Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

1849.-67 közötti időszak: Útvesztés, tanácstalanság, csalódások illetve bizakodás, a csüggedtségen diadalmaskodó hit és remény hatja át ezt az időszakot.
A kor ismert írói:
- Arany László
- Kemény Zsigmond
- Gyulai Pál
A kor drámaírója Madách Imre. Ebben a korban alakult ki a dzsentri rétege. Ők elszegényedett, de a gazdagság illúzióját megőrző köznemesi réteg. A kor költő eszménye: már nem romantikus népvezér, hanem a tömegből kiszakadt, azzal szembeforduló magányos töprengő (49.-szabadságharc bulása 67. Kiegyezés)

Madách Imre Élete:

1823.-ban született Alsósztergován (ma Dolnastrehova, Szlovákiában található). Iskolái: 1837-40 Pesten jogi tanulmányokat folytat. 1841.-ben befejezte tanulmányait majd 1842.-ben ügyvédi képesítést szerez.  1840.-ben Lantvirágok címmel jelent meg első versgyűjteménye. Balassagyarmaton jogi, közéleti pályára lép, joggyakornok majd aljegyző lesz. 1845.-ben ismerkedett meg Fráter Erzsébettel, akivel házasságok is kötött A szabadság harc bukását követően Rákóczi János bújtatása miatt Pozsonyban és Pesten 2 évet raboskodott. 1853.-ban szabadult. 1854.-ben elvált a feleségétől és Alsósztregovára költözött. Itt íródott 1859.-60.-ban az Ember tragédiája is. 1864.-ben halt meg szülőfalujában.

A mű keletkezése: 1859.-60. A mű első bemutatója 1883.-ban a Nemzeti Színházban volt.

A regény műfaja: Emberiségdráma: Hőse maga az emberiség, melyet egy konkrétan jellemzett ember jelképez. Rendszerint az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik. Mi az emberi lét értelme és célja, van-e értelme a küzdelmeknek, mi a küzdelmek jelentősege?

A mű létrejöttének körülményei:

-          A szabadságharc bukása, mely által reménytelenné vált a haladás ügye.

-          Egy évi csapások. (családi tragédiák)

-          A nőben való csalódás. (házasság)

A mű szerkezete: 15 felvonás

1.       A mennyekben

2.       A paradicsomban

3.       A paradicsomon kívül

15.   A paradicsomon kívül

Az 1, 2, 3 és a 15. színeket keretszíneknek vagy biblikus színeknek nevezzük.

         4.-6. Ókor

         7.-10. Középkor

         11.-14. Madách kora és az elképzelt jövő

A 4.-14. színeket történeti színeknek nevezzük.

A mű szereplői:

                         Ádám: A jövőbe szeretne látni, tudni akarja van-e értelme küzdeni.

                         Lucifer: Ádám kísérője, ő mutatja meg a jövőt, tudatos célzatossággal.

                         Éva: Ádám és Lucifer között áll.

Keret- vagy biblikusszínek: Az úr megteremtette a világot, melyet az angyalok kora dicsőít. Lucifer szembeszáll az úrral, kétsége vonja a világ tökéletességét. Részt követel a világból, ezért az úr elűzi a mennyekből. Lucifer célja: az úr hatalmának megdöntése, ezt úgy kívánja elérni, hogy meg akarja semmisíteni az embert. Ádám és Éva esznek a tudás fájának gyümölcséből, így elkövették az eredendő bűnt, ezért az úr kiűzi őket a paradicsomból.

Biblikus Színek:

I.                   Szín: A mennyekben. Isten megteremti a világot. Az összes arkangyal víg himnuszokat zeng róla, csak egy nem, Lucifer, aki a tagadás ősi szelleme. Isten és Lucifer összevesznek, ezért az Úr kitagadja a mennyországból. És letaszítja a salak közé. De Lucifer előtte még követeli az Úrtól a részét a teremtésből, ezért Isten oda adja neki az Édenben lévő 2 almafát, és ezt Isten meg átkozza. Ez a tudás és az örök élet fája.

II.                 Szín: Ádám és Éva a paradicsomban vannak és élvezik az Úr adta életet. Ekkor megjelenik Lucifer és kísértésbe viszi előbb Évár majd Ádámot is. végül mind a ketten esznek a tudás fájáról, de mielőtt az örök élet fájáról ehetnének, Isten leszól a mennyből és elkergeti őket a paradicsomból.

III.              Szín: Ádám és Éva a paradicsomon kívül vannak. Ádám lehangolt, mert úgy érzi Isten elhagyta majd Luciferrel beszélget. Ádám elkeseredésében szeretné tudni, Van-e értelme küzdeni. Ezért Lucifer Bűvös álmot bocsájt rájuk, hogy megmutassa mi lesz az emberből.

Történeti színek: 11 színben Ádám végigálmodja az emberiség történetét. Lucifer és Éva kíséretében. A mű alapkonfliktusát az Ádám által képviselt nagy eszmék és Lucifer által megvalósított, az eszméket megtagadó gyakorlat közötti összeütközés adja.  A színekben egy eszme megjelenik, kibontakozik, de a megvalósulás során eltorzul. Ádám hisz az eszmében, küzd értük, de mindig csalódnia kell. Ennek ellenére hite nem törik meg. Ádám hinni akarását és Lucifer kétségeit párhuzamba vonhatjuk.

IV.              Szín: Egyiptom, Ádám fáraóként a dicsőség és a hatalom csúcsán áll, de nem boldog, mert nem küzdött meg semmiért, kimondhatatlan űrt érez, hiányzik a szeretet és a szerelem az életéből. Elhatározza, hogy szabadságot ad a rabszolgáknak, felszabadítja őket, így megszületik a szabadság eszméje.

V.                Szín: Athén, Ádám Miltiádész, a perzsa háborúk győztes hadvezéreként jelenik meg. Ám csalódnia kell, mert a nép nem bizonyul méltónak a szabadságra és halálra ítéli szabadsága védelmezőjét. A hős vérpadra kerül és ez a szabadság eszme torzulásába kerül.

VI.              Szín: Róma, Ádám Sergiolus-ként jelenik meg. Ebben a színben nincs egy éltető eszme, az egyetlen cél az élet mértéktelen élvezete. (Hedonizmus) Ebből az élvezetből csak a döghalál (pestis) rémülete rázza fel. Megjelenik Péter apostol, és az ő szavaival új eszme születik: A szeretet és a testvériség eszméje.

VII.           Szín: Középkor, Konstantinápoly (Bizánc). A korai kereszténység fővárosa. Ádám Tankréd lovagként jelenik meg. Harcol a kereszténység hitéért, őszintén hisz a szeretet és a testvériség eszméjében, de csalódik. A keresztény eszme embertelen fanatizmusba torkollik, vallásháborúk pusztítanak, elvakult szerzetesek egymást gyalázzák, így Ádám tudós szemlélődésbe menekül.

VIII.         Szín: Prága 1., A tudomány alkonya, a bomló feudalizmus színe. Ádám, mint Kepler. Szemlélődő hős, nem lelkesedik, nem harcol semmiért. Az igazi tudományra a császári udvarnak nincs szüksége, így Ádám a tudományát jóslásokra felcseréli. A nyugalmat nem találja meg, így a kor mámorában egy szebb jövőről álmodik.

IX.              Szín: „Álom az álomban” A francia forradalom napjaiban járunk, ahol egyszerre vannak jelen a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi. Ádám, Dantonként ismét cselekvő hős lesz. Lelkesen küzd a hármas eszméért, a nép élére áll, a nép azonban ellene fordul, a halálát követeli. Ő azonban mégsem csalódik és lelkesülten ébred.

X.                 Szín: Prága 2., Keplerként felébred álmából, és lelkesülten visszaemlékszik a francia forradalomra, hittel tekint a jövőbe és hű marad a forradalom eszméjéhez.

XI.              Szín: London, Madách jelenét mutatja be, egy vásári forgatagban a szabad versenyes kapitalizmus korában. Ádám munkásként jelenik meg. Ádám munkásruhában újból szemlélője az eszményinek hitt társadalomnak. Ebben a társadalomban minden áruvá válik. A hármas eszme elbukott, a világ pusztulásra van ítélve, ez a szín kemény bírálat a kapitalizmusról.

XII.            Szín: Falanszter. Az elképzelt jövő társadalma. Utópisztikus szín (A utópisztikus szavunkat Mórus Tamás alkotta meg.) Ádám és Lucifer egy tudóssal beszélgetnek, aki egy múzeumba kalauzolja őket. A múzeumban az ősvilág kihalt fajait szemlélik, a tudós szerint a művészet felesleges, a díszítés pazarlás a Falanszter lakóinak nincs nevük, kiirtják az emberi kapcsolatokat, megszűntetik a családot, és száműzik az érzelmeket.

XIII.         Szín: Az űrben. Ádám csalódott a tudomány ritka világában. Magasabb körökbe vágyik, ezért az űrbe repül Lucifer kíséretében. A küzdés nélküli lét azonban kiábrándítja újból, így inkább a küzdelmet választva visszatér a Földre. Az emberiség sorsa  Földhöz kötött, az emberi lét küzdelme a küzdelem.

XIV.         Szín: Az eszkimók között. Ádám aggastyánként jelenik meg. Mindent hó és jég borít, a Föld kihűlt, minden szánalomra méltó, ezt a világot teljes fizikai és szellemi leépülés jellemzi. Az ember fő vonása a félelem és az éhség. Ebben a színben új eszme nem születik, és Ádám álma véget ér. Lucifer abban a biztos tudatban ébreszti Ádámot, hogy célját elérte, és az ember önpusztítása be fog következni.

XV.           Szín: A harmadik szín pálmafás vidéke. Ádám felébredve borzongva gondol álmaira és öngyilkosságra készül, tette végrehajtásától Éva anyasága menti meg. Az úr kijelöli számukra a szerepeket: Ádámnak vállalnia kell a küzdelmet, és életének társa lesz Éva. A mű befejezése nem tragikus színezetű, szállóigével zárul:”Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!”

Jellemek:

 Ádám:

-          Az optimizmus és a küzdeni vágyás képviselője

-          A mindig szebbre és jobbra vágyó ember jelképe

-          idealista, romantikus hős

-          Madách hinni akarását jelképezi.

Lucifer:

-          A pesszimizmus és a tagadás képviselője

-          Madách kételyeit képviseli

-          Nem ismeri el a nagyság és az erély létezését.

Éva:

-          A tragédia során kiegyenlítő szerepet tölt be.

-          Sokszínű, összetett személyiség

-          Sajátos szerepköre nőiességében rejlik.