Hunyadi János román származású magyar nemes. Az ő idején a Magyar történelem a törökellenes harcokról szólt. A Balkán-félsziget felől Magyarország határához megérkeznek a törökök. 1396.-ban Nikápolynál csatát veszít a magyar hadsereg, ezután kiépítenek egy végvár rendszert a déli határon. A végvárakat stratégiai pontokra építik. A török haderő Európa akkori legjobb hadserege. Ők voltak a Janicsárok.
Hunyadi először Erdélyben ütközik meg a törökkel, Medzi-bég segítségével. Hunyadi győz, ettől kezdve az ország megmentőjét látják benne. 1443.-ban megkezdődik a téli, avagy a hosszú hadjárat. A Balkánra indít támadást, célja a török kiűzése. Sikeres volt a hadjárat, de a Balkánt nem szerezzük vissza. A drinápolyi békében mégis a törökök fizetnek hadiharcot. Ezt a békét a magyarok megszegik. 1444.-ben elkezdődik a várnai csata. A magyar hadsereg katasztrofális vereséget szenved. Meghal a király Hunyadi pedig éppen hogy megmenekül.
Az új király még gyerek, ezért mellé Hunyadit nevezik ki kormányzónak. 1448.-ban hadjáratot vezet Szerbiába. Újabb vereség a magyaroknak Rigómezőn. Ezután Hunyadi nem indít több hadjáratot, de kormányzói hatalmát arra használja, hogy magánhadsereget építsen. Ki. A kormányzónak minden jogköre megvan, míg a királyé csak adományozható föld mérete korlátozott. Négymillió hold földet adományoz magának, és 26 várat. Nándorfehérvár is az ő tulajdonában lesz, ami az ország kapujának számít. Amikor a törökök ostromolni kezdik Nándorfehérvárt 1456.-ban, a pápa elrendeli, hogy minden délben harangozzanak. A várat Szilágyi Mihály védi meg, Hunyadi János sógora. Ekkor Hunyadi északról jön a felmentő sereggel. Először át kell törni a török hajózárat, és a pápa keresztes hadjárattal segíti Magyarországot. A keresztek parancsnoka Kapisztrán János volt, aki átkel a szláván, és megtámadja a törököket. Az ostromágyúkat elveszti a török hadsereg. A törökök feladják az értelmetlen ostromot. A várban pestis járvány tör ki, emiatt Hunyadi János két hét múlva meghal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése