Érc:
olyan ásvány, illetve kőzet, amiből egy adott korban, a technológiai
fejlettségtől függően, gazdaságosan fémet állítanak elő, mivel fémtartalma
jóval meghaladja az adott fém klark értékét. A fémek nagy többsége a
földkéregben igen kis koncentrációban fordul elő, ezek speciális telepképző
folyamatok során dúsulhatnak.
Legfontosabb ércásványok:
·
Alumínium:
Böhmit, Diaszpor, AlO(OH); Gibbsit, Al(OH)3
·
Antimon:
Antimonit, Sb2S3
·
Arany:
Termésarany, Au, piritben rejtve
·
Arzén:
Auripigment, As2S3; Realgár, As2S2
·
Cink:
Szfalerit, ZnS
·
Ezüst:
Termésezüst, Ag; Argentit, Ag2S, galenitben rejtve
·
Higany:
Cinnabarit, HgS
·
Króm:
Krómit, FeCr2O4
·
Lítium:
Szpodumen, LiAlSi2O6, Lepidolit-csoport
·
Mangán:
Piroluzit MnO2
·
Molibdén:
Molibdenit, MoS2
·
Nikkel:
Pentlandit, (Fe,Ni)9S8; Nikkelin, NiAs
·
Ólom:
Galenit, PbS
·
Ón:
Kassziterit, SnO2
·
Platina:
Termésplatina, Pt
·
Réz:
Kalkopirit, CuFeS2; Bornit, Cu5FeS4, Kalkozin,
Cu2S; kovellin, CuS
·
Titán:
Ilmenit, FeTiO3
·
Urán:
Uraninit, Uránszurokérc, UO2
·
Vas:
Hematit, Fe2O3; Magnetit, Fe3O4;
Pirrhotin, FeS; Goethit, FeO(OH)
·
Wolfram:
Wolframit, (Mn,Fe)WO4, Scheelit, CaWO4
Amikor az ércképződési folyamatokat
belső, vagyis litoszférabeli, és külső, vagyis felszíni csoportosításban
tárgyaljuk, nehézségekbe ütközünk, mivel egy érctest kialakulása általában
számos folyamat eredménye. A külső és belső folyamatok között lehetnek
határesetek is, hiszen egy adott felszálló, forró vizes oldat létrehozhat egy
kis mélységű, úgynevezett stockwork típusú érctelepet, feljebb szivárogva,
külső körülmények között pedig tengeri üledékképződési környezetben egy
szingenetikus, vagyis az üledékképződéssel egy időben kialakult üledékes
érctelepet. Ennek ellenére, az egyszerű áttekinthetőség miatt az alábbiakban a
folyamatokra ezt a csoportosítási elvet alkalmazzuk.
Belső eredetű ércképző folyamatok:
Magmás szegregáció (differenciáció): A
magmából a főkristályosodás előtt kivált ércásványok elkülönülése. A szulfidos
olvadékfázis elkülönülése a folyékony magmából
Magmás kristályosodás: Az ércásványok kiválása
a magmás kőzetek alkotórészeként
Hidrotermális folyamatok: Az érckiválás forró vizes
oldatokból történik, amelyek lehetnek magmás, metamorf vagy felszíni eredetűek
Laterálszekréció: Az ércásványok komponensei az érctestek mellékkőzetéből oldódnak ki, és
vetők vagy más szerkezetek mentén terjednek, válnak ki
Metamorf folyamatok: Az ércképző folyamat a
magma és a mellékkőzet között lejátszódó kontakt metaszomatózis (szkarn). Az
elsődlegesen kialakult érctelepek metamorfizálódnak
Külső (felszíni) eredetű ércképző folyamatok:
Reziduális ércdúsulás: Az oldható elemek kioldása,
az oldhatatlanok feldúsulása a málladékban
Torlatképződés:
Nagy fajsúlyú és ellenálló ásványok szeparálódása a szállítás során
Szupergén ércdúsulás: A fémek kioldódása az
érctelepek felső zónájából, majd kicsapódása az alsóbb zónákban, növelve az
érckoncentrációt
Exhaláció: Hidrotermális oldatok felszínre szivárgása, többnyire
üledékképződési környezetbe, a fémes komponensek kicsapódása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése