Első helyen kell megemlíteni a Föld belsőbb öveiben, a
felszíninél jóval nagyobb hőmérsékleten és nyomáson képződött, magmából
kristályosodott ásványokat, melyeket emiatt magmás eredetűeknek
hívunk. A magma olyan szilikátokban és oxidokban gazdag olvadék, melyben
oldottan még könnyen illó anyagok (például hidrogénklorid, széndioxid, vízgőz)
és, – igaz roppant különböző arányban – az egész periódusos rendszer kémiai
elemei megtalálhatók. A magma a Föld mélyebb zónáiban képződik, ahol a szilárd
kőzetek részlegesen vagy teljesen megolvadnak.
A
magma olvadt szilikátokból és oldott gázokból álló, izzón folyó olvadék. A
szilikátok szilíciumban (Si) gazdag vegyületek, amelyekben különféle fémek
(főleg vas, magnézium, alumínium, kalcium, nátrium, kálium) fordulnak elő. E
fémek és a szilícium oxidált változatai közötti kötésekből alakulnak ki a
szilikátvegyületek, vagy rövidebben szilikátok.
A magma szilíciumtartalma összességében magas, de ezen belül változó lehet. Általában elmondható, hogy minél kisebb mélységből származik, annál nagyobb a Si-tartalma.
A magma megszilárdulása során az olvadt szilikátok ásványokká kristályosodnak ki, létrehozva a magmás kőzetek legfontosabb ásványi összetevőit. A kikristályosodás nem egyszerre történik. Az először kiváló ásványok a magmakamra mélyére szállnak le és ott felhalmozódnak.
A magmás kőzeteket felépítő szilikátásványok két csoportra oszthatók:
a) színes elegyrészekre (zöldes, feketés színű ásványok),
b) színtelen ásványokra (fehér színű, rózsaszínes, halványkék, vagy színtelen ásványok). A színtelen ásványok közül az ún. földpátfélék a legfontosabbak.
A magma szilíciumtartalma összességében magas, de ezen belül változó lehet. Általában elmondható, hogy minél kisebb mélységből származik, annál nagyobb a Si-tartalma.
A magma megszilárdulása során az olvadt szilikátok ásványokká kristályosodnak ki, létrehozva a magmás kőzetek legfontosabb ásványi összetevőit. A kikristályosodás nem egyszerre történik. Az először kiváló ásványok a magmakamra mélyére szállnak le és ott felhalmozódnak.
A magmás kőzeteket felépítő szilikátásványok két csoportra oszthatók:
a) színes elegyrészekre (zöldes, feketés színű ásványok),
b) színtelen ásványokra (fehér színű, rózsaszínes, halványkék, vagy színtelen ásványok). A színtelen ásványok közül az ún. földpátfélék a legfontosabbak.
Csopotrosításuk:
Alkotórészei szerint:
a) Szálikus: sok Si és Al, világos. Pl.:
kvarc, földpát, földpátpótló
b) Femikus: sok Fe és Mg, sötét,
bázisos. Pl.: csillám, amfibol
Kovasavtartalom
szerint:
a) Telített: sok SiO2,
stabil. Pl.: földpát, csillám, amfibol
b) Telítetlen: kevés SiO2.
Pl.: földptpótló, olivin
Kőzetek ásványok
telítettsége szerint:
1) Túltelített: önálló kvarcszemcsék is
vannak, savanyú, ezen kívül telített szálikus ásványok.
2) Telített: nincs szabad kvarc, nincs
telítetlen ásvány. Szálikus és femikus ásvány is jelen van.
3) Telítetlen: színes ásványok az
uralkodóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése