Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A Nyugat című folyóirat 1. nemzedékének a tagja, kortársa Babitsnak, Juhász Gyulának, Adynak és Tóth Árpádnak. Jelentőset alkotott a költészetben és a prózában: költő, novella és regényíró.

Kötetei:

¾     Négy fal között: 1. kötete, 1907.-ből

¾     A szegény kisgyermek panaszai: 1910.-ből

¾     Kenyér és bor:1920.-ból

¾     A bús férfi panaszai: 1924.-ből

¾     Összegyűjtött költemények: 1935.-ből

Regényei:

¾     Néró, a véres költő

¾     Pacsirta

¾     Édes Anna

¾     Aranysárkány

Novellás kötetei:

¾     Esti Kornél:18 novellát tartalmaz

¾     Este Kornél kalandjai: 17 történetet foglal magában.

Tanulmányai:

¾     Lenni vagy nem lenni

¾     Erős várunk a nyelv

Műveivel az alkotás függetlenségét hirdette, hangulatokat, érzéseket fejezet ki. Nem hitt a művészet társadalomformáló szerepében. A „l’art pour l’art” (költészet a költészetért) elvét vallotta.

Életének főbb állomásai:1885.-ben született Szabadkán. Apja Kosztolányi Árpád, tanár. Anyja: Brenner Eulália. Elemi iskoláit és Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte. Egyetemi tanulmányokat 1903 és 1904.-ben a pesti Egyetem magyar-német szakán végzett. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett, a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott1921.-től a Pesti hírlap munkatársa lett, majd 1929.-től a Toll című folyóirat szerkesztője. 1933.-ban jelentkeztek gyógyíthatatlan betegségének első tünetei. Összesen 9 műtéten esett át. 1936.-ban nyelvrákban halt meg.

Kosztolányi a ”20-as években írja regényeit, az Édes Annát 1926.-ban.

Műfaja: Lélektani regény, mely bemutatja, hogyan vezet a tökéletes kiszolgáltatottság katasztrófához. Kosztolányi regényeiben a lélek mélységeit, a cselekvések indítékait igyekszik feltárni. Hatással volt Kosztolányira Freud tanítása, illetve a lélek elemző módszer híve volt Csáth Géza Kosztolányi unokatestvére is.

A 19. századi realista regény áttekinthető világot ábrázol a társadalomról, a benne élő személyekről.

A 20. századi regényben újfajta ábrázolásmód jelenik meg. Az író a lelki folyamatok bemutatására helyezi a hangsúlyt, a külső események helyett a tudatalatti folyamatok bemutatása történik.

A modern regény előfutára Dosztojevszkij, az ő regényeiben is a hangsúly a lélekábrázolásra helyeződik.

Az Édes Anna Keletkezése: 1926.-ban a Nyugat folytatásokban közölte, majd megjelent könyv alakban is.

A regény témája: egy kettős gyilkosság, melyet egy cselédlány követ el a gazdája ellen. (a cseléd a modern kor rabszolgája)

A történet helyszínei és a cselekmény ideje: Budapest, az Attila út egyik 2 emeletes háza, a cselekmény 1919 júliusában kezdődik, 1920.-ban történik a gyilkosság, 1922 januárjában vitték Annát Márianosztrára, a legutolsó fejezet 1922 őszén játszódik Kosztolányi háza előtt.

 A regény címe: Egy szép női név, az Anna Kosztolányi szerint a legszebb női név, az édes melléknév pedig pozitív jelentéstartalmú.

A regény hangneme: Változó, a rituálé románum (római rituálé) hangmene patetikus, az 1. és a 20. fejezet irónikus, a 2.-19. pedig tárgyilagos hangnemű.

A regény szerkezete: 20 fejezet, melyhez szervesen hozzátartozik a rituálé románum halottas imájának részlete is, melynek 2 mondata a 19. fejezetben Moviszter doktor vallomásában is elhangzik. Az ima a regény élére helyezve szól a halottakért és a regény minden szereplőéért.

1.-6. fejezet: A színhely aprólékos bemutatása, a 20. fejezettel, melyben szintén korrajzot találunk, mintegy keretbe foglalta a regényt. Anna a 6. fejezetben lép színre.

7.-10. fejezet: Anna beilleszkedését mutatja új környezetébe.

11.-14. fejezet: Anna és Patikárius Jancsi románcát mutatja be.

15.-18. fejezet: A menekülési lehetőség meghiúsulása (házasság a kéményseprővel) és a katasztrófa bekövetkezése.

19.-20. fejezet: Ítélethozatal és befejezés.

A regény szereplői:

Érték emberek:

-          Moviszter Miklós: A humánum képviselője, az író szócsöve, aki az író nézeteit közvetíti. Az egyetlen, aki embernek tekinti a cselédet, kimondja, hogy mi a gyilkosság igazi oka: ridegen bántak vele, Annát a gazdái nem tekintették embernek, csak robotoló gépnek.

-          Édes Anna: 1900.-ban született, 19 éves, engedelmes minta cseléd, aki csak arra vágyik, hogy szeressék. Akarata ellenére kerül Viziékhez, akiket csak nagyon nehezen tud megszokni. A regény azokat a belső lelki tartalmakat állítja középpontba, melyek miatt elköveti tettét. Az apró sérelmek, a megalázó szerelmi kaland fokozatosan épül bele a lány tudatalattijába, tettének oka társadalmi, lélektani, de teljes mértékben megismerhetetlen.

Érdekemberek:

-          Vizy Kornél: Miniszteri tanácsos, jelentéktelen figura, akit csak a karrier és a politika érdekel.

-          Vizy Angéla: Anna első számú kínzója, rögeszméje a tökéletes cseléd megtalálása. Magányos, egyetlen gyermekét elvesztette, nem szereti az embereket, férjéhez való viszonya is kiüresedett.

-          Patikárius Jancsi: Vizyné unokaöccse, felelőtlen, komolytalan fiatalember, aki csak az élvezeteket hajszolja. Annát is csak élvezeti tárgynak tekinti és miután meghódította már nem érdekli.

-          Ficsor: A megélhetés érdekli elsősorban.

Édes Anna sorsa a 20. századot jelképezi, ebből a társadalomból hiányzik a harmónia és a humánum, de jelen van a brutalitás és az erőszak is. A regény nem pusztán az úr-szolga viszonyt ábrázolja, hanem azt, hogy a kiszolgáltatottságra csak az irgalom és a szeretet lehet a megoldás.