Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

Katona József: Bánk bán A dráma keletkezéstörténete

A romantika jellemző vonásai
- XVIII. század végén kibontakozó új művészeti és szellemi áramlat
- nemzeti küzdelmek, kapitalizmus lendülete
- új világból való kiábrándulás
A romantika Magyarországon
- a magyar értelmiség szűk rétege a XIX. század elején fokozatosan növekedni kezd
- kritikai lapok indulnak, pl. Kossuth országgyűlési tudósításai
- megalakul a Kisfaludy Társaság – pályázati felhívások fellendítik az irodalmi életet
- megindul a színjátszás, 1837-ig (Nemzeti Színház) csak vándorszíntársulatok
- a század elején népszerűek a romantikus, nemesi szemléletű múltidéző drámák
- nemesi értékek: becsület, hazaszeretet, előjogok védelme
Katona József (1791–1830)
- Kecskeméten születik 1791-ben, apja jómódú, majd elszegényedő takács
- 1802-1807: pesti és kecskeméti piarista gimnáziumban tanul
- utána az egyetemre előkészítő filozófiai osztályokat végez
- 1810-1813: Pesten jogot tanul, közben a pesti magyar színtársulat tagja
- színész, rendező, dramaturg, műfordító, valamint saját darabokat is ír
- tragédiái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Ziska
- reménytelenül szerelmes Széppataky Rózába
- 1815 – elkészül a Bánk bán első változata
- az Erdélyi Múzeum (Döbrentei lapja) pályázatára küldi el, de nem ér el semmit
- 1820-ban megjelenik a második, javított és átdolgozott kiadás
- Katona sokat merít Bárány Boldizsár Rosta című szakértő kritikájából
- a cenzúra nem engedi színházban előadni
- Katona alügyész, majd főügyész Kecskeméten
- 1821 – elemzés a magyar színjátszás fogyatékosságairól
- 1830 – szívszélhűdésben meghal

A szereplők rendszere
- a mű szereplői három csoportba oszthatók (Arany János)
- mindhárom csoport egy-egy vezéregyéniség köré csoportosul
- a csoportok tagjai a vezéregyéniségek elveit, véleményét képviselik
- az egyes csoportok alakjai a dráma során nem, vagy alig változtatják álláspontjaikat
- az egyetlen kivétel Bánk bán, aki modern, romantikus, érzékeny karakter
Bánk bán köre – Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc
- céljuk Gertrudis önkényuralmának megdöntése
- mindannyian elnyomott nemzet sarjai - magyarok, illetve bojóthiaiak
- Tiborc és Melinda kivételével nemesek
- Melinda érzékeny, finom lelkű, hűséges, de naiv
- Petur áll a nemesi ellenállás élén
- a magyar nemes tipikus megtestesítője: heves, indulatos, forrófejű
- Bánknál szűkebb látókörű, nem humanista (nőgyűlölő)
- Bánk eleinte nem kötelezi el magát mellettük, próbál királyhű maradni
- Tiborccal folytatott párbeszéde, valamint az országjáró körútja során tapasztalt borzalmak mégis meggyőzik az ellenállás szükségességéről
- Tiborc a leginkább szenvedő réteg, a parasztság képviselője
- Bánkhoz közvetlen, baráti viszony fűzi
- helyzetüket a harmadik szakaszban található monológban fejti ki
Endre köre – a király, illetve a királypártiak
- Endre: Bánkhoz hasonló szerető férj, államférfi és igazságra törekvő ember
- Myska (a királyfiak nevelője), Solom (Myska fia)
- az uralkodóházat, így egészen az utolsó jelenetig Gertrudist is képviselik
- a végén belátják, hogy Bánk tette jogos volt
Gertrudis köre – Ottó, Biberach, Izidóra
- mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják
- Ottó elkényeztetett, döntésképtelen, gyenge, gyáva kéjenc
- minden érték hiányzik belőle, hibáival gyakran kérkedik is
- a mű végén elmenekül, de előtte bosszúból megöli Melindát
- Biberach (lézengő ritter) embergyűlölő, ravasz, cinikus
- számára a pénz az egyetlen érték: „Ott a haza, ahol a haszon”
- számára nincsenek erkölcsi korlátok
Bánk alakja
Hamleti alkat
- magánéleti és közéleti tragikum összefonódása
- gondolat és tett konfliktusa - cselekvésképtelenség
- bosszú kötelezettsége szemben állnak világszemléletével
- sejtés és megbizonyosodás problémája – sejtések alapján cselekszik, gyakran hibásan
- nem látja tisztán Gertrudis és körének szándékait és tetteit
- feladata az egyensúly helyrebillentése, ezért saját elveit kell feladnia
Modern, romantikus személyiség
- a feudalizmus és felvilágosodás határán
- Bánk kényes feudális jogaira
- tevékenysége a reformkort előlegezi meg, bár egyes szándékai még homályosak
- legfőbb értékei a haza és a becsület
- becsületére az összes szereplő közül ő helyezi a legnagyobb hangsúlyt
- lobbanékony természet, gyakran ítél első benyomás alapján
- Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (engedi a homlokára tenni Ottó kezét) félreérti
- feleségét és gyermekeit hirtelen felindulásból megátkozza
- emberszeretet, békevágy mindvégig jellemzi
- saját tetteitől is elborzad, Gertrudis megölése után a lelki összeomlás szélén áll
- Gertrudist csak önvédelemből öli meg
Melinda és a haza
- számára a két legszentebb érték
- váltakozó erővel késztetik előre a bosszúállásig
- mindkét értéket egyszerre csak Gertrudis veszélyezteti – neki kell meghalnia
- a királyné halála nem jelent megoldást az időközben kibontakozó magánéleti válságra
Gertrudis alakja
- Gertrudis számára az egyetlen érték a hatalom
- az önkényuralom megtestesítője, a magyarok elnyomója
- királynő akar lenni, nem királyné
- férfias, uralkodásra termett jellem
- hatalmát minden eszközzel megszilárdítani igyekszik
- Bánk eltávolítása
- saját hivatalnokok mindenhová
- az udvar méltóságának megóvása
- Bánkhoz méltó ellenféllé nagyhatalmi pozíciója, illetve politikai lehetőségei teszik
- személyes értékei messze alulmúlják Bánkéit
- Gertrudis a mű jellemábrázolásának csúcspontja
- büszkeség
- fontos számára a becsületesség látszata, az igazságosnak tűnő viselkedés
- Ottóval való beszélgetésében válik nyilvánvalóvá
- tudja, hogy Ottó szándéka tisztességtelen ám gőgje nem tudja elviselni, hogy Ottó sikertelenségével szégyent hozzon a királyi udvarra
- hazaszeretet
- a cselekmény fő mozgatórugója nem csak a királyné esetében
- a tragédia közvetlen okozója
- Gertrudis akkor veszti el az önuralmát, amikor Bánk a merániaiakat bírálja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése