Mutassa be a Kádár-korszak hazai mindennapjait, az életmódváltozás társadalmi hátterét!

Mutassa be a Kádár-korszak hazai mindennapjait, az életmódváltozás társadalmi hátterét!

A Kádár-rendszer 1956 végétől, 1988.ig tartott. A hosszú időszak alatt a rendszer lényege nm, formája, jellemző megnyilvánulása azonban sokat változott. Hatalomra a forradalmat leverő szovjet hadsereg támogatásával jutott, kormányának legitimitását azonban nem csak ez kérdőjelezte meg, hanem az, hogy a törvényes Nagy Imre-kormány sem kérés, sem erőszak hatására nem mondott le.

Az önmagát „forradalminak” és „munkás parasztnak” nevező Kádár-kormány nem tudta elfogadtatni magát sem a vidék, sem a városok lakóival sem. Meghiúsult próbálkozása a nagy-budapesti Munkástanáccsal is. AZ ellenállást megtorlás követte: 1956 decemberétől kezdve 1959 végéig a bíróságok 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre, és 229-et kivégeztek (köztük, 1958. június 16.-án Nagy Imre miniszterelnököt). Közben az újabb megmozdulások ellen megszervezték a Munkásőrséget, és újraszervezték a forradalom alatt szétzilálódott hadsereget. Budapesten és például Győrben nagy tömeggyűléseken bizonygatták 1956 ellenforradalmi jellegét. A 200 ezer körüli menekült áradata nagy részvételt keltett a magyar ügy iránt világszerte. S ez a kérdés napirenden volt az ENSZ-ben is égészen 1962.-ig. 1963.-ig megszüntették a legtöbb megtorló intézkedést. Felszámolták az internálást, és amnesztiát hirdettek. Változott a hatalomgyakorlás módja, amit egy közismert jelszóval hirdettek: „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” Kádár nem tűrte a személyi kultuszt, megszűnt a magánélet átpolitizálása, az ideológia pedig nem telepedett rá a hétköznapokra.

A mezőgazdaság átszervezését 1956-61 között végrehajtották, de a szovjet módszertől eltérően a háztáji földeken engedélyezték a magángazdaságot. A piaci viszonyok megjelenése rendszeres élelmiszer-ellátást biztosított az országban. Magyarország a „gulyáskommunizmus” és a viszonylagos szabadság révén a „legvidámabb barakká” vált a szocialista táborban. 1968.-ban az életszínvonal emelése érdekében kezdeményezték a gazdasági reformot („mechanizmust”), amely nagyobb vállalati önállóságot biztosított. A javuló életkörülmények közül a rendszer diktatórikus jellege nem változott: az egyetlen párt, az MSZMP minden szinten összefonódott az államhatalmi szervekkel. Valamennyi létező szervet (az ifjúsági szervezetektől a szakszervezetekig) minden pártirányítás és –ellenőrzés alatt állt. Végső soron Kádár személyes tekintélye (jelentős államhatalmi tisztség nélkül) határozta meg mind a bel- mind a külpolitikát.

1973.-ban az olajrobbanás következtésben súlyos veszteségek érték a magyar gazdaságot. a gazdaság korszerűsítése elmaradt, a veszteségeket, pedig hatalmas külföldi hitelekkel akarták ellensúlyozni, ami a súlyos eladósodással járt. A nyolcvanas években a hitelek fizetésére újabb hiteleket kellett felvenni, ugyanakkor az életszínvonal hanyatlásnak indult. Gorbacsov hatalomra kerülésével Magyarországon is nőtt a párton belüli és kívüli ellenzék tevékenysége, és Kádárt 1988.-ban félreállították és egyben ez a korszakának is a végét jelentette.

Az Egyesült Államoktól és Japántól vesznek fel hiteleket, így az állam eladósodik és a pénz is elfolyik. A rendszer hátrány, hogy nincsen szólásszabadság, és nem tűrik a más véleményét. A 3/3-as ügyosztály megfigyeli az embereket. Az ügynökök mindig zsarolás hatására lettek besúgók. Nincs demokrácia és így a hibákon könnyen átsiklanak.

3T politika: Tilt, Tűr, Támogat!
Tiltva van minden 1956.-ra való utalás és minden nyílt rendszer kritika.

Tűrt (amit nem támogat, de nem is tilt)
Pl.: Hofi Géza kritizálhatta a rendszert, de csakis ő.

Támogatott volt minden rendszerbarát dolog például a néptánc.

A gazdaságot hiánygazdaságként kezelik, ez azt jelenti, hogy tervezett hiánnyal dolgoznak. Sosem lesz elegendő termék, de sosem lesz felesleg. A mezőgazdasági munkát kiszervezik háztáji magángazdaságokban. Háztáji gazdaságot lehetett igényelni az államtól. A ”80-as évek végére egyértelművé válik, hogy a rendszer fenntarthatatlan és megkezdődik a rendszerváltás folyamata. Kompromisszumos megoldással átadják a hatalmat. Az MSZMP önként lemond a hatalmáról, cserébe nem lesz számonkérés.

Fogalmak:

Gulyáskommunizmus: A szocialista országok között a „legvidámabb barakk”, mert a magángazdaságok korlátozott engedélyezése, a vállalatok önállósága miatt emelkedett az életszínvonal, nőtt a fogyasztás.

Piros útlevél: A szocialista országokba való utazást biztosító útlevél.

Pártállam: A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt a legjelentősebb államhatalmi szerv, Taglétszáma a felnőtt lakosság 11%-a volt. Szervezetei országos, megyei és helyi szinten egyaránt összefonódtak az állami intézményekkel.

Új gazdasági mechanizmus: 1968.-tól bevezetett gazdaságirányítás. Célja a termék eladhatósága volt. A vállalatok önálló külkereskedelmi jogokat kaphattak, és a központilag megszabott béreket különböző címeken kiegészíthették.