Szóelemek (Morfémák)

Nyelvi lépcsők:
-Szöveg
-Mondatok
-Szószerkezetek
-Szóalakok
-Szóelemek
-Hangok szintje

Szóelemek (azaz morfémák)
- Fogalma: A szó szerkezeti részeit, elemei, az ezzel foglalkozó tudományág a morfológia
- Csoportosítása:
• Funkció szerint:
- Pl: könyv-e-t
Szótó, vagy tőmorféma - kötőhang – tárgyrag
Tőmorfémák Tulajdonságai:
- A szó hangsúlyos része
- A szó jelentésének a magvát adja
- Minden toldalék hozzájárul
- Önmagukban is előfordulhatnak a mondatokban
Toldalékmorfémák jellemzői:
- Mindig hangsúlytalan
- Járulékos viszonyító jelentésűek
- Feladata: a tőmorféma jelentésének megváltoztatása, módosítása vegy mondatbeli viszony jelölése.
- Önmagukban nem fordulnak elő.
- A szótő után álló toldalékokat SZUFFIXUMnak nevezzük.
- A szótő előtt álló toldalékokat (leg-, legesleg-,) PREFIXUMnak nevezzük

Tőmorfémák csoportosítása:

1. Tőalakok szerint:
 Egyalakú tövek:
A toldalék mindig ugyanahhoz a tőhöz járul. Pl.:hajó –t –s –nak –ról
igetövek (95%), névszótövek (70%),
 Többalakú tövek:
A toldalék kisebb-nagyobb mértékben módosult más tőhöz járul
 igetövek: megy- mennek, tesz – tehet, kéz – kezet
2. Nyelvtani felosztás:
 Pl.: VÁGÁSBAN szótő + toldalék + rag
 VÁG: Abszolút szótő: Az a szótő amit tovább bontani már nem lehet, a szónak az a része melyhez a toldalékok kapcsolódnak.
 VÁGÁS:Relatív szótő: Az a szótő amely toldalékolva van, de még tovább toldalékozható.
 VÁGÁSBAN:Végső szótő vagy Glosszéma: Az a szótő, mely toldalékolva van, de tovább már nem toldalékolható.
Toldalékmorfémák fajtái:
1. Képző:
 Közvetlenül a szótő után áll
 Megváltoztathatja a szó szófaját
 Több képző is állhat egymás mellett Pl.: hal, halász, halászás
2. Jel:
 A képző és a rag között ál
 Szófajmegtartó
 Módosítja a szó jelentését
 több jel is lehet egy szóalakon, Pl.: füzeteké (szótő + kötőhang + többesszámJELE + birtokosJEL
3. Rag:
 Szófajmegtartó
 Lezárja a szóalakot
 A szavak mondatbeli viszonyát fejezi ki.
 Csak egy lehet belőle a szóalakban. Pl.: Sütemény + t
A szóképzés típusai:
1. Lexikai szóképzés: A szóképzés egy szófalon belül történik.
Pl.: tanul -> tanulgat
hal -> halász
2. Szintaktikai szóképzés:
Megváltoztatja a képző és a szó szófaját
Pl.: ás + ó = ásó (ige + főnév)
zöld + ell =zöldell ( melléknév + ige)
olvas + ás = olvasás ( ige + főnév)
3. Szemantikai szóképzés:
Az alapszónak semmi köze a létrehozott új szóhoz.
Pl.: felület + es = felületes

Toldalékok alakváltozatai:
1. Egyalakú toldalékok
Pl.: többesszám jele(k)
Tárgyrag jele (t)
Kiemelőjek (ik)
2. Több alakú toldalékok:
Pl.: ban, ben
nak, nek
ról, ről
Toldalékok kapcsolódási sorrendje:
1. Szótő + képző + jel + rag = normál kapcsolódási sorrend
Pl.: szeret-et-é-ről (szótő + képző + jel + rag)
2. Eltérések
 A jel meg előzi a szótőt
Pl.: leg, legesleg
 Szótő + jel + képző
Pl.: kisebbség (szótő + jel + képző)
 Szótő + rag+ képző
Pl.: nagybani (szótő + rag + képző)