Összes oldalmegjelenítés

2011. március 26., szombat

A népesség összetétele

Nemzet: Történelmileg kialakult tartós etnikai közösség, amelyet közös nyelv, a közös kultúra, a terület, a gazdasági élet és rendszerint valamilyen államszervezet tart össze.
Nemzetiség: (nemzeti kisebbség) valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó, azonos etnikumú, nyelvű és kultúrájú, közös történelmi múltú, kisebbségben élő közösség.
A nemzetiségek kialakulhatnak az államhatárok változásaival. (Pl.: magyarok Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Ausztriában, a volt Jugoszlávia utódállamaiban) vagy kivándorlással
(Pl.: magyarok Észak-Amerikában)
A nemzetiségek száma, aránya alapján létrejöhetnek ún. nemzetállamok, amikor döntően egy nemzet és egy nyelv jellemző, az országra. (Pl.: Portugália, Németország)
Kétnemzetiségű állam pl.: Belgium, ahol a vallonok és a flamandok élnek együtt.
Soknemzetiségű állam pl.: Oroszország, de remek példa a békés együttélésre Svájc
A nemzetiségeknek fontos szerepe van az országok, népek közötti kapcsolatok erősítésében. Ehhez azonban megfelelő nemzetiségi politikára van szükség. A kisebbségekkel szembeni erőszakos fellépés többnyire a nacionalizmus felerősödéséhez, sőt polgárháború kialakulásához is vezethet.
A nemzet fogalmával szorosan összekapcsolódik a közös nyelv használata. Földünkön jelenleg mindegy 2800 különböző nyelvet beszélnek, ezek közül a legtöbben csupán apró népcsoportok. A 16 legelterjedtebb nyelvet a világnépesség 60%-a használja. A legtöbben a kínai nyelv valamelyik változatát beszélik, emellett fontos közvetítő szerepe van a politikában, a kereskedelemben az angol, spanyol, francia, arab és az orosz nyelvnek is. Ezek a nyelvek egyben az ENSZ hivatalos nyelvei is.
Földünk lakói között különböző vallások követőit találjuk, ezért a népességet ennek alapján is csoportokra oszthatjuk:
A legtöbb embert tömörítő, négy legnagyobb világvallás:
- keresztény (a Föld lakosságának 1/3-a)
- mohamedán (iszlám, a Föld lakosságának 1/5-e)
- hindu (brahmanizmus, kb.:180 millió fő)
- buddhista (360 millió fő)
A zsidóság mindössze 14-15 millió fő jelentős része a vallási alapon szervezett Izrael államban él.


A vallás előírásai, tilalmai hatással vannak a társadalmi életre, szokásokra, sőt befolyásolhatják a gazdaságot, de kihathatnak a politikára is. Ezek a hatások legjobban a mohamedán, zsidó, hindu vallású országokban érvényesülnek. Például a mohamedán országokban a sertéshúsfogyasztás tilalma miatt, juhot, kecskét és szárnyasokat tenyésztenek. Indiában a hindu vallás szent állatként tiszteli a tehenet, ezért bár itt él a Föld legnagyobb tehénállománya, ennek mégis alig van gazdasági haszna.
A népességet csoportosíthatjuk a gazdasági életben betöltött szerepe szerint is:
- Aktív: Munkahellyel rendelkező, gazdasági élet valamely területén dolgozó személy.
- Inaktív: Rendszeres jövedelemmel rendelkező, de nem dolgozó személyek. (nyugdíjasok, anyák)
- Eltartott: Nem rendelkeznek saját jövedelemmel. (iskolás gyermekek)
Napjainkban előfordul, hogy egy munkavállaló korú (15-65 éves) hosszabb-rövidebb ideig nem talál munkát, ezt nevezzük munkanélküliségnek. A munkanélküliek aránya összefügg a gazdaság helyzetével, társadalmi-gazdasági fejlettséggel.
Foglalkozási szerkezet: Azt mutatja meg, hogy az aktív kereső népesség milyen arányban oszlik meg a gazdasági szektorok között.
A fejlett országokban a kereső népesség több mint felel a szolgáltatás szektorában dolgozik, az ipar a munkavállalók mintegy 30%-át foglalkoztatja, de ez a szám a társadalmi-gazdasági fejlődéssel párhuzamosan folyamatosan csökken. A mezőgazdaság csupán néhány %-át foglalkozatja az aktív keresőknek.
A fejlődő országokban a keresők közel fele ma is a mezőgazdaságban dolgozik, a szolgáltatás szerepe azonban már itt is megfigyelhető.
Foglalkozási átrétegeződés: A gazdasági ágazatok arány a foglakozási szerkezetben a
gazdasági-társadalmi fejlődéssel összefüggésben folyamatosan változik.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a termelés fejlődése miatt, az iparban talál munkát, a technikai fejlődés miatt felszabaduló munkaerő az iparból pedig a szolgáltatás különböző területein helyezkedik el.
Ez a fejlődő országokban: a mezőgazdaságból felszabadult keresők egyből a szolgáltatásban helyezkednek el, ennek oka a fejletlen ipar.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése