizárása
Kötőszavai: de, azonban, ellenbe, viszont
Ábrázolása:

3.         Választó: A tagmondatok a választás lehetőségét kínálják.
Kötőszavai: vagy, vagy-vagy, akár-akár
Ábrázolása:

4.         Következtető: Az 1. tagmondatértelméből következik a második.
Kötőszavai: ezért, tehát , ennélfogva
Ábrázolása:

5.         Magyarázó: A 2. tagmondat értelmét magyarázza az elsőt.
Kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik
Ábrázolása:

A magánéleti és közéleti stílus összehasonlítása

A stílus a nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye.

A stílus alakulását befolyásoló tényezők:

-          A kommunikációs helyzet

-          Az előadó egyénisége

-          Az előadás tárgya, célja

A társadalmi érintkezés meghatározott területein tipikusan használt nyelvi-stilisztikai eszközök rendszere a stílusréteg.

Stílusrétegeink:

-          magánéleti vagy társalgási

-          tudományos, szakmai

-          publicisztikai

-          hivatalos és szónoki

-          szépirodalmi vagy művészi

A magánéleti az a tipikus nyelvhasználati mód, amelyet a mindennapi életben alkalmazunk, a kötetlen, társas érintkezésben.

Műfajai:

-          élőszóban:

o   párbeszéd

o   elbeszélés

-          írásban:

o   magánlevél

o   napló

Ebben a stílusrétegben jut leginkább kifejezésre a beszélő egyénisége.

Szóhasználatát a szókészlet gazdagsága, változatossága és egyéni színezete jellemzi. Gyakoriak az ismétlések, a nem választékos kifejezések, a divatszavak.

Mondatszerkesztésére jellemző a hiányos és a tagolatlan mondatok nagy száma.

Nagy jelentőségük van az élőszó szenei kifejezőeszközeinek /hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet/, és a modalitásnak.

A magánéleti stílusnál törekedni kell a színes, változatos szóhasználatra, az igényes mondatszerkesztésre,  a durva és közönséges szavak elhagyására.

A közéleti stílus írott változata a hivatalos stílus. Ez törvénynek, rendeletek, hivatalos levelek nyelvhasználati módja.

Műfajai:

-          bejelentés

-          kérvény

-          kérelem

-          fellebbezés

-          önéletrajz

-          jegyzőkönyv

Szóhasználatára jellemző a jogi szakszavak használata, hiányoznak az érzelmileg erős töltésű szavak.

Mondat- és szövegszerkesztése: bonyolult szerkezetű mondatok, terjengősség.

A közéleti stílus beszélt változata a szónoki beszéd.

Műfajai:

-          felszólalás

-          hozzászólás

-          előadás

-          ünnepi beszéd

Igényes nyelvhasználatot megkövetelő erős érzelmi töltésű stílusréteg.

Alapkövetelménye, hogy a hallgatóság első hallásra megértse a mondanivalót. Jellemzi a megfelelő tagolás, célja a figyelemfelkeltés, és  jelentős szerepet kap a helyes kiejtés.