a legtöbbször jelekkel, ragokkal látjuk el
a mondatban mindig állítmány
Jelek: megjelölik a cselekvő személyét, számát
a cselekvő és cselekvés viszonyát
a cselekvés módját, idejét határozott tárgyának személyét
Az igei szófaj felosztása: teljes igei fogalmat jelentő i.
korlátozott jelentéstartalmú i. (módbeli és időbeli segédige, funkcióige)
Segédigék: olyan igei természetű szófajok, amelyek önmagukban nem alkalmasak az állítmányi szerepre. Vagy grammatikai, vagy szemantikai-pragmatikai eszközként (a valóságra vonatkozó információs értékükben) egészítik ki az igét.
Módbeli segédige: a szövegen kívüli körülményekre utal, külső-belső szükségesség, biztos- v. bizonytalanság, valószínűség, a közlés célja, a beszélő állásfoglalása. (tud, akar, kell, lehet, tilos, szabad, fontos)
Időbeli segédige: a fog segédigének a lexikai szerepe teljesen megszűnt
Funkcióige: túlnyomó részben határozós szószerkezet igei része. Az i. eredeti, konkrét jelentése v. még érződik, v. absztrakt módon jelenik meg. Ugyanaz az ige többféle grammatikai szerkezetnek is lehet funkcióigéje. A cselekvés többnyire szándékos, de eredménye hosszabb előkészítés után született, amelyben nem előre tervezett, esetleg váratlan események is előfordultak. Az igazi funkcióigéket helyettesíthetjük a névszói rész igésítésével: vmilyen elhatározásra jut – elhatározza.
Példák: folytat – Főige: nem hagy abba vmit, tovább csinál vmit. Funkcióige: vmit csinál, végez; a cselekvés eredményeként létrejön a szószerkezet névszói részében kifejtett fogalom/eredmény.(folytatja az ivást – italozó életmódot folytat; folytatja a kísérletet – kísérletet folytat; folytatja a megkezdett beszélgetést – beszélgetést folytat; folytatja apái mesterségét – mesterséget folytat) –– kötcsap
Az ige meghatározza környezetét, bővítményeit
kötelező vonzat : függ vmitől
lehetséges vonzat: gondolkodik (vmin)
Az ige a mondat szervezője.
Az igék osztályozása
A cselekvő és a cselekvés viszonya, az igealany szempontjából
a) cselekvő ige (verbum activum): ír, fogy
b) műveltető ige (verbum factitivum-causativum): csináltat, leültet
c) szenvedő ige (verbum passivum): adatik foglaltatik
d) visszaható ige (verbum reflexivum): mosakodik, tegeződik
e) ható ige (verbum potentiale): láthat kérhet
A cselekvés iránya szerint, a tárgy szempontjából
a) tárgyas ige (verbum transitivum): minden műveltető és a cselekvők egy része: olvas, visz
b) tárgyatlan (verbum intransitivum): minden visszaható, szenvedő, a cselekvők egy része: fut, esik
A cselekvés módja, időbeli lefolyása szerint
a) tartós, huzamos (verbum durativum, continuativum): áll, beszélget, elolvas, megvár
b) mozzanatos (verbum momentaneum): villan, durrant, ébred, indul
Igeszemlélet (aspectus)
a) befejezett (verbum perfectum): győz, megír, hazajön
b) folyamatos (verbum imperfectum): tervez, vásárol
Az igetövek
85% egyalakú, egyváltozatú; 15% többalakú, többváltozatú.
Egyalakú tövek: bármilyen hozzájuk kapcsolódó toldalék előtt változatlanok
Többalakú igetövek: más-más toldalék előtt különféle alakban jelennek meg
Vannak, amelyeknek szótári tövük is többalakú (dicsekszik, dicsekedik)
A tőbelseji változások egy része nyelvtörténetileg magyarázható, szabályokba nem foglalható.
Az i. tővéghgzójának és a toldalék kezdőhgjának egymásra hatásának szabályai (felszólító m.)
a) st ~ s; szt ~ sz: fest, éleszt – felszólító módú alakjukban hiányzik a t: fess, élessz
b) t ~ s: alkot, siet, üt; rövid mgh+t ; felszólító mód: t helyett s van: alkoss, siess, üss
c) hangzóhiányos váltakozó igetövek: zörög, zörg-; az utolsó msh előtti mgh hiányzik a rövid tőben. Sok képzett szó tartozik ide: d,g,l,m,r,z hangra végződők: céloz, bérel
d) v-s változatú igék: egyik tőváltozata v-re végződik
csupán v-változatú: fő, lő, nő, nyű, ró, sző (hosszú tő: hatlan r. Sg,Pl/2.,3.; hat.r. Pl/1.; felt., felsz. m.; mni., hat. inév, ható i.)
sz-es és v-s változatú: tesz, vesz, visz, hisz, lesz, eszik, iszik
három vagy négy hangváltozatuk van: veszek, vevő, vett, vétel
sz-es tő: kij.m. j.i, A. és T. r. személyragok előtt
v-s tő: -ó/-ő ink, -ás/-és előtt (ivás, evés), ivott, evett, tevékeny,
sz-es, d-s, v-s, változatú: dicsekedik, gyanakodik, haragszik
négytövűek: fekszik, feküd-, fekv-, fek-
két szótári alakjuk van: dicsekszik, dicsekedik
sz-es tő: kij. m. j.i. (alszom alszotok–alusztok)
d-s tő: idő- és módjelek előtt (aludtam, aludjatok), bef.mni.inév, fni.inév (aludt, aludni)
v-s tő: foly.mni.inév, -ás/-és (alvó, alvás)
e) sz-es és d-s változatú: dulakodik, gazdagodik, mosakodik;
sz-es tő: kijelentő mód jelen időben a személyragok előtt
d-s tő minden más tolalék előtt
f) sz-es és z-s változatú: igyekszik, szándékozik (uaz, mint az e) pont)
g) n-es változatú: megy, jön, van
A jelezés és ragozás
A jelezés és ragozás szerepe: a jelentés módosítása
a mondatbeli szerepek véglegesítése
Az igetőhöz a jelezésben és ragozásban mód- vagy időjelek, illetve személyragok járulnak. Fontos szerepe van a 0 jelnek vagy ragnak
Az igéknek egyszerű vagy összetett igeragozási paradigmái vannak, melyek szintetikus vagy analitikus felépítésűek.
Szintetikus: tő + jel + jel + rag
Analitikus: feltételes múlt (várt volna); jövő idő (kérni fog)
Igemódok
A beszélőnek, illetve a beszédbeli szereplőnek az igében kifejezett cselekvés-, történés. Vagy létfogalomhoz való aktuális viszonyát fejezi ki.
Kijelentő mód: azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés végbemegy; nincs materiális jele
Feltételes mód: azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés feltételtől függ, óhajtott, esetleg bizonytalan; jele: -na, -ne, -ná, né
Felszólító mód: a beszélő akaratát, kívánságát vagy beleegyezését fejezi ki; jele: -j.
Az igei jelek és ragok
Kijelentő mód jelen idő
Határozatlan Határozott
Sg/1. -ok -ek -ök -om -em -öm
Sg/2. -sz / -ol –el, -öl, -od -ed -öd
Sg/3. -0 -ja -i
Pl/1. -unk -ünk -juk -jük
Pl/2. -tok -tek -tök -játok -itek
Pl/3. -nak -nek -ják -ik
-lak/-lek
A -t végű igék ragozása: taníttok / tanítotok, értetek, fűtötök, tanítlak / tanítalak, értlek / értelek
Az –ikes igék
• passzivitás / szenvedés / visszahatás kifejezése (ált. képzőbokorban jelenik meg)
• az igével kif. cselekvés ált. az alany részvétele nélkül
• nem lehet tárgyas (kiv: eszik, iszik)
mediális igék: -ódik/-ődik, -odik/-ödik, -doklik/-döklik: kezdődik, fuldoklik;állapotjelző szituáció: -l(ik)/-ll(ik): sárgállik, haldoklik
visszaható igék: -kodik/-kedik/-ködik: mosakodik, fésülködik
kölcsönös igék: -kodik/-kedik/-ködik: verekedik, marakodik
ismétlődő, elaprózott cselekvés: -(d)oz(ik)/-(d)ez(ik) -(d)öz(ik): kiáltozik, ébredezik
tartós–huzamos cselekvés: -ászik/-észik: halászik, vadászik
szenvedő igék: -atik/-etik, -tatik/-tetik: a levél megírattatik, a törvény kihirdettetik
Kivételek:
• az ikes ige alanya is lehet cselekvő: igyekszik, törekszik, cselekszik
• irányulás is: Péter azon igyekszik, hogy ne bukjon meg.
• lehet tárgyas: „valamilyen hangszeren játszik”: zongorázik (valamit), de: csellózik (eljátszik egy darabot)
Igeragok:
Sg/1. -om -em -öm
Sg/2. -ol -el
-sz -öl
Sg/3. -ik
Pl/1. -unk -ünk -ünk
Pl/2. -tok -tek -tök
Pl/3. -nak -nek -nek
Múlt idő
Jele: -t/-tt
I. típus („-t”-s típus): -j, -l, -n, -ny, -r végű + 2 szótagú –ad, -ed végű igék
II. típus („-ott/-ett/-ött-ös típus): msh+-t, -tsz végű igék (játszik, tetszik); hosszú mgh+-t (-ít!) végű igék (tanít); egyszótagú –t végű (lát, tart), + hall, vall
III. típus („keverék” típus): minden más ige, az –at/-et végű és az ikes igék nagy része; a II. típushoz has., de a hat.r. Sg/3-ban nem mgh-s toldalék járul az igéhez (mosta, vezette, főzte)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése