A magmás kőzetek komplex rendszere

A magmás kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.

A Föld mélyében, az asztenoszférában keletkezett kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. A kihűlés során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmák különböző minőségű magmatitokat hoznak létre.

Osztályozása:

• Savanyú - 63-80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit, színe mindig világos
• Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) - 52-63% szilíciumtartalom, mélységi diorit, kiömlési andezit, színe középszürke
• Bázisos - 45-52% szilíciumtartalom, mélységi gabbró, kiömlési bazalt, színe mindig sötétszürke

·         Ultrabázisos - 45% alatti szilíciumtartalom, mélységi peridotit, kiömlési komatiit, színe egészen sötét, csaknem fekete

Más értékhatárokat adnak meg időnként és másképp nevezik meg a kategóriákat:

	Túltelített (>65%)	Telített (65-48%)	Telítetlen (54%>)
nagymélységi	gránit→granodiorit	szienit→diorit→gabbró	peridotit, wehrlit, piroxenit→nefelin, szienit, essexit→ijolit
porfiros kismélységi	gránitporfir→granodiorit porfirit	szienitporfir→dioritporfirit→gabbróporfirit	érctelérek→nefelin-szienitporfir→ijolitporfir
szemcsés kismélységi	pegmatitok, aplitok, lamprofirek	pegmatitok, aplitok, lamprofirek	pegmatitok, aplitok, lamprofirek
paleovulkanitok	kvarcporfir→kvarcporfirit	porfir→porfirit→diabáz	pikrit→fonolit, nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit
neovulkanitok	riolit→dácit	trachit→andezit→földpátbazalt	nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit

Ásványos alkotói:

A magmás kőzeteket alkotó ásványok a keletkezési körülményektől függően lehetnek

·         idiomorf

·         hipidiomorf

·         xenomorf

alakúak.

Kőzetszövet szerint:

·         holokristályos - teljesen kristályos, minden alkotóeleme kristályosodott. Ilyen minden nagymélységi magmás, és néhány szubvulkanit kőzet

·         porfíros - a mélyben már kialakult nagyobb méretű (0,5-2,5 cm közötti, fenoristály) kristályokat amorf vagy mikrokristályos részek veszik körül. Ilyenek a szubvulkanitok általában és a kiömlési kőzetek

·         üveges - kristályosodás nincs, az alkotórészek amorf alakban vannak jelen. Csak a kiömlési kőzetek jellemzője

Nagymélységi magmás kőzetek

A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5-2,5 cm közötti.

·         gránit – viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa:

·         az áttetsző, szürkés kvarc,

·         a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit) és

·         a rózsaszínű vagy fehér káliföldpát

·         granodiorit

·         diorit – többnyire durvakristályos, sötétszürke vagy zöldesszürke színű

·         gabbró – sötét színű, bázisos kémhatású kőzet

Kismélységi magmás kőzetek

A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél Két jellegzetes kőzete:

·         gránitaplit

·         gabbró lamprofir

A szubvulkanitok három féle alakot vehetnek fel:

·         pegmatitok - illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal

·         aplitok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig világos színű

·         lamprofirok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű

Vulkáni kiömlési kőzetek

A láva megszilárdulásával keletkeznek, akkor amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a bazalt (sötét színű,kis- és nagykockakő burkolatú utak), az andezit vagy a riolit és a dácit. Kőzetszövete porfíros vagy üveges.