Balzac: Goriot apó

Balzac: Goriot apó

Francia realista regényírók:

-          Flaubert

-          Stendhal

-          Balzac

Honore de Balzac: Polgári származású, ő teremtette, meg a társadalmi regény típusát. Regényeiből megismerhetjük a 19. század első felének francia társadalmát. 1799.-ben született Tours-ban. Párizsban végzi tanulmányait, 20 évesen azonban abba hagyja a jogi tanulmányokat, az irodalomnak szenteli életét, évente 5-6 regényt ír. Lamartine, francia költő „az irodalom gálya rabjának” nevezi. 1834.-ban a Goriot apó megírása közben született meg egy egymással összefüggő regényciklus megírásának gondolata. 1841.-ben választotta a regényciklusnak az Emberi színjáték címet. (Dante: Isteni színjátéka alapján). A regényciklus fő összetartó elve: számos alak ismétlődően visszatér az egyes regényekben.  A regényciklus körképet fest az 1816 (Napóleon bukása) és az 1848 közötti francia társadalomról. A regényciklus központi mondanivalója: a vagyon utáni mohó hajszában a polgárság elveszti eszményeit, értékeit. A pénz éhség az embereket bukása vagy megalkuvása kárhoztatja. 1850.-ben, Párizsban halt meg, a temetésén Victor Hugo mondott beszédet.

Regények:

-          Goriot apó

-          Elveszett illúziók

-          Kurtizánok tündöklése és bukása

A regény keletkezése: 1834, az emberi színjáték regényciklusának első regénye.

A regény műfaja: Karrier regény, középpontjában a főszereplő, Rastignac (rasztinyák) alakja áll, akinek célja a társadalmi érvényesülés mindenáron (további karrier regények: Balzac: Elveszett illúziók, Stendhal: Vörös és fekete, Maupassant: Szépfiú)

Regényidő: 1813 novemberében indul a történet és Goriot apó a következő év februárjában hal meg. (valós tér és valós idő -> realista vonás)

A regény helyszíne: Párizs, a regény a Vauquer-Panzió (voké-panzió) részletes leírásával indul. A panzió Párizs keresztmetszetét adja, a szereplők panzióbeli helyzete tükrözi társadalmi pozíciójuk. Minél feljebb lakik valaki, annál lejjebb van a társadalmi ranglétrán.

A regény szereplői:

A panzió lakói:

1.     emelet:

a.       Vauquerné (vokéné): A panzió tulajdonosa, özvegyasszony

b.      Victoriune: Kitagadott leány, aki szerelmes Rastignac-ba, de ő csak számításból udvarol neki.

c.       Counturene (kútürné): Victorinne nevelője, özvegyasszony.

2.     emelet:

a.       Vautrin (votren): Sokáig ismeretlen múltú tőkepénzes, majd kiderül, hogy szökött fegyenc, az alvilág képviselője, aki Rastignac-ot negatív irányba akarja befolyásolni.

b.      Poiret (poaré): Kistisztviselő, ő segít elfogni Vautrint

3.     emelet:

a.       Michoneau (misonnu): Ő és Poiret egy párt alkotnak, ő is segít Vautrin leleplezésében.

b.      Rastignac: Joghallgató, a karrierista fiatalok típusa, vidéki, elszegényedett nemesi család legidősebb fia. A család tőle várja a felemelkedést. Egy évi párizsi tanulás után Rastignac rádöbben, hogy gazdag pártfogók nélkül nem érvényesülhet. Így Beauseaunt-né (böszantné), a nagynénje segít neki előkelő társadalmi életbe bejutni. Rastignac karrierje érdekében hajlandó erkölcsi értékei feladására, az érvényesülés útján sorsa felfelé ível.

c.       Goriot apó: Korábban gabonakereskedő és pék volt, óriási vagyonhoz jutott. Szerető apaként azonban a leányai iránti szeretet áldozatává vált. Leányai kifosztották, és még részvétet sem éreznek iránta. A Vauque Panzióban egyre csökkenő vagyona kamataiból él. A szeretet áldozatává válik, az apaság mániákusaként sorsa lefelé halad.

További szereplők: Az arisztokraták képviselői:

-          Anatasie és Delphine: Goriot apó lányai, Delphine, Rastignac szeretője.

A regény szerkezete: A regény nem tagolódik fejezetekre.

            A bevezetőben a helyszín a Vauquerné- féle elhanyagolt külsejű panzió lassú, részletező bemutatása történik. A panzió a társadalom kicsinyített mása.

                A bonyodalom során Rastignac megismerkedik az arisztokráciával: A térsadalmi felemelkedéshez Rastignac száméra két út vezet, vagy kapcsolatok kiépítése, a nagynénje segítségével, vagy a Vautrin által javasolt Victorinne kisasszonnyal való házassága.

            A kibontakozás során Rastignac megismerkedik Goriot apó lányaival, majd Rastzignac és Delphine közt szerelmi kapcsolat kezd kibontakozni, közben elfogják Vautrin-t, akiről kiderül, hogy bűnöző.

            A tetőpont során kiderül, hogy Goriot apó lányai nagy pénzügyi bajban vannak, de Goriot apó már nem tud segíteni, mert mindenét oda adta. Ebbe a gondolatba belenyugszik és meghal. A temetésére egyik lánya sem megy el, és itt kiderül, hogy a lányokat csak a pénz érdekelte.

            A megoldás: „Most mirajtunk a sor.” mondta Rastignac, s ezzel a kijelentéssel az érdekek világát választja.

A regény mondanivalója: A regény világában mindent a pénz motivál, hiánya, megszerzésének vágya, birtoklása mozgatja az emberi cselekedeteket, a pénz áll az emberi kapcsolatok mögött, a gazdagság út az érvényesüléshez.