Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

A haza és haladás gondolata Kölcsey életművében

1) Kölcsey Ferenc: A magyar reformkor kiemelkedő lírikusa. Élete értelmét a közösségért végzett alkotó munkában látta. Legfontosabb érték számára a haza és a magyarság jövője.
 Alkotó munkájában megjelenő műfajok:
 Hazafias óda: Himnusz, Elégia, Epigramma
 Műfordítások: Homérosz műveit fordította
 Pedagógiai tanulmány: Paranesis Kölcsey Kálmánhoz (Paranesis: erkölcsi intelem)
 Recenzió (bírálat): Csokonairól és Berzsenyiről
 Értekezés: Nemzeti hagyományok
 Országgyűlési beszédek: 1832-35-ig a Pozsonyi országgyűlés követe (Országgyűlési napló)
 Életének állomásai: 1790-ben született, Sződemeteren. (ma Romániában található) Gyenge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Korán árvaságra jutott, 6 éves korában elvesztette édesapját12 évesen édesanyját. Tanulmányait 1796-ban kezdte és 1809-ig a Debreceni Kollégium tanulója volt. Jogi tanulmányokat folytatott és 1810-től Pesten joggyakorlatot végzett. 1811-ben előbb Sződemeterre, majd Álmosdra, majd 1815-ben Szatmárcsekére költözött. Élete nagy részét itt töltötte, 1826-tól részt vett az Élet és literatúra című folyóirat szerkesztésében. 1827-ben meghalt Ádám nevű öccse, így unokaöccséről is ő gondolkodott. Közben bekapcsolódott a közéletbe, 1829-ben Szatmár megye aljegyzője. majd 1832-től főjegyzője lett. 1833 és 35 között a Pozsonyi országgyűlés követévé választották. 1836-ban felosztották az országgyűlést, visszatér Szatmárcsekére. És 1838-ban itt halt meg. A síremléke Szatmárcsekén van.
 Értekező prózái: Kölcsey értekező prózájában témaként a nemzeti kérdés áll a középpontban.
 Értekező prózáinak korszakai:
• 1810-es évek:
 A nyelvújítási harcban való részvétel Kazinczi oldalán: 1814-ben megírják a felelet a Mondolatra című gúnyiratot, melyben durván támadják az ortológia kulturálatlanságát.
 Recenzió írása (bírálatok): Csokonai és Berzsenyi költészetét bírálta.
 „Iliász-pör”- az irodalom első plágium pere (irodalmi lopás). Kölcsey fordított Homérosz művéből 1816-17-ben. Ezt a fordítást elküldte Kazinczynak, aki ezt továbbította Vályi Nagy Ferenc Sárospataki tanárnak. A tanár halála után Kazinczy kiadta Kölcsey nevének feltüntetése nélkül.
• 1820-as évek:
 Nemzeti hagyományok című értekezés megírása81826-ban). Ha elszakadunk múltunktól, hagyományainktól, létünk kerül veszélybe. A kulturális megújjulás ne idegen hatásokra, hanem belső fejlődés útján valósuljon meg. Művében a népi hagyományok fontosságára hívja fel a figyelmet.
• 1830-as évek:
 Országgyűlési beszédek (1832-35, Pozsony): Hiteles beszámolók az országgyűlés eseményeiről.
Beszédei:
 A szólásszabadságról
 A szatmári adózó nép állapotáról
 Búcsú az országos rendektől(Jelszavaink valának: Haza és haladás)
 Paranesis Kölcsey Kálmánhoz (1834-36): Görög eredetű szó, jelentése: buzdító beszéd, erkölcsi intelem.
Kölcsey Kálmán, Kölcsey Ádám fia, Kölcsey Ferenc unoka öccse.
 A mű megjelenése az Atheneum című folyóiratban történt.
 Műfaja: tanító, nevelő célzatú beszéd.
 Célja: Megmutatni unokaöccsének az erény útjait, Kölcsey az élet fő célját a tettben látja.
 A mű fő gondolatai:
 Hazaszeretet
 Önfeláldozás
 A közösségért való cselekvés
 Az ismeretek szerzésére való törekvés
 A tudomány szerkezete
 Az egész emberiségért való cselekvés

2) A Himnusz: Az 1820-as években Kölcsey lírája szemléletbeli változáson megy keresztül. Verseiben a cselekvés vágya a kötelezettsége válik fontossá, a magyarság sorskérdései és problémái felé fordul. 1823. január 22.-én íródott Szatmárcsekén. (Január 22.-én van a magyar kultúra napja.
 A vers címe: Műfaj meghatározó is egyben. Fohászkodást jelent Istenhez, hangneme ünnepélyes, patetikus.
 A vers alcíme: „A magyar nép zivataros századaiból” Az alcím a vers szerves tartozéka, ugyanis Kölcsey a költeményét visszahelyezi a múltba, a török hódoltság idejébe. Isten a történelem irányítója, tőle kapta a nép a szép hazát, és most bűnei miatt sújtja őket.
 A vers utóélete:
 1829.-ben jelent mega vers az Auróra című folyóiratban.
 1844.-ben zenésítette meg Erkel Ferenc
 1848. Augusztus 20.-tól hangzik fel a hivatalos állami ünnepségeken.
 A vers szerkezete: A Jeremiádok szerkezetét idézi (középkori lírai műfaj, jelentése sirató ének)
 Az 1-8. versszakban a vers szerkezetét, a költő fohászkodik, áldást kér, majd szánalomért könyörög.
 A 2-3. versszakban a dicső múlt képet mutatja, érték gazdag világ ez (honfoglalás az ország felvirágzása, győztes háborúk, Mátyás hódításai)
 A4-6 versszakban a balsors évszázadainak nagy erejű képeit mutatják, tatárdúlás, török rablás, belső viszályok, a szenvedések részletezése. Az országos pusztulás képei ezek.
 A 7. versszak átvált a múltból a jelenbe. Tehetetlen kétségbe esés, pesszicizmus lesz úrrá. Mindezt ellentétpárokkal érzékelteti a költő. A múlt nagyságát és a megalázó jelent állítja szembe.
 A 8. versszakban visszatér az imaformához, az első 4 sorban szánalomért könyörög, a második 4 sor szó szerinti ismétlés, mely szerint a népnek a sok szenvedés után joga van a boldogabb jövőhöz.
3) Kölcsey Ferenc további művei:
 Zrínyi dala:1830
 Zrínyi második éneke:1838
 Zrínyi Miklós: 1620-1664.-ig élt. Költő, politikus, és hadvezér volt, a reformkorban az írók példaképe.
 A két vers közös jegyei:
• Mind kettőben a költő Zrínyi alakjával azonosul.
• Mind kettő műfaja óda.
• Mind kettő szerkezete hasonló.
 A két vers (Zrínyi versek) közötti eltérés:
• Az elsőben a költő és a messziről jött vándor kérdései és feleletei hangzanak el.
• A másodikban a költő és a Sors párbeszéde hangzik el.
 Zrínyi dala:
 6 versszak, melyből a páratlan versszakok a vándor kérdései: „Hol van a Hon?”- azt a hazát keresi, mely annyi győzelmet tudott felmutatni. „Hol van a bérc?”- Szondi György emlékét idézi. „És hol van a nép?”- az a nép mely dolgozott, küzdött, szenvedett. A válaszok lehangolóak, a vers zárlata pesszimista, a nemzet halálképét vetíti elénk.
 Zrínyi második éneke:
 4 versszak: 2 kérdés és 2 elutasítás. Az 1. és a 3. versszakban Zrínyi szánalomért esedezik, a 2. és a 4. versszakban a könyörtelenül ítélkező Sors elutasítását halljuk. A Sors nem szánja mega nemzetet, az elkövetett bűnökért bűnhődni kell, a nemzethalál elkerülhetetlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése