Mutassa be a Rákosi-korszak hazai mindennapjait, gazdaságát és politikáját!

Rákosi Mátyásék a 2. világháború után veszik át a hatalmat Magyarországon. Megszervezik a kék cédulás választásokat. Választási csalással megszerzik a hatalmat, ezzel pedig bedarálják politikai ellenfeleiket. Szalámi taktika. Egypártrendszert alakítanak ki, és bevezetik a proletárdiktatúrát. A politikai ellenzéket vagy lemondatják vagy bebörtönzik vagy elűzik. De mindenkinek felajánlják a lehetőséget, hogy belépjen a Magyar Dolgozók Pártjába. Bevezetik a szovjet gazdasági rendszert. Elkezdik a társadalom átalakítását, és kiépítik a személyi kultuszt.

Személyi kultusz: Ugyan olyan, mint Sztáliné. Szobrokat készítenek róla, verseket, történeteket kreálnak. Mindenhez ért és minden jó neki köszönhető. 60. születésnapjára felajánlásokat tesznek, hogy többet termelnek ajándékképp.

Gazdasági rendszer: Bevezetik a tervgazdálkodást, beindítják a tsz-eket, erőltetett iparosítás zajlik, és beszolgáltatási rendszer működik. Az erőltetett iparosítás hatására elkezdik építeni Dunaújvárost, akkori nevén Sztálinvárost. Egyetlen probléma van, hogy se vasérc, se szén nincs hozzá.

 Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott

Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

Élelmiszer-fejadag

A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

↓

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították, USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése

1974: hároméves terv

1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

 ÁVH: Államvédelmi Hatóság

·        Csak a párt vezetőinek volt alárendelve

·        Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat

·        Kényszervallatás

·        Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok

·        Vezetője: Péter Gábor

·        Központja: Budapest, Andrássy út 60.

Internálótáborok:

·        a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták

·        Kb. 40000 fogoly

·        100 db internálótábor

·        Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

Kitelepítés:

·        a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették

 Koncepciós perek:

lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

↓

Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

 Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

·        Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre

·        Kulák = gazdag paraszt (vagyonfosztás, Internálás)

·        Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni

·        Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették

·        Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták

·        Gyapottermesztés meghonosítása

·        Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

·        „vas és az acél országa” leszünk

·        nehézipart erőltetett menetben fejlesztették

·        Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet

·        Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya

·        Tervutasításos rendszer

·        Munkaverseny-mozgalom

·        A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

elhanyagolták

Társadalmi következmény:

·        Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent

·        Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert

·        Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: 

·        Elfogadták az új alkotmány

·        államforma: népköztársaság

·        megszűnt a köztársasági elnök tisztsége→ Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)

·        Elnöki Tanács:

·        elnöke: Szakits Árpád

·        törvényerejű rendeleteket hozott

·        országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett +  elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit

·        megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége

·        pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: 

·        új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

·        megszűnik az önkormányzatiság

·        a párt utasításait hajtják végre