Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

Az ókori athéni demokrácia

Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer.
Az athéni demokrácia formája Kr. e. az V. században nyerte le végleges formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr.e. 507.-től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodt, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti különbségeket.
Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban élnek az emberek, ezzel akarja biztosítani a szabad népképviseletet. A 10 kerületet PHÜLÉNEK hívják. Ezen kívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket, egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre. Egy phülé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben. A phüléket többségben a DÉMOSZ (nép) tagjai irányították, de az arisztokrácia is jelen volt. Minden phüléből 50 embert választottak, akik részt vettek az 500-ak tanácsában, a BULÉBAN. A bulé fő feladata a törvény előkészítése, a tisztviselők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása. A napi dolgok intézésére 50 fős ügyeletes bizottságokat hoztak létre. Mindegyik phülé választott egy SZTRATÉGOSZT is így volt összesen 10 sztratégosz. A sztratégoszok hadügyekkel foglalkoznak, és ez a tisztség a többi tisztséggel ellentétben több évig is betölthető volt. A legfőbb hatalom az évenként kb. 40-szer ülésező EKKLÉSZIA (népgyűlés) kezében volt. A népgyűlés hozta a törvényeket és döntött a háború és béke kezdéséről, a külpolitikáról, és itt választották a tisztségviselőket, ellenőrizték a bulét. A tisztségviselők az ARKHÓNOK, ők munkájukért pénzt kapnak. Minden Athéni polgár, aki betölti a 20. életévét tagja lehet a népgyűlésnek. A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A METIOSZOK az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók.
Athén város a kikötővel együtt körülbelül 100.000 fős város volt, ebből 14.000 ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phüléből. Közülük kerülnek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a CSERÉPSZAVAZÁS, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését szeretnék megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, akkor a cserépszavazással száműzték Athénből 10 évre.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr.e. V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A politikai életben sajátos szerepet játszó színházi látogatásért is bevetik a napidíjat. Az athéni demokrácia fénykora, Athén fénykora is egyben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése