Ismertesse a felfedezések gazdasági okait! Mutassa be a
hajóutak kiváltotta nyugat-európai változásokat!
Pénzügyi
és kereskedelmi problémák.
A felfedezések fő irányai.
Az ipari és mezőgazdasági változások Nyugat-Európában.
A nyugat-európai változások kelet-európai hatása.
A felfedezett területek sorsa.
A XV. században lassú fejlődés indult meg Európában: fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, s a népesség is növekedett. Mivel Nyugat-Európa már nem tudta a megnövekedett népességet ellátni élelemmel, kialakult a kontinentális munkamegosztás, miszerint Kelet-Európa mezőgazdasági termékeket szállított az iparcikkekért cserébe Az olcsó nyugati iparcikkek pedig megfojtották itt az ipart, ezzel indul meg az sok évszázados lemaradás, mert keleten stagnálni fog a fejlődés.
Az egyre növekvő kereskedelem szomjazta a nemesfémet, amit eddigre a Távol-Keleti kereskedelem kiszívott Európából. A bányák is kimerültek, tehát pont akkor csökkent a hozam, mikor növekednie kellett volna. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, s a földközi-tengeri kereskedelem hasznát lefölözték. Közvetlenebb kapcsolatra lett volna szükség kelettel, ezért megindult az új útvonal keresése. Ám ehhez bizonyos technikai feltételek elengedhetetlenek voltak: kialakították a hosszú tengeri utakra alkalmas Caravellahalyó, a kormánylapátot, s ekkor nyert igazi jelentőséget az iránytű is.
Ekkor kezdett terjedni az a tudományos elképzelés is, melyet az ókori görög tudós, Ptolemaiosz hirdetett, hogy a földgömb alakú. Akkor, tehát ha az ember nyugat felé indul el, egy idő múlva keleten köt ki.
Az első felfedező utakat a portugálok tettek meg. A portugál hajósok 1471-ben haladtak át az egyenlítőn, Bartolomeo.
Diaz pedig 1487-ben érte el Afrika déli csúcsát, s bízva abban, hogy ezen az úton eljuthat Indiába, a csúcsnak a Jóreménység fok nevet - adta (igaza volt, mert 1498-ban Vasco de Gama így jutott el Indiába). Spanyolországból Colombus Kristófot első - útjára: indult el három hajóval, s 1492 lépett partra Amerikában. Amerikát egyébként - Amerigo Vespucciról nevezték el. A kor még egy nagy utazója volt Fernando Magellán, aki 1519-1522-ig körbehajózta a földet Öt hajójából mindössze egy tért vissza.
Európába megindult az ismeretlen növények áradata: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó, és a vanília. Az állatok közül a pulyka és a láma származik Amerikából.
Bányákat gyapot-, cukornád- és dohányültetvényeket nyitottak a fehér emberek, s indiánokat dolgoztattak bennük. Ám mivel az indiánok gyengének bizonyultak, a rabszolga kereskedők fekete rabszolgákat hoztak Afrikából, s ezzel megszületett az újkori rabszolgatartás. Az itt elterjedt ültetvényes gazdálkodás monokultúra volt, világpiacra termelt, és rabszolga munkaerőre épült.
Európában az aranyéhségből túltermelés lett. Megindult az infláció, rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai a nagy népességnövekedés miatt, míg az iparcikkek ára nem változott. Az ipari termelés növelését sürgette a kelet-európai országok megnövekedett igénye. Angliában pl. a bérmunkásréteg létrejötte a posztóipar fellendülésével függött össze: a gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhot tenyésszenek. Ehhez egyre több területre volt szükség, így fokozatosan kisajátították a közös területeket, majd a parasztok földjeit is elvették, s „bekerítették" juhlegelőnek. A földjüket elvesztett parasztokból, és a tönkrement kézművesekből alakult ki a bérmunkás réteg. A nagy keresletet a merev céhszabályok keretei között nem lehetett kielégíteni, ezért a vállalkozók megkerülték a céheket, s a városokon kívül szervezték meg manufaktúráikat, ahol fizetett munkásokat dolgoztattak. A termelés fejlettebb formája a manufaktúra volt, amikor a munkás a tulajdonos műhelyében és szerszámaival dolgozott. A manufaktúrákban fontos szerepet játszott a munkamegosztás. A manufaktúrák létrejötte olcsóbb és nagyobb mennyiségű termelést tett lehetővé, s emiatt sok kézműves tönkrement, a vállalkozó kezében pedig jelentős vagyonok halmozódtak fel, hiszen a bérmunkást elszakította a nyersanyagforrástól és az értékesítési piactól, s a hasznot a kereskedő fölözte le.. Ezzel az egyszerű árutermelés felbomlott, s kialakult a tőkés árutermelés
A nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem főútvonala a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át,
A felfedezések fő irányai.
Az ipari és mezőgazdasági változások Nyugat-Európában.
A nyugat-európai változások kelet-európai hatása.
A felfedezett területek sorsa.
A XV. században lassú fejlődés indult meg Európában: fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, s a népesség is növekedett. Mivel Nyugat-Európa már nem tudta a megnövekedett népességet ellátni élelemmel, kialakult a kontinentális munkamegosztás, miszerint Kelet-Európa mezőgazdasági termékeket szállított az iparcikkekért cserébe Az olcsó nyugati iparcikkek pedig megfojtották itt az ipart, ezzel indul meg az sok évszázados lemaradás, mert keleten stagnálni fog a fejlődés.
Az egyre növekvő kereskedelem szomjazta a nemesfémet, amit eddigre a Távol-Keleti kereskedelem kiszívott Európából. A bányák is kimerültek, tehát pont akkor csökkent a hozam, mikor növekednie kellett volna. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, s a földközi-tengeri kereskedelem hasznát lefölözték. Közvetlenebb kapcsolatra lett volna szükség kelettel, ezért megindult az új útvonal keresése. Ám ehhez bizonyos technikai feltételek elengedhetetlenek voltak: kialakították a hosszú tengeri utakra alkalmas Caravellahalyó, a kormánylapátot, s ekkor nyert igazi jelentőséget az iránytű is.
Ekkor kezdett terjedni az a tudományos elképzelés is, melyet az ókori görög tudós, Ptolemaiosz hirdetett, hogy a földgömb alakú. Akkor, tehát ha az ember nyugat felé indul el, egy idő múlva keleten köt ki.
Az első felfedező utakat a portugálok tettek meg. A portugál hajósok 1471-ben haladtak át az egyenlítőn, Bartolomeo.
Diaz pedig 1487-ben érte el Afrika déli csúcsát, s bízva abban, hogy ezen az úton eljuthat Indiába, a csúcsnak a Jóreménység fok nevet - adta (igaza volt, mert 1498-ban Vasco de Gama így jutott el Indiába). Spanyolországból Colombus Kristófot első - útjára: indult el három hajóval, s 1492 lépett partra Amerikában. Amerikát egyébként - Amerigo Vespucciról nevezték el. A kor még egy nagy utazója volt Fernando Magellán, aki 1519-1522-ig körbehajózta a földet Öt hajójából mindössze egy tért vissza.
Európába megindult az ismeretlen növények áradata: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó, és a vanília. Az állatok közül a pulyka és a láma származik Amerikából.
Bányákat gyapot-, cukornád- és dohányültetvényeket nyitottak a fehér emberek, s indiánokat dolgoztattak bennük. Ám mivel az indiánok gyengének bizonyultak, a rabszolga kereskedők fekete rabszolgákat hoztak Afrikából, s ezzel megszületett az újkori rabszolgatartás. Az itt elterjedt ültetvényes gazdálkodás monokultúra volt, világpiacra termelt, és rabszolga munkaerőre épült.
Európában az aranyéhségből túltermelés lett. Megindult az infláció, rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai a nagy népességnövekedés miatt, míg az iparcikkek ára nem változott. Az ipari termelés növelését sürgette a kelet-európai országok megnövekedett igénye. Angliában pl. a bérmunkásréteg létrejötte a posztóipar fellendülésével függött össze: a gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhot tenyésszenek. Ehhez egyre több területre volt szükség, így fokozatosan kisajátították a közös területeket, majd a parasztok földjeit is elvették, s „bekerítették" juhlegelőnek. A földjüket elvesztett parasztokból, és a tönkrement kézművesekből alakult ki a bérmunkás réteg. A nagy keresletet a merev céhszabályok keretei között nem lehetett kielégíteni, ezért a vállalkozók megkerülték a céheket, s a városokon kívül szervezték meg manufaktúráikat, ahol fizetett munkásokat dolgoztattak. A termelés fejlettebb formája a manufaktúra volt, amikor a munkás a tulajdonos műhelyében és szerszámaival dolgozott. A manufaktúrákban fontos szerepet játszott a munkamegosztás. A manufaktúrák létrejötte olcsóbb és nagyobb mennyiségű termelést tett lehetővé, s emiatt sok kézműves tönkrement, a vállalkozó kezében pedig jelentős vagyonok halmozódtak fel, hiszen a bérmunkást elszakította a nyersanyagforrástól és az értékesítési piactól, s a hasznot a kereskedő fölözte le.. Ezzel az egyszerű árutermelés felbomlott, s kialakult a tőkés árutermelés
A nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem főútvonala a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése