Összes oldalmegjelenítés

2011. március 25., péntek

A reneszánsz Magyarországon

A 15-16. századra tehető a magyar reneszánsz.
Korszakai:
1. 1450-1530: Latin nyelvű irodalom korszaka, Jannus Pannonius Költészetének korszaka. Osztálybázisa a nemesség. E kor tudatos támogatója Hunyadi Mátyás: megépítteti a visegrádi palotát, Pozsonyban egyetemet alapít, támogatja a könyvnyomtatást, híres könyvgyűjteménye a Corvinák /Az ókortól a 15. századig terjedő időszak legjobb tudósainak műveit tartalmazó gyűjtemény/
2. 1530-1570: A reformáció ideje, az irodalom anyanyelvűvé válásának kora.
Híres alkotók:
- Tinódi Lantos Sebestyén
- Bornemissza Péter
/Balassi Bálint nevelője/
- Heltai Gáspár
Fabula műfajának megteremtője/tanító jellegű állatmese/
3. 1570-1600: A reneszánsz virágkora, Balassi Bálint költészetének ideje.
4. 1600-1640: Késő reneszánsz illetve a Barokkhoz való átmenet.
Képviselői:
- Rimai János /Balassi Bálint utódja/
- Szenci Molnár Albert/zsoltár fordításai ismertek/

Jannus Pannonius:

Az első Európai rangú költő, aki verseit még latin nyelven írta.

Életének főbb állomásai:
- 1434: Csezmice /Szlavóniában található település/ Nagybátya Vitéz János, aki gondoskodott neveltetéséről. /Vitéz János Nagyváradi püspök volt, Esztergomi érsek, és részt vett a pozsonyi egyetem alapításában/
- Iskolái: /1447-1458/
8 év Ferrara, 4 év Padova, jogot tanult / Itáliai városok/
- 1458: Hazatér Nagyváradra
- 1459: Pécsi püspökké nevezték ki.
- 1471 táján: Részt vett Mátyás központosított hatalma elleni összesküvésben, ezért menekülnie kellett. Itáliába kívánt eljutni, de 1472-ben, a horvátországi Medvevárban, tüdőgyulladásban meghalt.

Költészete:
Jellemző műfajai:
1. Epigramma: Rövid csattanós történetek, melyekben mintaképe a római lírikus Martialis.
Témája:
- Szatírikus epigrammák: Gúnyos hangvételű versek, melyekben kigúnyolja diáktársait. Ezek a versek társai mulattatására íródtak.
Pl.: Gryllushoz (Gryllus egy olasz diáktársa)
- Gakotto Marióhoz: Diáktársa aki Rómába zarándokolt a bűnbocsánatért, így halála után megszabadult a purgatórium szenvedéseitől. Ezt a magatartást Jannus Pannonius elítéli, mert szerinete ez a humanista eszmények megtagadása.
2. Panegürikusz (dicsőítő ének) műfaja:
A költő egy-egy személy cselekedetét énekli meg ódai hangon. Ferrarai tanító mesteréhez 1073 soros dicsőítő éneket írt.
3. Elégiái: Borús hangulatú költemények, a költő szomorúságát fejezi ki.
- Búcsú Váradtól:
Cím: Személyes élményekhez fűződik
A reneszánsz ember érték rendje tükröződik. Azoktól a dolgoktól búcsúzik amelyek a reneszánsz ember számára fontosak.
- természet
- folyó
- könyvtár
- aranyba vont királyszobrok
Ellentétes érzelmek uralják a verset. Pl.: elválás, a búcsú fájdalma <-> Vonzódás

- Egy dunántúli mandulafáról: Műfaja: Epigramma formába sűrített elégia.
1466 táján: íródott Pécsen.
A vers ihletője: A Mecsek déli lejtőin, tél idején virágba borult mandulafa. A nem mindennapi látvány versírásra ihlette a költőt. A vers címe témajelölő cím.
A vers saját sorsának a jelképe: a Pannon télben kivirágzott gyenge fa halálra van ítélve, mint ős és a költészete. Virágzás és pusztulás élet és halál áll egymással szemben. Jannus Pannonius először fogalmazta meg a magyar költészetben a korán jött ember küzdelmét. Szellemi hontalanság gyötörte, ezt jelképezi a korán virágzófa.
A vers szerkezete:
- Az érdeklődés felkeltése /1-2. sor/
- Az alap szituáció bemutatása /3-4-5-6-7. sor/
- Kérdést intéz a fához. /nem egyszerűen 1 tavaszt mutat, hanem az újjászületés eljövetelét/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése