Az ipar a gazdaság egyik ága. kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi javakat, és feldolgozza a mezőgazdaság termékeit. Tevékenysége nyomán anyagi jellegű ipari termékek jönnek létre. Jelenléte és fejlettsége meghatározza egy ország általános fejlettségi színvonalát. Ezt a folyamatot mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik iparosodásnak nevezzük. Az ipar szerkezete megváltozik termékeit rendeltetése szerint megkülönböztetjük. Kitermelő, alapanyag és feldolgozóipar. A kitermelőiparhoz az energiahordozók és a nyersanyagok bányászata tartozik. Az alapanyagipar a további feldolgozáshoz szükséges anyagokat és félkész termékeket állít elő. A feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépeket, berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. A történelem során az ipar ágazatai, szerkezete folyamatosan bővült és átalakult. Minden korban más és más ágazaton volt a hangsúly. A dinamikusan fejlődő és más ágazatokat is magukkal ragadó ágazatok a húzóágazatok. Ipartelepítő tényezők az ipari üzemeket tulajdonosaik mindig oda telepítik, ahol azok a legnagyobb profitot tudják termelni, ezt a telepítő tényezők határozzák meg. A hagyományos ipari ágazatok telepítő tényezői lehetnek természeti és társadalmi-gazdasági jellegűek. A leggyakoribb természeti telepítő tényező a nyersanyagbázis, vagyis az energiahordozók és az ásványkincsek előfordulása. A munkaerőnek sokféle tulajdonsága vonzhatja az ipart: az olcsósság, a nagy tömeg vagy éppen a szakképzettség. A fogyasztópiac a lakosság igényeit közvetlenül kielégítő ipari ágazatok szempontjából jelentős. a telepítő tényezők között egyre fontosabbá válik az infrastruktúra: jó közlekedés, modern telekommunikáció, közszolgáltatások fejlettsége. A tőke szerepe a tőkeigényes ágazatokban kiemelkedő. Amíg nem volt könnyen mozgatható, mint napjainkban nagyon koncentrált a tőkeigényes húzóágazatokat.(vegyipar, autógyártás) import vidékek az ipartelepítő tényezők következtében a világ ipara egyeletlenül helyezkedik el. Különbségek vannak a világ országainak iparosodottságában és az ipar országokon belüli elhelyezkedésében is. a hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. A hanyatló ipar a növekvő munkanélküliség a menekülő tőke miatt a környezet is jelentősen romlott a területek rozsdaövezetekké váltak. a feldolgozóiparban a korábban jellemző iparvidéken belüli kooperációt a globalizáció a termelés világméretű széttelepítése során kezdi felváltani a hálózatokon belüli kooperációt. Ez azt jelenti, hogy a termelést végző üzemek a világ távoli pontjain is elhelyezkedhetnek, mégis egymásra épülő termelési kapcsolatban állnak egymással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése