A magmás kőzetek szerkezete

Elegyrészek alakja, szemnagysága és kristályosság foka adja.

1.    Holokristályos vagy kristályszemcsés

Mélységi kőzetekre jellemző. Nagy nyomás alatt lassan és egyenetlenül hűlt le a magma, benne maradtak az illó elegyrészek is → teljesen kikristályosodott, ásványszemcsék szorosan egymáshoz illeszkednek.

Szemcseméret szerint megkülönböztetünk finom- és durvaszemcsés kőzeteket. Mélységi kőzetekben általában egyenlő méretűek, 2-5 mm átmérőjűek.

Telérkőzeteknél változó a szemcseméret. Magma összetételétől és a kristályosodás körülményétől függ.

Pegmatit: sok könnyen illó elegyrészt tartalmaz →nagy, hatalmas kristályok

Aplit: Kevés illóanyag, apró, világos szemcsék.

Lamprofír: Kevés illóanyag, apró sötét szemcsék.

2.    Porfíros (Alapanyagos)

Kiömlési kőzetek többségére jellemző. Kristályosodás a mélyben kezdődik nagy nyomáson, lassan hűlik, és a könnyen illó elegyrészek miatt kisebb nagyobb kristályok keletkeznek. Amikor a magma hirtelen felemelkedik, kiömlik, felszabadul a nagy nyomás alól, könnyen illó elegyrészek eltávoznak, hőmérséklet gyorsan csökken, kristályosodás lelassul, csak apró kristályok keletkeznek.

3.    Hialinos (üveges)

Neovulkáni kőzetekre jellemző. A magma gyorsan tör a felszínre, gyorsan, üvegszerűen kristályosodik, nagyon apró szemcsék miatt egyneműnek látszik. Általában savanyú (pl. Obszidián)

Kiömlési: porfíros, üveges

Kismélységi: holokristályos, porfíros

Mélységi: holokristályos

Abraham Werner és Benkő Ferenc ásványtani munkássága

Gottlob Abraham Werner (1749 - 1817)

Freibergi bányászakadémia tanára, ásványok rendszerezésével foglalkozott.

Tanítványai (kitűnően képzett szakemberek) járták a világot, és elküldték neki az új és érdekes ásványokat, érceket.

214 ásványfajt sorolt rendszerbe vegyi rokonság alapján, pontos leírással, lelőhellyel.

Gyűjteményének 15-20%-a régi magyar lelőhelyről származik.

Benkő Ferenc (1745 - 1816)

Nagyenyedi kollégium tudós tanára, református lelkész magyar nyelvű oktatás képviselője.

1782 Göttinga: első könyve még egyetemi hallgatóként: Abraham Werner könyvének magyarra átültetése számos eredeti adattal. 1784-ben Kolozsváron jelent meg.

1786. második könyve. Magyar minerológia címmel. Itthon írta, Kolozsváron jelent meg.

Nem volt hivatásos minerológus.

Az üledékes kőzetek keletkezésének folyamata

Előzőleg kialakult kőzet, törmelék           à (helyben marad)à Reziduális üledék

↓ Aprózódás, mállás    

Törmelék           

↓ Szállítás

Hordalék

↓ Lerakódás üledékgyűjtő medencében (rétegterhelési nyomás)

Üledék

↓ diagenézis

Üledékes kőzet

Diagenézis: mindazon folyamatok összessége, amely az üledéket éri a lerakódástól a kőzetté válásig. Részfolyamatainak sorrendje nem meghatározott, többször is ismétlődhet. Pl.: tömörödés, vízvesztés, litifikáció (kőzetesedés), konszolidáció (keményedés), fosszilizáció.

Szállítás:

-          Szél: nem szállít oldatokat, osztályoz szemcseméret szerint.

-          Víz: szakaszos, osztályoz

4. Oldatok formájában                                                                  

3. Lebegtetve (Színt ad)

2. Szaltációval, ugráltatva

1. Csúsztatva, görgetve

A kvarc és a kalcit összehasonlítása

	Kvarc	Kalcit
Ásványosztály	Oxidok és hidroxidok	Karbonátok és nitrátok
Kristályrendszer	Trigonális	Trigonális
Kristályforma	Romboéder, prizma	Romboéder, prizma
Keménység	7	3
Hasadás	Nem hasad	Kitűnő
Törés	Kagylós	Kagylós
Szín	Színtelen	Színtelen, fehér, szürke
Porszín	Fehér	Fehér
Fény	Üveg, selyem, fénytelen	Üveg, gyöngyház
Lelőhely (M.o)	Gyöngyösoroszi	Eger, Bervabánya
(külföldi)	Nagybánya	Korond

A földpátok kőzetalkotó szerepe

A legközönségesebb ásványok, szinte minden kőzetben jelen van. Két kitűnő hasadási iránya merőleges egymásra.

1.)    Egyhajlású földpátok vagy ortoklász (KalSi3O8)

a.       Adulár: fenn-nőtt, színtelen, erősen fénylő, áttetsző. Bizonyos irányban kék (csiszolva Holdkő). Pl. Alpok kristályos paláiban fordul elő.

b.      Közönséges földpát (pegmatolit): fehéres, szürkés, vereses, alig fénylő, nem áltlátszó. Pl. Gránit, szienit, porfír, gneisz.

c.       Szanidin vagy üveges földpát: erős üveges fény, átlátszó. Ortoklász mállása → kaolin. Porcelángyártás alapanyaga.

2.)    II. Háromhajlású földpátok

a.       Kálium-földpátok, mikroklin

b.      Nátrium-földpátok, plagioklász két kitűnő hasadási irány, ferde szögben. Táblás fenn-nőtt és benn-nőtt, kisebb mint 1-2 cm. Két morfológiai típusa van:

                                                               i.      Albit (Na[AlSi3O8]): c tengely megnyúlt, vastag, táblás

                                                             ii.      Periklin: c tengely röved, zömök. b tengely megnyúlt, albit változata.

Plagioklász sor: albit, oligoklász, andezin, labradorit, bytownit, anortit
ê

savanyú bázisos

Mesterséges sor, 20%-onkánt nő az anortit (Ca[Al₂Si₂O₈]) tartalom

Magmás kőzetek legelterjedtebb kőzetalkotói.

A kőzetek genetikai csoportjainak bemutatása

A kőzeteket keletkezésük szerint három csoportba sorolhatjuk: magmás kőzetek, üledékes kőzetek, átalakult (metamorf) kőzetek.

Magmás kőzetek: A magma különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok elegye. Egyes alkotórészei a hőmérséklet csökkenése közben, olvadáspontjuk alá hűlve kristályosodnak ki. A lehűlési körülmények különbségei miatt a magmából különböző összetételű magmás kőzetek keletkezhetnek. A magmás kőzeteken belül megkülönböztetjük a felszín alatt megszilárduló mélységi magmás kőzeteket (gránit, diorit, gabbró), és a felszínre ömlő és ott megszilárduló vulkáni kiömlési kőzeteket (bazalt, andezit, riolit). Robbanásos kitörések során a kirepülő lávából és kürtőből kiszakított anyagokból keletkeznek a vulkáni törmelékes kőzetek, a különféle tufák (andezitt. riolitt). A lávából lehűlve azonnal kőzet lesz, a lehulló vulkáni törmelékből azonban csak az összetömörödés után lesz tufakőzet. A vulkáni törmelékeket szemcsenagyság alapján osztályozzák. Ez alapján megkülönböztetünk hamut, salakot és tömböt.

Üledékes kőzetek: E kőzetcsoport tagjai lerakódott üledékekből váltak kőzetté. A szárazföldekről a folyók, a szél, a jég a hordalékot üledékgyűjtő medencékbe szállítja. A lerakódott anyagokból aprózódás és mállás, oldódás révén jönnek létre az üledékes kőzetek. Az üledék csak összetömörödés után válik kőzetté. A felső rétegek nyomása alatt a mélyebben fekvők összetömörödnek és a laza lerakódások összecementálódnak. Az üledékes kőzetek képződésében a hő nem játszik szerepet és e csoportba nemcsak szilárd kőzetek, hanem laza üledékek is tartoznak (iszap, homok, agyag). Három üledékes kőzetcsoportot különböztetünk meg:

Törmelékes üledékes kőzetek: E kőzetek más kőzetek feldarabolódott, elszállítódott és felhalmozódott törmelékéből keletkeznek. E csoportban találhatók durvaszemcsés kőzetek (breccsa, konglomerátum) és finomszemcsés anyagok is (agyag, lösz).

Mutassa be a Rákosi-korszak hazai mindennapjait, gazdaságát és politikáját!

Rákosi Mátyásék a 2. világháború után veszik át a hatalmat Magyarországon. Megszervezik a kék cédulás választásokat. Választási csalással megszerzik a hatalmat, ezzel pedig bedarálják politikai ellenfeleiket. Szalámi taktika. Egypártrendszert alakítanak ki, és bevezetik a proletárdiktatúrát. A politikai ellenzéket vagy lemondatják vagy bebörtönzik vagy elűzik. De mindenkinek felajánlják a lehetőséget, hogy belépjen a Magyar Dolgozók Pártjába. Bevezetik a szovjet gazdasági rendszert. Elkezdik a társadalom átalakítását, és kiépítik a személyi kultuszt.

Személyi kultusz: Ugyan olyan, mint Sztáliné. Szobrokat készítenek róla, verseket, történeteket kreálnak. Mindenhez ért és minden jó neki köszönhető. 60. születésnapjára felajánlásokat tesznek, hogy többet termelnek ajándékképp.

Gazdasági rendszer: Bevezetik a tervgazdálkodást, beindítják a tsz-eket, erőltetett iparosítás zajlik, és beszolgáltatási rendszer működik. Az erőltetett iparosítás hatására elkezdik építeni Dunaújvárost, akkori nevén Sztálinvárost. Egyetlen probléma van, hogy se vasérc, se szén nincs hozzá.

 Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott

Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

Élelmiszer-fejadag

A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

↓

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították, USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése

1974: hároméves terv

1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

 ÁVH: Államvédelmi Hatóság

·        Csak a párt vezetőinek volt alárendelve

·        Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat

·        Kényszervallatás

·        Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok

·        Vezetője: Péter Gábor

·        Központja: Budapest, Andrássy út 60.

Internálótáborok:

·        a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták

·        Kb. 40000 fogoly

·        100 db internálótábor

·        Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

Kitelepítés:

·        a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették

 Koncepciós perek:

lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

↓

Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

 Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

·        Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre

·        Kulák = gazdag paraszt (vagyonfosztás, Internálás)

·        Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni

·        Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették

·        Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták

·        Gyapottermesztés meghonosítása

·        Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

·        „vas és az acél országa” leszünk

·        nehézipart erőltetett menetben fejlesztették

·        Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet

·        Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya

·        Tervutasításos rendszer

·        Munkaverseny-mozgalom

·        A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

elhanyagolták

Társadalmi következmény:

·        Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent

·        Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert

·        Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: 

·        Elfogadták az új alkotmány

·        államforma: népköztársaság

·        megszűnt a köztársasági elnök tisztsége→ Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)

·        Elnöki Tanács:

·        elnöke: Szakits Árpád

·        törvényerejű rendeleteket hozott

·        országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett +  elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit

·        megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége

·        pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: 

·        új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

·        megszűnik az önkormányzatiság

·        a párt utasításait hajtják végre