A XVI. század elejére a római katolikus egyház válságba kerül. Az egyház elanyagiasodik. Luther Márton szerzetes 1517.-ben Wittenbergben kitűzi 95 pontját a templom ajtajára. A legfőbb problémája a búcsúcédulákkal van. Elmélete szerint csak az lehet igaz ami9 a Bibliában benne van. Szerinte nincs szükség az egyházra ahhoz, hogy az ember Istenhez szóljon. Nem sikerül mágián megégetni és Wartburg várában lefordítja a Bibliát németre. A római katolikus vallásból kiszakadt új vallási irányzat lesz a Lutheránus vagy Evangélius egyház. Nincsen szerzetesrend, a papok megházasodhatnak.
A másik új ága a kerszténységnek a református. Alapítója Kálvin János innen eredt a név, Kálvinisták. Ő Genf városának volt a lelkésze. Új vallásának az alapja a predesztináció: elve elrendelés. Nem ismerik el a pápát, mert a bibliában nincs leírva. Nincs minden szertartáson úrvacsora, csak ritkán és kenyérrel áldoznak. Fehérre meszelik a templomokat. Nemzeti nyelven történő igehirdetést támogat. A református templomok szószéke a templom oldalfalához van helyezve, és efelé néznek az ülőhelyek. Külön kell ülni a férfiaknak és a nőknek. A református felekezetnél nincsen központi irányítás, egyházszervezet. A felekezetek maguk választják lelkészeiket.
A reformátusoknál nincsen gyónás. A református vallás gyorsan elterjed,mert ez emberközelibb, érthetőbb és átérezhetőbb formája a kereszténységnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése