Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

A középkori városok Nyugat-Európában

A korai sötét középkor 476-1000 általános hanyatlását az érett középkor 100-1300 virágzása váltotta fel: kezdetben kevés és szegény város létezett, majd rengeteg és gazdag város jelent meg Nyugat-Európában. Háttér: a feudalizmus korai fázisból az érett szakaszba lépett, vagyis az agrár forradalom miatti munkaerő-megszabadulás az árutermelés és a pénzgazdálkodás előidézte az ipari és kereskedelmi központok, azaz városok elterjedését.
Az új városok létrejöttét befolyásoló tényezők:
• A hegyvidék és síkság találkozása (árucsere)
• Nyersanyag lelőhelyek közelsége (feldolgozóipar)
• Folyótorkolatok, folyó és tenger találkozása (olcsó vízi szállítás)
• Királyi, nemesi, és püspöki központok közelsége(védettség, biztos felvevő piac)
A céhek a legjellemzőbb középkori városi szervezetek:
• Az azonos szakmájú kézművesek érdekvédelmi szervezett a „kontárok” azaz a céhen kívüli versenytársak ellen.
• A céhversengést kizáró üzemszervezeti egységek is (a mester saját kezűleg kiváló minőségű, nagyon drága terméket állít elő) szigorúan szabályozott körülmények között: egy forma nyersanyagok és munka és segéd azonos.
• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése.
A városi társadalmi csoportok:
• Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői.
• Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei ) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van.
• Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek.
A városok külső képe:
• Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl.: szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem)
• A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.
• A falak korlátozzák a várok térbeli terjeszkedését, többszintes emeletes épületek oldják meg a lakás gondokat, viszont megnövelte a túlzsúfoltságból eredő tűzvészeket és járványok veszélyeit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése