Kardos Nagy Ibolya

Kardos Nagy Ibolya

1926.-ban született Sárváron. Születésének tiszteletére rendszeresen szavalóversenyt rendeznek Lőrinciben. Édesapja kőműves volt. Miután a család Sopronba költözött, így iskolai tanulmányait is itt végezte.

Itt már 15 évesen szövőnőként tevékenykedett, illegálisan éjszakai műszakban. Ez az indulás alapvetően meghatározta szociális érzékenységét, a rászorulók iránti szolidaritását.

A II. világháború idején vöröskeresztes ápolónő volt, majd visszatér a szövőiparba. Ezt követően újságíró lett a Győr Megyei Hírlapnál. Munka mellett leérettségizett. 1948.-ban kötött házasságot Kardos Mártonnal. Budapesten üzemi lapoknál volt újságíró, majd 1958.-tól a Nők Lapja munkatársa lett. Az ELTE Bölcsész karán magyar szakos tanári diplomát szerez. Később szociálpolitikai előadóként dolgozott a budapesti IV. kerületi tanácsnál.

Gyermek meséit a Nők Lapja és a Dörmögő Dömötör gyermekfolyóirat közölte.

1968 és 72. között férje munkaköri beosztása miatt 4 évig Prágában éltek. 1972.-től egy budapesti általános iskolában tanított. 1980.-ban költöztek Lőrincibe, ahol a férje az erőmű igazgatója lett. Életében egyetlen verskötete jelent meg, 1995.-ben, A vágymadár címmel. Mely elsősorban népi ihletésű balladákat tartalmaz. 1996.-ban halt meg Lőrinciben.

Második, posztumusz kötete Végrendelet címmel jelent meg, 1998.-ban.

Első kötetében elsősorban balladákat találunk. A ballada epikai, lírai és drámai elemeket hordozó műfaj. Tragédia dalban elbeszélve.

A balladákat jellemzi:

-          párbeszédes forma

-          erős lélektaniság

-          tömör forma

-          szaggatott előadásmód

-          sejtelmes hangulat

-          tragikus téma

1958.-ban íródott a Híres szikla című balladája. Ekkor a költőnő Sopronban élt a férjével. A „Híres szikla” Sopron egyik nevezetessége, mely régi legendákat hordoz. Ezt a sziklát fiatal lányok zarándokhelyének tartották, szerelmi csalódások miatt látogatták meg. És bánatukban a mélybe vetették magukat. Sok hajadon itt vetett véget életének. Ez a ballada egy fiatal lány, Rózsa történetét mutatja be. Egy szálon futó, tragikus balladáról beszélhetünk. A ballada 10 versszakból áll. Párbeszédes kezdéssel indít: anya és lánya beszélget. Egyetlen gyermekéért aggódó anya faggatja lányát, mi bántja lelkét? Az esküvőjére készülő lány nem a szertartást várja, hanem a halálra készül. Külső jelek is bánatos lelki világát érzékeltetik. Például „arca halovány, könnypatakot ont szeme.”

A természeti képek is tragikus állapotát tükrözik. Kérdések sora a vers, melyekre nincs válasz. És ez bizonytalanságot kelt. A vers csak a 7. versszakban mutatja az olvasónak, hogy miért akarja Rózsa a halált választani.

Vőlegénye megcsalta, így nem lát más kiutat, mint az öngyilkosság.