A Proterozoikum és az Paleozoikum ősföldrajza

PROTEROZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA:

Juhász Árpád: Alföld kristályos aljzata és az Erdélyi Középhegység kőzetei rokonok, és három hg-képződési fázisban alakultak át

—1. fázis Bihari autochton legidősebb, legtöbbször átalakult kőzetek 1 Mrd éves keletkezésű bajkáli metamorfózissal (800 mill.)(A Közép-alföldi, vagy Kunsági egység területe)

—2. fázis Kodru-Biharia takarórendszer metamorf kőzetei 500-700 millió évesek (Kaledóniai meta.), Békési Kristályospala egységben

—3. fázis kőzetei kambrium-devon korúak, variszkuszi metamorfózissal. Ásotthalom (Szeged környéke) Békési Kristályospala komplexum (egység)

Fülöp József: a Tiszai nagyszerkezeti egység kőzeteit proterozoós eredetűek, melyek a bajkáli és variszkuszi fázisokban alakultak át. Nem világos az Ausztroalpi-nagyszerkezeti egység kora sem, utolsó átalakulásuk az alpi fázisban volt, ez a biztos.

PALEOZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (óidő 1. fele- devon) kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm

— Több helyen a felszínen a Dél-balatoni kristályos övezetben, Sopron- Fertőrákosi metamorfit összletben, Rába menti metamorfit egységben, Uppony-szendrői egységben, Mórágyi Migmatitban, Békési Kristályospala komplexumban, Ipoly-menti kristályos pala komplexumban stb.

— Ópaleozóikum őskörnyzet: Gondwana egységes (Afrika, Arábia, Dél-Am, Antarktisz, Ausztrália, India)+önálló egységek a Laurencium (Kanadai-pajzs), Angara pajzs (Szibéria), Balti-pajzs, Kazahsztán, Kína (Ázsia)

— A Kanadai-pajzs (Laurencium), Baltika (Európa nagy része) és Gondwana között az Iapetus-óceán

— A kambriumban kinyílik a Proto (ős)-Tethys, ópaleozoós törmelékes-üledékes összlet halmozódik fel, a törmelék eredete Dél- Ős-Európa. Emiatt a Tiszai nagyszerk.-i egység ilyen korú kőzetei –törmelékes-üledékes kőzet

— Az Ausztroalpi és a Pelsói nagyegységek Afrika részeként a Gondwana részei voltak az Ős-Tethys óceán déli szegélyét (nem partjait!) képezte, így törmelékes-üldékes felhalmozódás, némi vulkáni termékkel

— Viszont az riftesedése kontinensdarabokat hasított le Gondwanáról, amelyek Ős –Európa felé sodródtak és a kaledón vagy variszkuszi fázisban ütközhettek vele

METAMORF TERMÉKEK

Kiindulási kőzet	Átalakult kőzet
agyagos kőzetek	agyagpala, csillámpala, fillit
karbonátos kőzetek	márvány, szkarn
homokos kőzetek	kvarcpala, kvarcit
magmás kőzetek	szaruszirt, kloritpala, gneisz

Ősföldrajzi környezet (alsó kambrium, alsó ordovícium)

—Kambrium:jóllátható,hogyÉszak-AmerikaGrönlanddal,EurópaésÁzsiaképezönállóföldrészt,mígatöbbiegyösszeforrtegységbenaGondwanábanlétezett.NégyóceántszükségesmegemlíteniaKaledóniai-,azUráli-,azŐs-Tethys-ésazŐs-Csendes-óceánt.

—Ordovícium:akambriumhozképestvalamennyiföldrészkeletiiránybatolódik,mígaGondwanadéliiránybahúzódik.EurópaazEgyenlítővidékén,mígÁzsiamaihelyzetéhezképestkb.90fokkalelfordulvahelyezkedikel.Fokozódikazüledék-felhalmozódáséserősödikavulkanizmus.Kezdetétvesziazahegységképződés,amelyaszilurbanérielcsúcspontját(Kaledónhegységképződés).

Szilur: a szilurban éri el fő fázisát az ordovíciumbanelkezdődött Kaledonhegységképződés. Ős-Európa (Baltika) és Ős-Amerika (Laurencium) egymáshoz közeledve, majd összeütközve fölgyűrte a Kaledóniai-óceán aljzatán lerakódott üledékes kőzeteket. A Kaledóniai-óceán bezárult és a redőkbe préselt rétegekből kialakult a Kaledóniai-hegységrendszer. A hegységrendszer tagjai napjainkra erősen letarolódtak, napjainkban fellelhető nagyobb tagjai: Skandináv-hegyvidék, a skóciai Grampianés Highland, Kelet-Grönland hegyvidékei és Észak-Amerikában az Appalache-hegység északi része. Az említett folyamat volt a: Kaledóniai-orogenezis

Devon:kéthegységképződésköztiüledék-felhalmozódásiidőszak.Afiatal,magasKaledóniai-hegységrendszergyorsanpusztul,anyagaatengereküledékgyűjtőmedencéibehalmozódikfel.

—Az Ausztroalpi egységben törmelékes üledékek, Bakonyikum, Borsodi egységben, inkább nyílt vízi, karbonátos üledékek, jelezvén az ősföldrajzi helyzetüket az óceáni térségben (ahol karbonátos az „beljebb”, mélyebb térszíneken képződik az óceánban)

—Devon vége = Ős-(proto) Tethys záródásával

A Dél-balatoni kristályos vonulatképződményei

—ordovícium: Szárhegyi „acritarchamaradványos” aleurolitpala, Balatonfőkajári kvarcfillit, Balatonhídvégi csillámpala

—Szilur: Lovasi fillit, Alsóörsi porfiroid, és a Litéri diabáz

—Devon: Révfülöpi agyagpala, Kékkúti mészkő (Theodoraásványvíz vízadója), Úrhidai mészkő, Polgárdi mészkő

Uppony-szendrői paleozoós egységképződményei

—Tapolcsányiformáció (felsőordovícium-szilur): homokkövek, pelágikus(sekélytengeri) mészkő, agyag és kovapala)

—Devon: abodimészkő, rakacai-bükhegyimárvány, vulkanitok(metamorf)

Az ausztroalpi egység képződményei

—Ópaleozoós, esetleg proterozós(kiindulási kőzetek) : Óbrennbergicsillámpala, vöröshídicsillámpala, fertőrákosi amfibolitpala, Sótonyi metavulkanit, Nemeskoltai homokkőpala, Mihályi, Szentgotthárdi fillit, Büki dolomit (termálvíz)

Tiszai egység (Tisza-Géta-Dácia)

—Ordovícium-szilur: Mórágyi migamtit, Ófalui formáció (van benne minden: üledékes, kristályos enyhén metamorf), Szalatnaki formáció (graptoliteszesagyag és kovapala –szilur), Zempléni fillit-kvarcitpala

+ Ipoly menti Kristályospalaösszlet a Veporegységben (szilur-devon)

ÚJPALEOZOIKUM (karbon-perm)

Ős-Tethys bezáródik -> PANGEA
PANGEA: Leurázsia+Gondwana összeütközésével-> Variszkuszi hgrsz.

A proterozoós és ópaleozoós kőzetek metamorfózist szenvedtek (első metamorfózis valószínűleg már a kaledón fázisban!)

— A metamorfózis fázisai: breton, szudétai és érchegységi szakaszok

A metamorfózist természetesen szerkezetátalakulás is (szinklinálisok, antiklinálisok, takarók képződése) és S-gránit képződés is kísérte

— A szerkezetátalakulás északról dél felé haladt, emiatt az északabb lévő területeket (Tiszai-nagyszerkezeti egység elemeit) jobban érintették ezek a folyamatok