Összes oldalmegjelenítés

2012. június 11., hétfő

A kommunikáció tényezői és funkciói


A kommunikáció közlésfolyamat, bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználására. Információcsere, midig társas cselekvés, legáltalánosabb módja a beszéd. Ahhoz, hogy a kommunikáció megvalósuljon, több tényezőre van szükség: A beszélő /feladó/, a kommunikáció kezdeményezője, aki közölni szándékozik valamit. A hallgató /vevő/, akinek a feladó átadja a feladatot. Ők állandó kölcsönhatásban vannak egymással, többször szerepet cserlének. Az üzenet, a közlésfolyamat célja és eredménye. Az üzenetnek mindig van tartama /amit elmondunk/ és formája /ahogyan elmondjuk/.  A kód, amely valamilyen jelrendszer, legtöbbször a két fél által használt közös nyelv.
A kommunikáció befolyásolja a beszédhelyzet, a beszélő és a hallgató között kialakult viszony. A beszédhelyzetbe tartoznak a külső körülmények például a hely és az idő, és a kommunikációban részvevők kapcsolata, például a kor vagy a nem. A csatorna, az a közeg, amely közvetít, amely a kapcsolatot biztosítja a két fél között, például a levegő vagy a telefonkábel.
Fontos eleme a kommunikációnak a valóság, az a közös előismeret, amelyről beszélünk.
Kommunikáció funkciói:
-          Tájékozató funkció: A beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek, információk átadása. Mindig tényszerű közlést jelent, kijelentő mondatokban történik.
-          Kifejező funkció: A beszélő érzelmeit juttatja kifejezésre. Óhajtó és felkiáltó mondatokban történik, indulatszavak segítenek, megfelelő hangsúly és hanglejtés alkalmazásával.
-          Felhívó funkció: Ezzel cselekvésre akarunk rábírni valakit, felszólító mondatokban történik.
-          Kapcsolattartó funkció: Célja, a kapcsolatok létrehozása, fenntartása vagy megszakítása.
-          Értelmező funkció: Ezzel a nem értett szöveg nyelvi megformálására kérdezünk rá.
-         
B tétel:
Ismeretterjesztő szöveg: A szöveg célja: Tájékoztatás, ismeretközlés.
Feladó: az író
Címzett: az olvasó
Vers: Célja gyönyörködtetés, érzelemkifejezés
Feladó: Költő
Címzett: az olvasó
Szómagyarázat: Célja: ismeretközlés
Feladó: Író, szerző
Címzett: olvasó
 
Esztétikai funkció: A szépirodalomban találkozunk ezzel a funkcióval, melynek célja a gyönyörködtetés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése