Mutassa be a
Trianoni békekötés körülményeit és főbb pontjait!
1920. június 4-én Versailles-ben (kormányzati negyed, falu)
a Trianon Palotában aláírják az I. világháborút lezáró békét. Ez egy béke
diktátum, vagyis ők diktálnak, nincs beleszólás. A magyarokat nem kérdezik meg
a békéről csak aláírni hívják meg őket és csupán véleményezési joguk volt. De a
véleményük sem érdekelt senkit. A feltételek nagyon szigorúak és csak a
nemzetiségek érdekeit veszik figyelembe. Elvileg van lehetőség későbbi
korrekcióra.
Etnikai (nemzetiségi) következmények: A települések
elosztásakor mindig a nemzetiség érdekeit vették figyelembe. Így került
Romániához a teljes székelység. A magyar anyanyelvűek egyharmada pedig
külföldre.
Területi következmények: Elcsatolják Magyarország
kétharmadát (Horvátország nincs benne). A felvidéket és Kárpátalját
Csehszlovákihoz, Erdélyt Romániához, a dél vidéket a Szerb-Horvát-Szlovén
Királysághoz, Burgenlandot pedig Ausztriához csatolják.
Gazdasági következmények: Sok helyen a vasúti
vonalhoz kötik a határt, mert az még kell a nemzetiségeknek. Elvágják egymástól
az ezer év alatt kialakult gazdasági rendszert, miszerint a hegyvidék
nyersanyaggal látja el az alföldi ipart melynek késztermékeit a hegyvidéken
adják el. A termelők Magyarországon, a vállalkozók Szlovákiában mennek tönkre.
Vannak olyan, iparágak melyek teljesen leállnak. Olyan természeti kincseket,
mint pl.: fa, só vasérc kellett nélkülözniük, amelyekben addig bővelkedtek
Katonai következmények: 35 ezer főben maximalizálják
a hadsereget. Csak hivatásos hadsereg lehet, 8 éves szerződéssel. Megszabják a
fegyverzet mennyiségét. Egy helyre kell telepíteni a hadi üzemeket és betiltják
a légierőt. Nem lehet tank vagy gázfegyver sem.
A cél az, hogy Magyarországnak ne legyen olyan katonai ereje, amellyel
ki tudná kényszeríteni a revíziót (felülvizsgálat).
Béke utóélete: Nem! Nem! Soha! Ez lesz a jelszavuk.
A magyar politikai élet a revízió körül forog. A német külpolitika ezt
kihasználva beugrat minket a II. világháborúba.
Társadalmi hatás: Kb. fél millió magyar érkezik be
Magyarország területére, ami társadalmi válságot okoz. A békediktátumot
aláírták és törvénybe iktatták, és a döntést országos gyász és tiltakozás
fogadta. A június 4-i gyásznapon az üzletek és az iskolák zárva maradtak, az
újságok fekete kerettel jelentek meg. Megszületett a magyar hiszekegy.
Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás dönthetett.
1921 végén az itt élők kétharmada Magyarországot választotta Ausztriával
szemben. Az így kialakult határvonalat később sem kérdőjelezték meg.
A szomszédos államokban korlátozták a magyar nyelv
használatát és a magyar oktatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése