Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemei

Az Árpád-ház magva szakadása után Magyarországot kis királyok uralják. Károly Róbert nápolyi születésű francia családból származik. Háromszor koronázzák meg mire magyar király lesz. A Rozgonyi-csata, polgárháború árán kerül hatalomra. Nyugati típusú reformokat és bányabért vezet be. A kitermelt javak 1/3-át megkapja az eredeti birtokos. Károly Róbert Arany Forintot és Ezüst Dénárt készíttet. A magyar pénz egy stabil valuta lesz. A pénzrontás elkerülése miatt bevétel kiesést a kapuadóval pótolja. Minden olyan kapun, amin egy szénával megrakott szekér befér, minden évben 1 forintot kell fizetni. Visegrádon királytalálkozót szervez a lengyel és a cseh király meghívásával. Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat építenek ki. Valamint meg egyeznek, hogyha a lengyel királynak nem születik fia, akkor Károly Róbert fia lesz a lengyel király. Károly Róbert városokat alapít.
Például Gyöngyös. Hatalmi jelvénye az Anjou liliom. Modernizálja Magyarország gazdaságát, így vezető hatalommá válunk. Utolérjük, sőt meg is haladjuk Európa fejlettségét. Károly Róbert halála után fia Nagy Lajos 1351.-ben bevezeti az úgynevezett ősiség törvényt, amiben megszüntette az Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadságot. Ezzel azt akarta elérni, hogy a fiúágon öröklődő nemesi birtok – fiú utód híján – már csak egy szűkebb körben, az elhunyt nemzetségen belül találhasson gazdára. Vagyis nem adhatta el, nem zálogosíthatta el, ne adományozhatta el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése