Nyelvemlékek

A nyelvtörténet a nyelv időbeli változását, a nyelvi rendszerek időbeli egymásutániságát vizsgálja. A nyelvtudomány a magyar nyelv történetében különböző korszakokat különít el:

1.)    Ősmagyar kor: A nyelvrokonoktól való elválástól, az Ugor egység felbomlásától (Kr.e. 500) a honfoglalásig (895). Ebből a korból még nincsenek írásos emlékek, nyelvemléktelen kornak nevezzük. A nyelv állapotára a rokonnyelvek történetéből következtetünk.

2.)    Ómagyar kor: A honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526) tartott. A latin betűs írásbeliség kialakulása jellemzi, már vannak írásos emlékeink, nyelvemlékes kornak nevezzük. A kor irodalmát a kézzel írt könyvek, kódexek jellemezték.

3.)    Középmagyar kor: A mohácsi csatától a felvilágosodásig (1772) tartó időszakot öleli fel. Megjelennek a nyomtatott szövegemlékek, bibliafordítások (1590.-Károli Gáspár, Vizsolyi biblia) Hivatalosan még a latin nyelvet használták, de elkezdődött a magyar nyelv egységessé válása.

4.)    Újmagyar kor: 1772.-től napjainkig tartó időszakot nevezzük így. Elkezdődnek a nyelvművelő mozgalmak, kialakult a magyar irodalmi nyelv, megjelent az első magyar helyesírási szabályzat (1832), 1844.-től a magyar a hivatalos nyelv.

Nyelvemlék: A nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilvánulás.

Típusai:

1.)    Szórványemlék: Írott források, valamilyen idegen nyelvű szövegbe beékelt magyar szavak, kifejezések.
pl.:

A.      Veszprémvölgyi Apácák Alapítólevele: 1002.-ből való, görög nyelven íródott, földrajzi neveket tartalmaz.

B.      Tihanyi Apátság Alapítólevele: 1055.-ből való, latin nyelvű, mondattöredékeket tartalmaz: „Fehervaru rea meneh hodu utu rea” Fehérvárra menő hadi útra.

C.      Anonymus: Gesta hungarorum: (magyarok története) földrajzi neveket tartalmaz, latin nyelvű.

2.)    Glossza: A latin sövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közébe írt magyar jegyzet.
pl.: Marosvásárhelyi glossza

3.)    Szójegyzék: A szavak, fogalomkörök szerinti csoportosítása, latin szavak magyar fordításai, melyeket szótárak helyett használtak.
pl.: Besztercei szójegyzék

4.)    Szövegemlék: Összefüggő, magyarul írt szövegek, melyek lehetnek kézírásosak és nyomottak.

A.    Kézírásosak:

a)Kódexek: pl.: Jókai kódex

b)                      Halotti beszéd és könyörgés: 1192-95 között íródott, 26 soros temetési szöveg + 6sor könyörgés.

c) Ómagyar Mária-siralom: Versemlék, 1300.-ból való.

B.      Nyomtatottak:

a)Károli Gáspár: Vizsolyi bibliafordítás, 1590.-ből.