Kardos Nagy
Ibolya
1926.-ban született
Sárváron. Születésének tiszteletére rendszeresen szavalóversenyt rendeznek Lőrinciben. Édesapja kőműves volt. Miután a család Sopronba költözött, így iskolai tanulmányait is itt végezte.
Itt már 15 évesen szövőnőként
tevékenykedett, illegálisan éjszakai műszakban. Ez az indulás alapvetően
meghatározta szociális érzékenységét, a rászorulók iránti szolidaritását.
A II. világháború idején vöröskeresztes
ápolónő volt, majd visszatér a szövőiparba. Ezt követően újságíró lett a Győr Megyei Hírlapnál. Munka mellett leérettségizett. 1948.-ban kötött házasságot Kardos Mártonnal. Budapesten
üzemi lapoknál volt újságíró, majd
1958.-tól a Nők Lapja munkatársa lett. Az
ELTE Bölcsész karán magyar szakos tanári diplomát szerez.
Később szociálpolitikai előadóként
dolgozott a budapesti IV. kerületi tanácsnál.
Gyermek meséit a Nők
Lapja és a Dörmögő Dömötör gyermekfolyóirat közölte.
1968 és 72. között férje munkaköri beosztása miatt 4 évig Prágában
éltek. 1972.-től egy budapesti általános iskolában tanított. 1980.-ban költöztek Lőrincibe,
ahol a férje az erőmű igazgatója
lett. Életében egyetlen verskötete jelent meg, 1995.-ben, A vágymadár
címmel. Mely elsősorban népi ihletésű balladákat
tartalmaz. 1996.-ban halt meg Lőrinciben.
Második, posztumusz kötete Végrendelet címmel jelent meg, 1998.-ban.
Első kötetében elsősorban balladákat találunk. A ballada epikai, lírai és drámai elemeket
hordozó műfaj. Tragédia dalban
elbeszélve.
A balladákat jellemzi:
-
párbeszédes forma
-
erős lélektaniság
-
tömör forma
-
szaggatott előadásmód
-
sejtelmes hangulat
-
tragikus téma
1958.-ban íródott a Híres szikla című
balladája. Ekkor a költőnő Sopronban élt a férjével. A „Híres szikla” Sopron
egyik nevezetessége, mely régi
legendákat hordoz. Ezt a sziklát fiatal lányok zarándokhelyének tartották,
szerelmi csalódások miatt látogatták meg. És bánatukban a mélybe vetették
magukat. Sok hajadon itt vetett véget életének. Ez a ballada egy fiatal lány, Rózsa történetét mutatja be. Egy szálon futó, tragikus balladáról
beszélhetünk. A ballada 10 versszakból
áll. Párbeszédes kezdéssel indít:
anya és lánya beszélget. Egyetlen gyermekéért aggódó anya faggatja lányát, mi bántja lelkét? Az esküvőjére készülő
lány nem a szertartást várja, hanem a halálra készül. Külső jelek is bánatos lelki világát érzékeltetik. Például „arca
halovány, könnypatakot ont szeme.”
A természeti képek
is tragikus állapotát tükrözik. Kérdések
sora a vers, melyekre nincs válasz. És ez bizonytalanságot kelt. A vers
csak a 7. versszakban mutatja az olvasónak, hogy miért akarja Rózsa a halált
választani.
Vőlegénye megcsalta,
így nem lát más kiutat, mint az öngyilkosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése