A szó érzékelhető teste a hangalakja. A szavak hangalakjához
jelentés kapcsolódik. A hangalak és jelentés együttese alkotja a szavakat.
A hangalak és jelentés kapcsolatának típusai:
1.)
Hangutánzó szavak: A szó
hangalakja felidéz, utánoz különböző hangokat. Többségük ige. Ezek lehetnek
állathangokat, emberi hangokat és természeti hangokat felidéző szavak.
2.)
Hangulatfestő szavak. Ezek
hangalakja érzelmeket és hangulatokat fejez ki.
3.)
Egyjelentésű szavak: A hangalakhoz
csak egy jelentés kapcsolódik. Ide tartoznak az összetett szavak és
szakkifejezések.
4.)
Többjelentésű szavak: A
hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között összefüggés van.
5.)
Azonos alakú szavak: A
hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között nincs összefüggés.
Típusai:
Típusai:
a.
Szótári azonos alakúság: Toldalék
nélküli szavak egyezése pl.: Vár- ige, -főnév
b.
Nyelvtani azonos alakúság: Az egyik
alak toldalékkal ellátott szó a másik alak szótári szó. PL.: török: E/1-ige,
alapalakú főnév.
6.)
Hasonló alakú szavak: A
szavak hasonlítanak egymáshoz, ezért sokszor összekeverjük őket.
Típusai:
Típusai:
a.
Alakváltozatok: Hangulati eltérés
van közöttük: pl.: fel-föl, zsemle-zsömle
b.
Alakpárok: Közös a szótő, de
jelentésbeli különbség van közöttük.
pl.: helység (Lőrinci)- helyiség (szoba)
pl.: helység (Lőrinci)- helyiség (szoba)
7.)
Rokon értelmű szavak: A
hangalakjuk különböző, de a jelentésük azonos vagy hasonló.
Típusai:
Típusai:
a.
Azonos jelentésű pl.:
kukorica-tengeri
b.
Hasonló jelentésű szavak:
intenzitásbeli különbség van közöttük. pl.: fut-rohan-szalad
8.)
Ellentétes jelentésű szavak:
A hangalakjuk eltérő és a jelentésük ellentétes pl.: hideg-meleg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése