Az extrabazinális finomszemű kőzetek

A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa. az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak, az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. 
A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. 
a földtanban a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadjájk el.
szemcseméret szerint megkülönböztetik a

Ÿ  durva,

Ÿ  középszemű,

Ÿ  finomszemű,

Ÿ  (nagyon finomszemű) kőzetliszt tartományokat.

A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:

Ÿ  0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,

Ÿ  0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.

A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.