Ady Endre magyarság versei

Ady Endre magyarság versei

A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát.

Élete: 1877.-ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba.  1896.-ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. 1896.-ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899.-től a Debrecen című lap munkatársa lett. 1899.-ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900.-tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901.-től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903.-ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője.1903.-ban jelent meg 2. verskötete: Még egyszer címmel. 1904.-ben Párizsban „a szép ámulások szent városába” utazott és innen 1905.-ben tért haza. 1904.-1911.-ig összesen 7 alkalommal járt Párizsban, felváltva élt Nagyváradon és Érmindszenten. Első Párizsi útjáról visszatérve a Budapesti Napló munkatárs lett. És 1906.-ban megjelent harmadik verskötete, Új versek címmel, mely meghozza számára az írói sikert. 1908.-tól a Nyugat című folyóirat fő munkatársa lett és 1914.-ig évente jelent meg új verskötete. 1912.-ben szakított Lédával  (Elbocsátó szép üzenet). 1911.-től levelezett Boncza Bertával, akivel 1914.-ben találkoztak személyesen. És 1915.-ben házasságot kötöttek. Hozzá íródtak a Csinszka versek. 1918.-ban jelent meg utolsó verskötete, Üdvözlet Győzőnek címmel 1919.-ben Tüdőbajban meghalt, Budapesten. Posztumusz kötete 1923.-ban jelent meg, az utolsó hajó címmel.

Költészetének témakörei:

-          Látomásszerű tájversek pl.: Magyar Ugaron

-          Magyarság versek pl.: A föl-föl dobott kő, Nekünk Mohács kell

-          A létharc és a halál versek pl.: Harc a Nagyúrral

-          Istenes verse pl.: A sion hegy alatt, Álom az isten

-          Forradalmi költészet pl.: Dózsa György unokája

-          Léda és Párizs pl.: Lédával a bálban, Héja nász az avaron

-          Csinszka versek pl.: Őrizem a szemed, Nézz drágám kincseimre.

-          A világháború elleni tiltakozás pl.: Ember az embertelenségben, Krónikás ének 1918.-ból

Magyarság versei:

A nemzeti féltés tudata váltotta ki Adyból a keserű, ostorozó hangú költeményeket. a magyarság sorsa, jövője miatti aggodalom már legkorábbi verseiben is jelen van, az Ugar verse tájábrázolása valójában társadalomkritikát is jelent. Körülbelül 120 verse tartozik ehhez a témakörhöz. Túlfűtött indulat, lázadás és az elkötelezettség érzése hatja át magyarság verseit. Az a félelem és kétség izgatta, hogy a magyarság fen tud-e maradni a népek közötti versengésben. A magyarság sajátos jellemvonásaként jelent meg verseiben az akarathiány, a tenni nem tudás, a tehetetlenség. Magyarnak lenni Adynak küldetést jelentett, verseiben azért ostromozta  a magyarságot, mert féltette.

Magyarság verseinek közös jegyei:

-          az azonosságtudat mély átélése

-          a hazaszeretet

-          a hűség kifejezése

-          az összetartozás tudata

Magyarságversei:

-          Magyar jakobinusok dala

-          Nekünk Mohács kell

-          Hunn, új legenda

-          A föl-föl dobott kő

-          Az idő rostályában

-          A magyar Messiások

-          A fajok cirkuszában

A vér és arany című kötet magyarságverse A magyar Messiások.

A Vers címe: A megváltó, aki új világot hoz. Magyarország esetében még a messiások sem képesek az új megteremtésére. Mégis vannak, akik makacs elszántsággal újra és újra megpróbálnak újat teremteni, de mindannyiszor belebuknak.

A vers szerkezete: 2versszak mely teljes kiábrándultságot tükröz. Az 1. versszak kijelentése és a 2. versszak indokló része követi egymást.

1908.-ban az Illés szekerén című kötetben jelent meg a Nekünk Mohács kell című verse.

A vers hangneme keserű és vádló, Benedek Marcell irodalomtörténész a verset „fordított himnusznak” nevezte. Kölcsey művével ellentétben Ady nem áldást és szánalmat, hanem verést és könyörtelenséget kért a magyaroknak.

A vers szerkezete: 3 versszak, minden versszakban azonos a sorkezdet, az ilyen verseket anaforás verseknek nevezzük.

Az 1. versszakban E/1.-ben a megvetés hangján szól Ady a népről. Szolgafajtának nevezi, mely éretlen, akaratgyenge, széthulló, önmagát megszervezni képtelen.
A 2. versszakban E/1-személyben a költő magyarság vállalása hangzik fel mégis.
A 3. versszakban T/1.-ben a költő és a nép sorsközösségét hangsúlyozza, szereti népét, azonosulna népével. A vers befejező sorában a nemzethalál gondolata sejlik fel, mely bűnök következménye.