A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

A kommunikáció latin eredetű szó, tájékozódást, az információk cseréjét, közlését jelenti. A kommunikáció közlésfolyamat, bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása.

A kommunikációs folyamatban nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközöket használunk. Eszerint beszélhetünk nyelvi, azaz verbális és nem nyelvi, azaz nonverbális kommunikációról.

A verbális kommunikáció történhet szóban, például társalgás, előadás, szónoklat, és történhet írásban, például levél, e-mail, kézirat.

Verbális tényezők: A szóelemek, a szavak és a mondatok

A nem nyelvi jelek jó részét ösztönösen használjuk, egy része velünk született, más részét pedig a környezetünket utánozva tanuljuk meg.

A nem nyelvi /non verbális/ jelek közé tartozik:

-          Testbeszéd

-          Hangbeli jelzések

-          Külső megjelenés

A testbeszéd a test által adott nem nyelvi jelzés.

Fajtái:

1.)  Mimika /arcjáték/: Idetartozik a szem és a száj mozgása, illetve a tekintet, amely tükrözi a részvevők egymáshoz való viszonyát.
Általában nem tudatosan élünk vele, kifejezhetünk velük örömet, meglepetést, félelmet, szomorúságot, haragot és érdeklődést.

2.)  Gesztusok /taglejtés/: A fej, a kéz, a kar mozgása, mely üzeneteket küld beszélgető társunknak. Pl.: lehajtott fej -> szomorúság.

3.)  Testtartás: A beszélgetőpartnerek testtartása lehet árulkodó jelzés, például a boldog ember kihúzza magát, a szomorú ember pedig összegörnyed.

4.)  Térközszabályozás: A felek egymás közötti viszonyát jelzi. Ha a kapcsolatuk szorosabb, közelebb állnak egy máshoz, ha nagyobb távolságot tartanak, akkor csupán hivatalos viszony van közöttük.

A hanggal kifejezett nem nyelvi jelzések a szóbeli közlést kísérik. E csoportba tartoznak a szövegfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő, beszédtempó és szünet.

A külső megjelenés, mind a ruházat, a hajviselet lényeges információkat ad viselőéről. E jelzések hangsúlyozzák egyéniségünket.

A nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe:

-          A szavak jelentésének felerősítése.

-          A beszélő érzelmi állapotának kifejezése.

-          A hallgató visszajelzésének közvetítése.

-          A szavak helyettesítése.