“Közönséges homok?”

A Föld felszínének 80%-át a földtörténet utolsó fél milliárd évében keletkezett üledékes kőzet és üledék borítja. Az üledékes kőzetek nagy részét ipari nyersanyagként hasznosítják. A legközönségesebb üledék a homok.

A homok képződése:

·         A földfelszín kiemelkedő hegyvidéki részein kezdődik

·         Nyomás+hőmérséklet hatására mállás indul

·         Napsugárzás+fagy+növények, állatok élettevékenységei+szél+vízmozgás hatására aprózódás, szétesés következik be

·         Kémiai átalakulásokat (oldódás, hidrolízis, redukció stb.) a víz oldott szén-dioxid tartalma, a levegő oxigén, szén-dioxid és páratartalma, valamint az élőlények sav-és lúgtermelése okozza

·         E folyamatokat az éghajlat és a domborzat is befolyásolja

·         Csapadékos, meleg klímán a legintenzívebb a kőzetek bomlása

·         A mállási réteg a trópusokon a legvastagabb (10-100 m), és a sarki területeken a legvékonyabb

·         Ha a domborzat kedvez a lepusztulásnak, akkor a gravitációs tömegmozgás, szél, víz, jég szállítja a mállástermékeket

·         Szállítás közben a kémiai és fizikai átalakulás folytatódik

·         Következik a leülepedés az üledékgyűjtő medencében (folyók középső és alsó szakasza)

·         Az üledéket rétegterhelési nyomás éri, eredeti víztartalmát elveszíti

·         A süllyedéssel együtt járó hőmérséklet-növekedés hatására pórusait cementáló anyag (kalcit, dolomit, limonit, kova) tölti ki, egyes ásványai (kvarc, turmalin) tovább növekednek

·         A laza homokból homokkőzet lesz

Ásványi összetétele:

·         Kvarc (szilícium-dioxid): az egyik legellenállóbb, leggyakoribb ásvány, mennyisége nő

·         Csökken a földpát, amfibolt, piroxén stb. tartalom

·         Gyakoriak benne a lepusztuló kőzetek szemcséi, csillámok, földpátok, agyagásványok, karbonátásványok, járulékos ásványok (cirkon, turmalin, rutil)

A homok származása:

·         Információt hordoznak a lepusztulási terület kőzettani felépítéséről és távolságáról

·         A szemcséket szállító és lerakó közegről (szél, víz, jég) a homoktest geometriája, rétegzésének módja, a szemcsék méretének eloszlása, osztályozottsága, kerekítettsége, felszíne árulkodik

·         Ha gyengén lekerekített és fényes, akkor a víz szállította

·         Ha erősebben kerekített és matt, akkor a szél szállította

·         A legtöbb homok vízben rakódott le

·         A víz mélységére az ősmaradványok, és néhány ásvány utal

·         Az áramlási viszonyokról a rétegzés és a szemcse méretének eloszlása árulkodik

·         Egykori környezet: erősen oxidatív (hematit kötőanyag, mely vörös színt ad a homoknak), vagy erősen reduktív (pirit és markazit kiválása miatt szürke szín)

·         Savanyú vizű mocsárban szén, markazit, kaolinit képződik, és amorf szilícium-dioxid csapódik ki

·         Lúgos tengervízben: markazit, kalcit válik ki és ülepedik le a homokszemcsékkel együtt

·         A víz sótartalmára utalnak az ősmaradványok és néhány ásvány (gipsz, anhidirt, kősó, kálisó)

Homokok, homokkövek Magyarországon:

·         Hazánkban a felszín 75%-át fiatal üledékek fedik (síkságokat, dombvidékeket elsősorban)

·         Idősebb üledékek a hegységeinek peremén vannak

·         Legidősebb (több mint 345 millió éves) kőzetek között sok a vörös és tarka (szürke, zöld, lila) színű, jelentős mennyiségű földpátot tartalmazó arkózás homokkő. Ilyenek pl. a karbon és a perm időszakban képződött kőzetek (Dunántúli-középhegység, Villányi-hegység, Mecsek, Tokaj-hegység)

·         Földtörténeti középkor (65-200 millió éves): homokkövek

·         Triász eleje: vörös, szél fújta dűnehomok (Mecsek, Villányi-hegység, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység)

·         Kréta időszak: glaukonittartalmú homokkő a Gerecsében

·         Harmadidőszak (65-2 millió éves): az Alpok és a Nyugati-Kárpátok gyors kiemelkedése és lepusztulása során felgyorsult az üledékképződés, nőtt a homok részaránya. Tengeri és parti hullámverési szögben lerakódott homokkövek: Budai-hegység (Hárshegyi Homokkő)

·         Harmadidőszak második fele: Pannon-tó keletkezése (nagy sótartalma fokozatosan csökkent), homokagyag halmozódott fel

·         Negyedidőszak (kb. 2 millió éves): pleisztocén folyóvízi homok, kavicskő (Kisalföld, Dunántúli-dombság, Alföld), Duna: vastagon lerakódott hordalék

·         Pleisztocén: jelentős éghajlatváltozás -> szélsőségesen száraz kontinentális. Futóhomok kialakulása (Jégkorszakokban a folyók által lerakott homokot a hideg szakaszok vad szelei messzire elhordták, és jól lekerekítették, matt a szemcsék felülete; pl. Duna-Tisza köze, Tiszántúl)

Nemes homokok:

·         Kvarcos, földpátok, kaolinos homok, fekete homok

·         Meleg, nedves éghajlat alatt, tengerpartok kiédesedő öbleiben, savanyúvizű lápok közében, turzásokban nagy tisztaságú kvarchomok halmozódott fel, melynek szilícium-dioxid tartalma elérheti a 90-99%-ot (Tapolcai-medence: Kővágóörs, Kisörs)

·         Színtelen üveget, kristályüveget gyártanak belőle

·         Tengerparti turzások homokjában a földpát mennyisége elérheti az 50%-ot is (Mecsek délkeleti előtere)

·         A kerámiaipar használja fel (Zsolnay gyár)

·         A földpátok savanyú, mocsaras közegben lezajló bomlásából származik a kaolin, melynek feldúsulásával keletkezik a kaolinos homok (Gerecse keleti pereme)

·         A porcelánipar dolgozza fel

·         A nehezebb ásványok (cirkon, magnetit, gránát, rutil) keskeny, elnyúlt, fekete homoksávot alkotva rakódnak le a part mentén, bennük a torlatásványok mennyisége a 80%-ot is elérheti

·         A világ óntermelésének ¾ része kassziterittorlatokból származik

·         Csiszolóanyagként is használják

·         Ritkaelem forrásként is használják

·         Lelőhely: Szigetköz

·         Építőipar is hasznosítja

Ez is homok!-a White Sands:

·         Ez a sivatag hófehér, mert legfontosabb ásványa nem a kvarc, hanem a gipsz

·         A sivatag egy része védett, valamikor katonai gyakorlótérként használták

·         Napjainkban hatalmas légitámaszpont található a közelben

·         Szükség esetén űrrepülőgépek is leszállnak itt