Petőfi szerelmi költészete

A 19. század első felének jelentős költője, az 1848.-as forradalom és szabadságharc szerves résztvevője. Egyéniségének legfőbb jellemzője az életszeretet, szabadságvágy, a forradalmi következetesség. Költészetét a népért, a nemzetért való elhivatottság jellemzi. Eszmevilágának középpontjában a szabadság áll. Verseit az egyszerűség, a természetesség és a közvetlenség jellemzi.

Élete: 1823. január 1.-jkén született, Kiskőrösön. Apja Petrovics István, mészáros. Anyja Hrúz Mária, cselédlány szlovák anyanyelvű (nem tud magyarul).
1824.-ben Kiskunfélegyházára költözött a család (később ezt a várost vallja szülőhelyének Petőfi).

Iskolái:
- Kiskunfélegyháza
- Kecskemét
- Szabadszállás
- Sárszentlőrinc
- Pest
- Aszód (1835.-38)
- Selmecbánya
- Pápa

Közben rövid ideig vándorszínész, majd Sopronban katona. Első verse 1842.-ben A borozó címmel jelent meg. 1842.-re tehető költői kibontakozása is. Első verskötete Versek címmel jelent meg, elbeszélő költeménye a János vitéz, komikus eposza a Helység kalapácsa. 1844.-ben Pesten a Pesti divatlap szerkesztője lesz. 1846. szeptember 8.-án a nagykárolyi megyeváron megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. szeptember 8.-án megtartják az esküvőt. 1848. a forradalom lelkes résztvevője. 1848. decemberében született a fia, akit úgy hívtak, hogy Zoltán. 1849.-ben az utolsó verse Szörnyű idő címmel íródott. 1849. július 31.-én a segesvári csatában tűnt el. Halálának körülményei tisztázatlanok a mai napig.

Költészetének témakörei:
- Népies helyzetdalok:A költő E/1-ben magát az emberalakot szólaltatja meg.
Pl.: Befordultam a konyhába…, A borozó
- Népies életképek: Egy-egy életdarabot, a nép életéből vett jelenetet ragad ki.
Pl.: Megy a juhász a szamáron…, A csaplárné a betyárt szerette…
- Tájversek: (tájleíró költemény: Egyrészt a táj leírása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzései, gondolatai)
Pl.: Az Alföld, A puszta télen
- Családi versek: Új témakör a költészetben, legszemélyesebb családi kapcsolatairól ír, közvetlen hangnemben.
Pl.: Füstbe ment terv, István öcsémhez, Szülőimhez
- Forradalmi versek:
Pl.: Nemzeti dal, A nép nevében
- Prózai művei: Elbeszélő költemény (János vitéz, Apostol), Regény (A hóhér kötele), Dráma (Tigris és hiéna), Komikus eposz (Helység kalapácsa)
- Szerelmes verse: Petőfi a hitvesi líra megteremtője

Szerelmi költészete:
Szerelmi költészetének kibontakozása az 1845.-46.-os évekre tehető. 1845.-ben Pesten ismerkedett meg Csapó Etelkával, a 15 éves lány váratlanul meghalt. 1845 márciusában Cipruslombok Etelka sírjáról címmel 34 verset tartalmazó versgyűjteményt adott ki, a versek többsége elégia, a verseket az őszinte bánat és fájdalom hatja át1845 Augusztusában, Gödöllőn ismerkedett meg Mednyánszy Bertával, megkérte a kezét, a szülők eltiltották. 1845 októberében Szerelem gyöngyei címmel jelent meg, hozzá íródott 39 verset tartalmazó gyűjtemény. 1846.-ban egy 66 epigrammából álló gyűjteményt adott ki. Többségében 4 és 8 soros versek, lírai betegségének kétségbeesett lelki állapotának hű tükrei a versek. 1846 fordulópont az életében, mert szeptember 8.-án megismerkedett a nagykárolyi megyeváron Szendrei Júliával. 1847. szeptember 8.-án kötöttek házasságot. Ezt követték a koltói kastélyban eltöltött boldog napok.

A Júlia versek jellemzői:
• Műfaji sokszínűség
Pl.:Népdalszerű költemény: Reszket a bokor mert…
Elégia: Szeptember végén
Rapszódia: Minek nevezzelek
Helyzetdal: Bírom végre…
• Őszinteség
• Egyszerűség
• Természetesség
• A boldogság képein az elégikusság uralkodik
• A költő számára az asszony társ, partner a szerelemben
A szakítás verseként született a Reszket a bokor, mert… című dal. A vers sorsfordító Petőfi életében, ugyanis ezen vers hatására Júlia beleegyezik a házasságba.
A vers szerkezetileg 3 versszak:
• Az 1. egység a beletörődés
• A 2. egység a vágyakozás
• A 3. egység a kijózanodás
A vers központi kérdése: „Szeretsz rózsaszálam?”

Házasságkötésük után Koltón íródott a Szeptember végén című elégia (legboldogabb időben gondol az elmúlásra).
A vers témája: A szerelem, a boldogság illetve az ember múlandósága.
A vers szerkezete: 3 versszak
• Az 1. versszak a közvetlen tájszemléletből indul ki, melynek helyszíne a koltói kastély parkja. A négy évszak egymás után felvillanó motívumai a feltartóztathatatlanul rohanó időt mutatják: a nyár és a kikelet a fiatalságot az ősz és a tél dere az öregséget és az elmúlást érzékelteti.
• A 2. versszak a természet és az emberi lét összekapcsolódását mutatja.
• Majd a 3. versszakban az özvegyen maradó Júlia képét látjuk, a verset az örök szerelem gondolata zárja.
További Júlia vers:
Minek nevezzelek:
Műfaja: Rapszódia érzelmi, hangulati hullámzás jellemzi.
A vers témája: halmozott próbálkozás Júlia szépségének megnevezésére. A nyelv szegényes kifejezőeszköz a szépség kifejezésére.
A vers szerkezete: 5 versszak, 5 körmondat, a versszakok elején és végén kérdést tesz fel, a vers záró soraiban egyszerű szavakkal mondja el a legtöbbet.