Petőfi Sándor táj költészete

Petőfi Sándor táj költészete

A 19. század első felének jelentős költője, az 1848.-as forradalom és szabadságharc szerves résztvevője. Egyéniségének legfőbb jellemzője az életszeretet, szabadságvágy, a forradalmi következetesség. Költészetét a népért, a nemzetért való elhivatottság jellemzi. Eszmevilágának középpontjában a szabadság áll. Verseit az egyszerűség, a természetesség és a közvetlenség jellemzi.

A reformkor: A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830.-tól 1848 márciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszmééi és célkitűzései, s az első tényleges lépései is megtörténtek, elsősorban az átalakulás gazdasági feltételeinek megteremtődése terén. A polgárság gyengesége következtében a polgári reformokért folytatott küzdelmet a birtokos nemesség és a nemesi értelmiség vezette. Az 1830.-as években Széchenyi István és Wesselényi Miklós könyvei fogalmazták meg a szükséges reformok programját. az 1840.-esd évek elején viszont már Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szervezte az országos közvéleményt a liberális reformok mellett. Az utolsó rendi országgyűléseken a liberális ellenzék éles küzdelmet folytatott a kormánnyal és a konzervatívokkal az ország nagyobb gazdasági és politikai önállósága érdekében. A legtöbb eredményt a nyelvkérdésben érték el: a magyar vált a hivatalossá a közéletben és a hivatali életben is. Az 1840.-es évek második felére kialakult a polgári átalakulás teljes programja, amelynek megvalósulását 1848 tavaszán az európai forradalmi hullám tette lehetővé.

Élete: 1823. január 1.-jkén született, Kiskőrösön. Apja Petrovics István, mészáros. Anyja Hrúz Mária, cselédlány szlovák anyanyelvű (nem tud magyarul).

1824.-ben Kiskunfélegyházára költözött a család (később ezt a várost vallja szülőhelyének Petőfi).

Iskolái:

-      Kiskunfélegyháza

-      Kecskemét

-      Szabadszállás

-      Sárszentlőrinc

-      Pest

-      Aszód (1835.-38)

-      Selmecbánya

-      Pápa

Közben rövid ideig vándorszínész, majd Sopronban katona. Első verse 1842.-ben A borozó címmel jelent meg. 1842.-re tehető költői kibontakozása is. Első verskötete Versek címmel jelent meg, elbeszélő költeménye a János vitéz, komikus eposza a Helység kalapácsa. 1844.-ben Pesten a Pesti divatlap szerkesztője lesz. 1846. szeptember 8.-án a nagykárolyi megyeváron megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. szeptember 8.-án megtartják az esküvőt. 1848. a forradalom lelkes résztvevője. 1848 decemberében született a fia, akit úgy hívtak, hogy Zoltán. 1849.-ben az utolsó verse Szörnyű idő címmel íródott. 1849. július 31.-én a segesvári csatában tűnt el. Halálának körülményei tisztázatlanok a mai napig.

Költészetének témakörei:

-      Népies helyzetdalok:A költő E/1-ben magát az emberalakot szólaltatja meg.
Pl.: Befordultam a konyhába…, A borozó

-      Népies életképek: Egy-egy életdarabot, a nép életéből vett jelenetet ragad ki.
Pl.: Megy a juhász a szamáron…, A csaplárné a betyárt szerette…

-      Tájversek: (tájleíró költemény: Egyrészt a táj leírása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzései, gondolatai)
Pl.: Az Alföld, A puszta télen

-      Családi versek: Új témakör a költészetben, legszemélyesebb családi kapcsolatairól ír, közvetlen hangnemben.
Pl.: Füstbe ment terv, István öcsémhez, Szülőimhez

-      Forradalmi versek:
Pl.: Nemzeti dal, A nép nevében

-      Prózai művei: Elbeszélő költemény (János vitéz, Apostol), Regény (A hóhér kötele), Dráma (Tigris és hiéna), Komikus eposz (Helység kalapácsa)

-      Szerelmes versek: Petőfi a hitvesi líra megteremtője

Tájköltészete:

Tájleíró költemény: Egyrészt a táj bemutatása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő viszonya, érzései, gondolatai.  Petőfi az Alföld költője. Elsőként fedezi fel a líra számára a magyar róna szépségeit.

Verseinek témája a magyar táj bemutatása, alapja a gyermekkor élményvilága.  Tájleírása pontos és hiteles, olyan tájat ábrázol, amelybe belejátszik a személyes érzelem is. Költészetében a puszta sík vidékét, a hazát, a hazaszeretet a szabadság jelképévé emeli. Tájversei romantikus ihletésű, leíró és elbeszélő részek váltakozása. Versei valóságos, földrajzilag meghatározható tájat ábrázolnak.
E témakör egyik verse az Alföld című verse.

Az Alföld:

Szerkezete: A költő a bemutatás módszerét használja. Az első versszak a hegyvidék és az Alföld szembeállítása. Elutasítja a vadregényes tájat, ezzel szemben a síkvidék szépségeit fogalmazza meg. A harmadik versszaktól a tér kitágul. a költő felülről szemléli a tájat. A 4.-11. versszakig sorra veszi a táj jellegzetességeit. A befejező versszakban végrendelkezik a költő: Az Alföld iránti szeretete összefonódik a születés és a halál gondolatával.