Ismertesse Sztálin politikai pályáját és diktatúrájának jellemzőit a 2. világháború kitöréséig!

Ismertesse Sztálin politikai pályáját és diktatúrájának jellemzőit a 2. világháború kitöréséig!

Grúz származású, papnak nevelik de belép a kommunista pártba.

Sztálin Lenin első titkára lesz. Lenin halála után Sztálin kerül hatalomra.

Trojkát hoznak létre.

Sztálin nyílt totális diktatúrát vezet be. Látványos mindenre kiterjedő elnyomás. NKVG lesz az elnyomó szervezet. A feljelentéseket nem nagyon vizsgálják, alapjában feltételezik a bűnösséget. A cél, hogy az emberek közti kapcsolatokat megszüntessék, és egyetlen családja legyen mindenkinek, a párt.

Sztálint Isten helyére helyezik. Sztálin jóképű, jó katona, mindig tudja a megoldást, jószívű és azt emberek barátja. Megkapja (magától) a generalissimus rangot, ami tábornokocskát jelent. Senki nem merte neki megmondani, hogy rosszul lett lefordítva. Mindez része a személyi kultuszának. Mindenki félt tőle.

1929-ben bevezetik az 5 éves tervet. Tervgazdálkodás.

Előre megtervezik a gazdaságot.

Gyárakat, kohókat és erőműveket építenek rohamtempóban.

A mezőgazdaság nem tervezhető hosszútávon, mivel szinte minden az időjárástól függ.

Ha a tervet nem sikerül teljesíteni az csak szabotázs lehet. Lehetetlen a tervet teljesíteni.

Meghirdetik a munkaversenyt. A sztahanovisták mindig túlteljesítik a tervet, őket példaként állították a többi dolgozó elé. A munkaverseny a hétköznapi élet része lesz, amiben kötelező részt venni.

Az 5 éves tervet nem sikerült volna teljesíteni a lágerek rabszolgamunkája nélkül.

Csak az állam és Sztálin számít, nincsenek egyének.

Mezőgazdaságban megkezdték a kollektivizálást. A birtokkal rendelkező parasztokat kulákoknak nyilvánították és elvették földjeiket, állataikat, szerszámaikat és a „közösbe” vagyis kolhozokba (termelőszövetkezetekbe) vagy szovhozokba (állami gazdaságokba) kellett adniuk. Falvanként van ilyen termelőszövetkezet. A parasztok ellenálltak: elpusztították a termést, leölték az állataikat, kivágták a gyümölcsöseiket. Országszerte lázadás tört ki. A kolhoz rendszer eredményeként csökken a termelés és általános lesz az élelmiszerhiány.  A hatóságok több millió parasztcsaládot telepítettek át Szibériába és Közép-Ázsiába. Az áttelepítések során az emberek egy része meghalt, majd újabb milliók pusztultak el az ukrajnai éhínség idején.

Gula táborokat hoznak létre, oda ahol kevés a munkaerő. Milliók tűntek el évekre a munkatáborokban. Pl.: vasutat építettek, ami a kő hiány miatt mindig felfagy így használhatatlan lesz. Az Aral tavat is lecsapolják, hogy a környéken termelt gyapotot öntözhessék. A gula egy megsemmisítő tábor volt, kb. minden 5. ember meghalt.

A totális diktatúra része volt a kulturális élet ellenőrzése is. Az ateizmus és a materalizmus nevében üldözték a vallást és az egyházakat. A templomok nagy részét lerombolták vagy mozivá alakították át. A felnőttekre is kiterjedő népoktatás eredményeként megszűnt az analfabétizmus. Milliók jártak olcsón koncertekre, színházba, moziba. A propaganda egyik fő eszköze lett a film. A sajtóban a politikai oktatáson azt sulykolták az emberekbe, hogy jobban élnek, mint a kapitalista országokban, és maga a nagy Sztálin gondoskodik róluk.

A sztálini fordulat következtében nők milliói álltak munkába, fiatalok tömegét küldték felsőbb iskolákba, hogy kineveljék az új értelmiséget. A városi lakosság 1926 és 1936 között 26 millióról 56 millióra nőtt. A nagyvárosokat zsúfoltság jellemezte. A falusiak városba özönlésével az 1917 után eltörölt „belső útlevél” visszaállításával próbáltak gátat vetni. Az

útlevélhez engedélyre volt szükség, amely tartalmazta a nemzetiséget, lakóhelyet, családi állapotot, foglalkozást és egyéb adatokat.

Az egyenlőséget elavult eszmének nyilvánították –a bérekben is jelentős különbségek alakultak ki-, az új pártbelit pedig különféle kiváltságokat kapott (külön boltokban vásárolhattak, magasabb színvonalú orvosi ellátás, elzárt üdülőkben pihenhettek, gyermekeik elit iskolákban járhattak).