Mutassa be az USA alkotmánya alapján a demokratikus
államrendszer működését!
Az amerikai gyarmatok sikeres harca a brit fennhatóság
ellen egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború A függetlenség
elnyerése után nyitva maradt a kérdés: kialakul-e az egységes amerikai nemzet?
Ez akkor egyáltalán nem volt olyan természetes, mint azt ma gondolnánk. Az
egyes államok mindvégig önálló, néha ellentétes érdekekkel, célokkal
rendelkeztek.
1789-ben lépett életbe az Egyesült Államok alkotmánya. Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, ami még ma is érvényben van. Ami ezt elősegítette, az az alkotmány rugalmassága, ami kiegészíthetőségéből fakad. A mai napig 27 kiegészítés van érvényben. Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Elvi alapjai a számos amerikai politikus irodalmából (függetlenségi nyilatkozat) származott, a 13 állam tapasztalataiból, illetve a brit gyarmati helyzet tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az angol Magna Charta közjogi hagyományát követi.
A bevezető szöveg, ami leírja az alkotmány öt célját, a következőket sorolja fel, mint az alkotmány fő céljai:
• Az államok közti jobb összhang megteremtése
• Igazság és béke biztosítása
• Támadások elleni védekezés
• A nép jóllétének előtérbe helyezését
• A szabadság biztosítása
Az USA államszervezetének legfőbb jellemzője, hogy a szétválasztott hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrizhetik egymást, valamint a tagállamok is ellenőrizhetik egymást. Ez a többoldalú rálátás biztosítja azt, hogy egyik hatalmi ág, vagy állam se kerekedhessen a többi fölé. Az USA vagy ahogyan nevezték „Unió”, ma „szövetségi állam” központi szervei felelnek a következő dolgokért:
o Honvédelemért
o Külpolitikáért
o Pénzügyekért
o Külkereskedelemért
o többi az államok hatásköre
Érdekes az összefüggés és teljes azonosság az Osztrák- Magyar Monarchia államberendezkedésével, a közös minisztériumok kérdésében. Ennek oka az, hogy ezen ügyeknek kell közös, egységes irányítás alá esni, hogy két állam külső, tehát egy harmadik állam számára egységes államnak számítson. Visszatérve az USA-hoz, az „unió” államformája úgynevezett prezidentális köztársaság, ahol az állam hétköznapi megnyilvánulásának, vagyis a végrehajtó hatalom feje az elnök.
Az elnök a külpolitika irányítója, minisztereket, bírákat, nagyköveteket nevezhet ki, válthat le. 4 évre választják az meg az úgynevezett elektorok, a végrehajtó hatalom az ő kezében összpontosul, ő a hadsereg főparancsnoka. A törvények életbelépése felett „vétó” joga van.
A törvényhozó hatalom a kongresszus, ami a képviselőházat és a szenátust jelenti. A szenátusba államonként 2 szenátor van jelen (6 évre, 2 évente 1/3 rotáció), a képviselőházban az államok lakosságuk arányában küldhetnek képviselőket.
A bírói hatalom független, élén a legfelső bíróság (9 fő kinevezése után független mindentől és mindenkitől, [bölcs öregek]), vezetőjét és tagjait az elnök nevezi ki. A tagállamok saját törvényhozás csak a nem központi súlyú kérdésekben hozhat törvényt, ami nem térhet el az alkotmány és a szövetségi törvények törvényeitől. (csak pl. a kiszabható büntetés mértékében, pl. nincs mindenhol halálbüntetés)
Az alkotmány csak a központi (szövetségi) hatalomról foglal állást az egyéb emberi jogokról a kiegészítések gondoskodnak A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását, fegyvertartás. Mindezek értelmezése a precedensalapú bíráskodás elvéből származik. Ez biztosítja hogy bár értelmezni sokféleképpen lehet az alkotmányt és kiegészítéseit, de alkalmazni minden esetben csak egyféleképpen. (pl. mikor a legfelsőbb bíróság kimondta hogy mindenkinek joga van akár fegyverrel is védeni otthonát, akkor minden államban engedélyezni kellett)
Az USA-ban a nép választja meg a rendőrkapitányt (vidéken sheriff), a főügyészt, és a városi bírót/főbírót. Az USA-t lehet nevezni leginkább a többség diktatúrájának, ami a demokratikus alapon nyugvó köztársaság fogalmának legteljesebb kimerítése.
[ a demokrácia alapelveiről a forrásokban szereplő függetlenségi nyilatkozat alapján kell beszélni, vagyis gondolati tagmondatokként felolvasod, és elmondod mit jelentenek ]
1789-ben lépett életbe az Egyesült Államok alkotmánya. Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, ami még ma is érvényben van. Ami ezt elősegítette, az az alkotmány rugalmassága, ami kiegészíthetőségéből fakad. A mai napig 27 kiegészítés van érvényben. Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Elvi alapjai a számos amerikai politikus irodalmából (függetlenségi nyilatkozat) származott, a 13 állam tapasztalataiból, illetve a brit gyarmati helyzet tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az angol Magna Charta közjogi hagyományát követi.
A bevezető szöveg, ami leírja az alkotmány öt célját, a következőket sorolja fel, mint az alkotmány fő céljai:
• Az államok közti jobb összhang megteremtése
• Igazság és béke biztosítása
• Támadások elleni védekezés
• A nép jóllétének előtérbe helyezését
• A szabadság biztosítása
Az USA államszervezetének legfőbb jellemzője, hogy a szétválasztott hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrizhetik egymást, valamint a tagállamok is ellenőrizhetik egymást. Ez a többoldalú rálátás biztosítja azt, hogy egyik hatalmi ág, vagy állam se kerekedhessen a többi fölé. Az USA vagy ahogyan nevezték „Unió”, ma „szövetségi állam” központi szervei felelnek a következő dolgokért:
o Honvédelemért
o Külpolitikáért
o Pénzügyekért
o Külkereskedelemért
o többi az államok hatásköre
Érdekes az összefüggés és teljes azonosság az Osztrák- Magyar Monarchia államberendezkedésével, a közös minisztériumok kérdésében. Ennek oka az, hogy ezen ügyeknek kell közös, egységes irányítás alá esni, hogy két állam külső, tehát egy harmadik állam számára egységes államnak számítson. Visszatérve az USA-hoz, az „unió” államformája úgynevezett prezidentális köztársaság, ahol az állam hétköznapi megnyilvánulásának, vagyis a végrehajtó hatalom feje az elnök.
Az elnök a külpolitika irányítója, minisztereket, bírákat, nagyköveteket nevezhet ki, válthat le. 4 évre választják az meg az úgynevezett elektorok, a végrehajtó hatalom az ő kezében összpontosul, ő a hadsereg főparancsnoka. A törvények életbelépése felett „vétó” joga van.
A törvényhozó hatalom a kongresszus, ami a képviselőházat és a szenátust jelenti. A szenátusba államonként 2 szenátor van jelen (6 évre, 2 évente 1/3 rotáció), a képviselőházban az államok lakosságuk arányában küldhetnek képviselőket.
A bírói hatalom független, élén a legfelső bíróság (9 fő kinevezése után független mindentől és mindenkitől, [bölcs öregek]), vezetőjét és tagjait az elnök nevezi ki. A tagállamok saját törvényhozás csak a nem központi súlyú kérdésekben hozhat törvényt, ami nem térhet el az alkotmány és a szövetségi törvények törvényeitől. (csak pl. a kiszabható büntetés mértékében, pl. nincs mindenhol halálbüntetés)
Az alkotmány csak a központi (szövetségi) hatalomról foglal állást az egyéb emberi jogokról a kiegészítések gondoskodnak A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását, fegyvertartás. Mindezek értelmezése a precedensalapú bíráskodás elvéből származik. Ez biztosítja hogy bár értelmezni sokféleképpen lehet az alkotmányt és kiegészítéseit, de alkalmazni minden esetben csak egyféleképpen. (pl. mikor a legfelsőbb bíróság kimondta hogy mindenkinek joga van akár fegyverrel is védeni otthonát, akkor minden államban engedélyezni kellett)
Az USA-ban a nép választja meg a rendőrkapitányt (vidéken sheriff), a főügyészt, és a városi bírót/főbírót. Az USA-t lehet nevezni leginkább a többség diktatúrájának, ami a demokratikus alapon nyugvó köztársaság fogalmának legteljesebb kimerítése.
[ a demokrácia alapelveiről a forrásokban szereplő függetlenségi nyilatkozat alapján kell beszélni, vagyis gondolati tagmondatokként felolvasod, és elmondod mit jelentenek ]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése