Mutassa be a
Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit!
1301-ben az Árpád ház magva szakadása után nem egyértelmű,
hogy ki a király Magyarországon. A győztes a koronáért való harcban a nápolyi
származású Anjou-házi Károly Róbert. Így az uralkodó nyugatról érkezik, viszont
a kiskirályok hatalmát sokáig tart letörni. Tartományurak támogatásával
1301-ben Esztergomban megkoronázzák. 1308-ban Pesten királlyá választják Károly
Róbertet rá egy évre (1309-ben) Budán megkoronázzák, de jog szerint 1310-től
király csak. XIII. századra kialakult a koronázási rend ezért csak azt ismerték
el királynak, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek a fejére teszi a Szent
Koronát. Felszámolja a tartomány úri hatalmat. Híveit gazdagon jutalmazta,
adományaival egy új személyéhez hű nemesi réteget hozz létre. 1312. Rozgonyi
csata (Kassa mellett). 1321-től ura az egész országnak. Az alapvetően
mezőgazdaságra épülő magyar gazdaságot átalakítja, és a kereskedelemre
fókuszál. Gazdasági reformokat vezet be. Pénz kell a kereskedelemhez így
bevezeti a bányabért. Amivel érdekelté teszi a nemest, hogy megnyissa a
bányáit. Mindenki megkapja a földjén bányászott javak értékének egyharmadát. A
kibányászott só, vasérc, arany és ezüst cserébe pénzt kapnak. Rengeteg bánya
nyílik. Európa legnagyobb arany és ezüst kitermelése Magyarországon lesz. A kibányászott
nyers aranyból és ezüstből arany forintot és ezüst dénárt készített. Nem rontja
a pénz értékét. Az értékálló pénz bevezetésével a király elvesztette az
évenkénti pénzbeváltásból származó bevételt, a kamara hasznát. Az értékálló
aranypénz bevezetése lehetővé tette az árukereskedelem kibontakozását és a
pénzgazdálkodás fejlődését. A bevétel kiesés pótlására 1336-ban bevezeti a kapuadót,
amely minden olyan kapu után kellett fizetni, amelyen egy szénával megrakott
szekér átfér. Nem akar, mindenkit megadóztatni csak az fizet, aki tehetős.
Mivel akinek érdekében áll bekerítenie a portáját annak telik az adóra is.
Bevezeti a 30-ad vámot is ez 3,3%-os vám, ez alacsony. Ezzel az adóval
az a célja, hogy serkentse a külkereskedelmet. Városokat alapít pl.: Gyöngyös.
Azért kell városokat alapítani, mert a kereskedők oda költöznek. Bécsnek
árumegállítói joga volt. Ki kell kerülni egész Ausztriát. Megszervezi az első nemzetközi visegrádi
királytalálkozót. A cseh és a lengyel királyokat hívja meg. Megegyeznek a
cseh királlyal egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megépítésében.
Magyarország így akadályok nélkül bekapcsolódik az európai kereskedelembe.
Károly Róbert államának, gazdaságának alapja már nem a mezőgazdaság, hanem a
kereskedelem. A visegrádi király találkozón megegyezik a lengyel királlyal,
hogy ha nem születik fia, akkor a lengyel trónt Károly Róbert fia Lajos örökli.
A nápolyi trónt pedig András házassági szerződés alapján kapja meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése