Mutassa be Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit!

Mutassa be Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit!

A XIX. század elején a napóleoni háborúk határozták meg Európa történetét. Magyarország a Habsburg–birodalom részeként kapcsolódott az eseményekbe. A háborús konjunktúra hatására előtérbe került a magyar földművelés elmaradottságának kérdése. A még mindig jelen lévő feudális rendszerben a gabona kereskedelmi jogával a nemesség rendelkezett, míg a megtermelés a robotra kényszerített jobbágy feladata volt. Ennek eredményeként gyenge minőségű gabonát termesztettek, de ezt is kedvező körülmények közepette tudták értékesíteni, mert politikai helyzet lehetővé tette. Sőt, a termény visszatartásával az árak növelésére törekedtek. Az így megnövekvő jövedelmet a nemesség nem fordította a gazdaság modernizálására, és csak a háború után eszméltek rá, hogy a felhalmozott, dohos, rossz minőségű gabona értékesíthetetlen, a magyar földművelés helyzetén változtatni kell.

Gróf Széchenyi István arisztokrata származású. A magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megformálása fűződik. Számos intézmény névadója pl.: iskola, fürdő.

Részt vesz a napóleoni háborúban és a lipcsei csatában. A háború után beutazta Európát és hazatérte után az elmaradott Magyarországot is. Látja a fejlett nyugatot és az elmaradott keletet is, eldönti, hogy modernizálni kell Magyarországot.

Mint főnemes meghívót kapott az 1825-ös pozsonyi országgyűlésre, ahol fölajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudóstársaság alapítására (Tudományos Akadémia), melynek feladata a magyar nyelv, a magyar tudomány ápolása, mert ezen keresztül vezet az út a fölemelkedéshez.

Széchenyi támogatja a hazai társadalmi életet is. Létrehozza a pesti Cassinót, célja a közösségi élet fejlesztése, hogy legyen egy hely ahol találkozhatnak egymással a befektetők. Széchenyi támogatja még a lóverseny bevezetését. Célja nem csak a lótenyésztés fejlesztése, hanem a nemzeti eszme megerősítése.

Széchenyi a reformelképzeléseit 1830-ban megjelent, Hitel című munkájában fejtette ki. Ebben azt írta, hogy az ősiség törvénye a fejlődés legnagyobb akadályozója, mert a nemes hiába akarná fejleszteni a birtokát, nem juthat hitelhez, mert a birtoka nem fedezet a bank számára az elidegeníthetetlensége miatt. Így Széchenyi az ősiség törvényének eltörlését indítványozta, ezzel együtt a szabad földvásárlást, a nemesek adózását és a jobbágyok fokozatos felszabadítását is. Másik terve az önkéntes örökváltság bevezetése volt, mely szerint amelyik jobbágy akarja, és van elég pénze, jobbágy szolgáltatásait megválthatja.

Az Alföldön megtermelt búzát elkell jutatni Nyugat-Európába. A búzát először el kell szállítani Szolnokra. Ezért szabályozzák a Tiszát, így hajózhatóvá válik. Külföldi mérnökök segítségével oldják ezt meg. Kevesebb lesz az árvíz, eladható földterületek keletkeznek és több 10 ezer zsellérnek (nincs földjük) adnak munkát. Ekkor jön létre az első részvénytársaság.

A Szolnok lévő búzát vasúton szállítják tovább Pestre. Létre kell hozni a magyar gépgyártást, vagyis a Ganz műveket. A kohászatot kell fejleszteni a sínek miatt.

A Pesten lévő búzát Gőzhajóval szállítják a Dunán. Felépítik az Óbudai Hajógyárat 1831-ben.

Sokkal jobban megéri a lisztet exportálni és nem a búzát. Ezért megépítik a hengermalmot. Így s feldolgozás haszna is Magyarországon marad. Kéregedzéses eljárással állítják elő az őrlő hengereket. 

1839-ben megkezdődik a Lánc-híd építése. A híd felépítéséhez először egy kohót kell építeni. Az építési technológia eltanulása ugyanolyan fontos lesz, mint a híd megépítése. Törvényt hoznak arról, hogy a hídvámot mindenkinek még a nemeseknek is meg kell fizetni.

Hatalmas erőfeszítéseket tett a közlekedés terén: a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, dunai gőzhajózás kezdeményezése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése.

Elősegítette a mezőgazdasági termelés és az értékesítés fejlődését, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlődés útján.

A búza külföldre jutatása volt a Magyarországon a húzóágazat.