A görög dráma

A dráma kialakulása Kr. E. 5. századra tehető, az Athéni demokrácia kora, a dráma a vezető műnemmé válik, az előadások bölcsője Athén.

A görög dráma sajátosságai:
• Hármas egység elve: a dráma egy helyszínen játszódik, időtartama legfeljebb egy nap és egyetlen cselekményszálat mutat be.
• A dráma állandó szereplője a kórus /vagy kar/ mely énekkel /kardallal/ magyarázza a cselekményt.
• A kardalok szerepe: az egyes jelenetek elválasztása, illetve valamely tartalmi kapcsolat alapján össze is köti azokat.
• A görög dráma nem tagolódik felvonásokra.
• Kevés a szereplő és mindegyikük valamilyen eszményt képvisel.
• A görög drámában az eseményekről csak a szereplők párbeszédéből értesülünk, a cselekmény a párbeszédekből bontakozik ki.

A dráma kialakulásának lépései:
1. Dionüszosz /bor, mámor istene/ ünnepeihez kapcsolódik, tavasszal és ősszel rendezett ünnepek Dionüszosz tetteit egy kórus dicsőítette. Dithüramboszokat adtak elő /kardal/
2. A kórusból kiválta a karvezető, és Dionüszosz életéből mond el részleteket.
3. Theszpisz, görög drámaíró nevéhez kapcsolódik az első színész felléptetése.
4. Aiszkülosz, görög drámaíró nevéhez fűződik a két színész felléptetése.
5. Szophoklész nevéhez kapcsolódik három színész felléptetése.

Sophokles élete:

122 drámájából 7 teljes mű maradt fenn. A drámaversenyeken 24 alkalommal lett 1. helyezett. Műveinek témája a hatalom és az örök emberi erkölcsök viszonya. Tragédiáit mozgalmas sűrített cselekmény jellemzi, az ellentétek nem oldódnak fel, a dráma végén valaki elbukik. A tragédia oka a közösségből való kiszakadás. Ő léptet fel először 3 színészt. A kórus tagjait 12-ről 15-re emeli. 3 műve a Thébai mondakört dolgozza fel:
• Oidipusz király
• Oidipusz Klonoszban
• Antigoné

Sophokles: Antigoné

Műfaja konfliktus dráma
A mű előzménye: Polüneikész és Eteoklész egymás keze által esnek el. Az új király Kreon, első parancsa Eteoklészt nagy pompával temessék el, Polüneikészt azonban nem lehet eltemetni.

A mű szerkezete követi a hármas egység elvét:
• A mű helyszíne: Thébai, a királyi palota előtti tér
• Az időtartama: Néhány óra
• A cselekmény: Egyetlen cselekményre szűkül.

A kórus szerepe: A nem látott események ismertetése, az író saját véleményének kifejezése. A mű nem tagolódik felvonásokra, így belső tagolása a kardalok által történik.

Az Antigoné szerkezete és konfliktusrendszere:

A mű alapkonfliktusa Antigoné és Kreon között bontakozik ki. /Antigoné szándéka és Kreon parancsa/ Antigoné az isteni törvénynek a képviselője, a testvéri szeretet, a tisztelet képviselője: a halottnak meg kell adni a végtisztességet, akkor is ha azért halállal kell lakoznia. Kreon a hatalom és a zsarnokság képviselője. Olyan törvény alkot, amely ellentmond az íratlan isteni szabályoknak. Így nem szolgálhatja a város érdekeit. Vak elbizakodásban nem törődik senkivel és semmivel.
Mellék konfliktusok:
• Antigoné és Iszméné
• Kreon és Haimón
• Kreon és Teiresziász /jós/

A dráma szerkezete: A drámában megtalálhatjuk a prológust, a parodoszt, 5 epeiszodiont, és 5 sztaszimont, a kommoszt, az exodoszt, és az exodikont. A bevezetőben megismerhetjük Antigoné és Iszméné eltérő szándékát Antigoné el akarja temetni bátyát Iszméné pedig nem mer szembeszállni a királyi hatalommal. A kórus bevonuló énekben a békevágyat szólaltatja meg. Ekkor jelenik meg Kreon és tartja meg trónbeszédét. Majd érkezik az őr és közli: Valaki jelképesen eltemette a holt testet. Kreon összeesküvést sejt, de már is hozzák az örök Antigonét. Antigoné bátor, büszke és megingatathatatlan, Kreonból a sértett gőg beszél. Iszméné osztozni akar testvére sorsán, Antigoné azonban ridegen elutasítja őt. Jelenetben apa és fia, Haimón és Kreon száll vitába, de Kreon hajthatatlan. Antigonét elhurcolják és jön a vak jós, Teiresziász aki arra kéri Kreont, hogy tegye jóvá tévedését. Kreon rájön tévedésére és visszavonja korábbi parancsait, de bűnét már későn ismerte fel. Hírnökök hozzák a hírt: Antigoné majd Haimón és Euridiké haláláról. Kreon lelkileg összeroppan, de büntetése jogos, hiszen saját gőgje vezetett ide. A kar utolsó énekében elítéli a gőgöt, és a józan mérlegelés szükségességét hirdeti. Antigoné jelleme a mai napig példa értékű, hős példája arra tanít, hogy embertelenséget még parancsra sem szabad elkövetni.