A szulfidok

A szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályba a fémeknek kénnel valamint szelénnel, tellúrral alkotott vegyületei, azaz a szulfidok, szelenidek, telluridek tartoznak, de ide sorolják az arzenideket, antimonidokat és bizmutideket is. Az osztály ásványainak legnagyobb és legfontosabb részét a szulfidok alkotják, a többi vegyületeknek, jóllehet sokfélék és változatosak, alárendeltebb szerepük van.

Előfordulásuk

Az ebbe az osztályba tartozó vegyületek mennyiségileg a földkéreg megközelítőleg 0,15%-át teszik ki. Ezek nagy része vas-szulfid, a többinek az együttes mennyisége nem éri el a 0,01%-ot.

Jellemzőik

A szulfidos vegyületek képzésében résztvevő legfontosabb elemek: mangán (Mn), vas (Fe), kobalt (Co), nikkel (Ni), réz (Cu), cink (Zn), germánium (Ge), arzén (As), molibdén (Mo), ezüst (Ag), kadmium (Cd), ón (Sn), antimon (Sb), platina (Pt), arany (Au), higany (Hg), tellúr (Tl), ólom (Pb) és bizmut (Bi).

A szulfidok általános jellegzetessége a fémes megjelenés, átlátszatlanság és a magas sűrűség. Jól vezetik az elektromos áramot illetve félvezetők.

A szulfidok ásványosztályra rendkívül változatos kristályszerkezetek jellemzőek. Ennek egyik oka az, hogy anion gyanánt a kénen kívül a másik két fémes elem, a szelén és tellúr is szerepelhet, de közülük szerkezeti változás nélkül csak a szelén helyettesítheti a ként, a nagyobb méretű és fémesebb jellemű tellúr már csak egy-két szulfidszerkezetbe (pl. altait) léphet be rácsmódosulás nélkül. Emiatt a telluridok nagy részének külön rácstípusa van.

Gyakori jelenség a szulfidok körében, hogy a kationpozíciókat két vagy több, egymással nem egyenértékű fématom is betöltheti (kettős szulfidok).

Egyes esetekben a félfémek (As, Sb, Bi) a valódi fémekhez társulva ezekkel egyenlően viselkednek, s fémes kötésű, ötvözetszerű rács alakítanak ki. Más esetekben a szulfidrácsban töltenek be ugyancsak a valódi fémekhez hasonló szerepet, s ezzel a kettős szulfidok sajátos fajtája jön létre. Egy másik változat, amikor szintén a szulfidos rácsban, félfémes jellegüknek megfelelően, a fémekkel nem ekvivalens szerepük van, s így a komplex szulfidok (szulfosók) csoportja jön létre. Az erősen negatív kénnel egyszerű félfém-szulfid is létrejöhet (As2S3).

A szulfidok a legfontosabb ércásványok. Magmás folyamatok során keletkeznek a földkéreg mélyebb rétegeiben, de meteoritekben is előfordulnak. A felszínen vagy felszínközelben rendszerint elbomlanak. A szulfidvegyületek szétesnek és a belőlük felszabaduló fémek a talajvizek, valamint a légkör anyagaival kölcsönhatásba lépve színpompás oxid-, hidroxid, karbonát-, szulfát- és foszfátvegyületeket képeznek. Az érctelepek így átalakult felső övét vaskalapnak nevezik. A bomlás során a színesfémek nagy része oldatba kerül és lefelé vándorolva elér az oxigénszegény zónákba, ahol ismét kicsapódik szulfidként. Az itt kialakuló gazdag teleprész a cementációs öv.