A gazdasági fejlettség mutatói

A gazdasági növekedést a bruttó hazai termék évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. A bruttó hazai termék – GDP=Gross Domestic Product – valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg. Rendszerint az egyes nemzetgazdaságok teljesítményét a bruttó hazai termék egy főre eső mutatójával, a GDP/fővel mérik. A bruttó hazai termék kalkulációjának egyik lényeges pontja az, hogy kizárólag csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vonják be a számításba. Vagyis azokat a közbülső javakat, amelyekből a végső javak készülnek, nem veszik figyelembe.
A bruttó hazai termék mutatója mellett, a nemzetközi statisztika még a bruttó nemzeti termék – GNP=Gross National Product – mutatóját használja rendszeresen a gazdasági fejlettség, a gazdasági növekedés mérésére. A bruttó nemzeti termék a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében, a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, s az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország bruttó hazai termékének értékéhez. Napjaink világgazdaságában az országhatárokon kívül megtermelt társadalmi termék egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Egy olyan ország esetében, amelynek külföldön nagyon komoly érdekeltségei vannak, a bruttó nemzeti termék lényegesen meghaladhatja a bruttó hazai termék összegét.
A Világbank évente kiadott jelentései alapján 1999-ben a világ átlagos GNP/fő értéke 4890 USD-nek felelt meg, s a világ összes GDP mutatója 1990 és 1999 között 2,5%-kal nőtt. A gazdasági fejlettségi szintet szemléletesen jellemzi még a születéskor várható átlagos élettartam mutatója, a felnőtt korú lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya és az egészségügyi ellátás színvonala.
A népességen belül az aktív keresők aránya fejlett országok esetében 50%-nál nagyobb értéket mutat. Minél fejlettebb az adott ország, annál több szektorra oszlik a foglalkozási szerkezete, így a legfejlettebb országok esetében a 3 szokásos (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) mellet már a negyedik, az információs szektor is megjelent. Ezzel szemben a legfejletlenebb országokban megfigyelhető egyes szektorok hiánya, így például a mezőgazdaság adhatja egyedül az ország gazdasági alapját.
A gazdasági fejlettségi szintek
Napjaink világát a szélsőséges egyenlőtlenségek jellemzik. Az egyes országok a gazdasági fejlettséget tekintve rendkívüli módon eltérnek egymástól.
Az alacsony jövedelemmel rendelkező országok a világ összes GDP termelésének mindössze 2%-át adják. Azonban ezekből az országokból kerül ki a világnépesség 35%-a. Az országok közötti egyenlőtlenség még e csoporton belül is igen hatalmas. A világ legszegényebb országa a Kelet-Afrikában lévő, szinte állandó élelmezési problémákkal küzdő Etiópia, ahol 1999-ben egy lakosra csak mindössze 100 USD GNP jutott. Az itt született gyermekek csak 43 évre terjedő élet elé néztek. 1999-ben Etiópia felnőtt lakosságának 64%-a analfabéta volt. Etiópia az Etióp-magasföld területén, Afrika száraz szavannás vidékein fekszik. Állandó vízhiánnyal küszködnek, vulkanikus eredetű kőzetek találhatók az ország területén, nincsenek ásványkincsek, energiahordozók. A túlnépesedés és az alacsony születéskor várható életkor miatt háromszög alakú korfával szemléltethető a lakosság életkora, a gyerekek aránya pedig 50%.
A közepes jövedelemszintnek megfelelő GNP/fő értékekkel rendelkező államok adják a világ GDP termelésének 18%-át és a világnépesség 50%-át. 1999-ben kb. 750-9000 USD/fő közötti GNP-vel rendelkező államok tartoztak ide. E jövedelemcsoporttal kapcsolatban sok vita alakult ki.Ennek eredményeként a Világbank egy alacsonyabb és egy magasabb fejlettségű alcsoportot hozott létre. Magyarország a magasabb fejlettségű alcsoportban található. 1999-ben az egy főre eső GNP értéke 4650 USD-nek felelt meg, és a születéskor várható élettartam átlagosan 71 év volt.
A közepes jövedelemcsoportban a legalacsonyabb GNP/fő értékkel a világ legnépesebb országa, Kína rendelkezett. Kínát egészen a közelmúltig a világ legfejletlenebb országai között tartották számon. Az 1990-es évektől a rekordméretű külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően hatalmas gazdasági növekedés vette kezdetét. 1990 és 1999 között Kína összes GDP értéke évente átlagosan 11%-kal nőtt, s így megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben a világ összes országa közül Kínában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés.
A magas jövedelmű ország csoporthoz tartozó államok átlagos GNP/fő mutatója 1999-ben 25730 USD. Ez több mint ötszöröse a világ átlagos GNP/fő értékének. A magas jövedelmű országok termelik a világ GDP értékének 80%-át, miközben a világnépességnek mindössze 15%-át adják. A Világbank által közölt mutatók alapján a világ legfejlettebb országai közé tartoznak: Szingapúr, USA, Dánia, Japán, Norvégia, Svájc, Luxemburg.
A kis területű, kis népességű Luxemburg az Ardennek röghegység területén fekszik, ahol sokáig a vasérc, a feketekőszén és az erre épülő kohászat jelentette számára a gazdaság alapját. Ezen készletek kimerülésével azonban a kis ország kénytelen volt váltani, a szolgáltatás fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, igen fejlett banki szolgáltatásrendszer épült ki. Emellett Luxemburg több nemzetközi szervezet székhelyéül is szolgál, s az Európai Unió alapító tagjaként beszélhetünk róla.