Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre: Sorstalanság

Az első Nobel-díjas magyar író. Írói munkássága a holocausthoz, a II. világháború idején a nácik által elkövetett zsidó népirtáshoz kapcsolódik. Alapélménye, Auschwitz (Lengyelország), ez az a hely ahol a hitlerista német birodalom legnagyobb megsemmisítő tábora működött. Az író azt a kérdést járja körül műveiben, hogy miként lehet élni és gondolkodni a 20. század személyesen átélt botrányának ismeretében. Az embereket emlékeztetni akarja a történtek szörnyűségére, nehogy még egyszer megismétlődjenek.

1929.-ben született Budapesten. 1944.-ben, 14 évesen deportálták Auschwitz-ba zsidó származása miatt. Néhány nappal később a birkenaui táborba vitték. Itt érte 1945 tavaszán a felszabadulás, hazatért Magyarországra és 1948-ban leérettségizett. Újságíróként tevékenykedett 1948 és ’’50 között a Világosság című lap munkatársa volt. Rövid ideig gyári munkás volt, majd 1951 és ’’53 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa lett. 1953-tól műfordítóként tevékenykedett, német és osztrák műveket fordított magyarra. 1975-ben jelent meg első regénye a Sorstalanság. 1997-ben Herder-díjat kapott, 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott és ugyanebben az évben Budapest díszpolgára lett. Jelenleg Berlinben él, de magyar állampolgárságát megtartotta. Parkinkon-kórban szenved, de még egy regényt meg szeretne írni.

A Sorstalanság című regényt 1960.-ban kezdte el írni, 1973.-ban fejezte be, az első megjelenésekor nem keltett feltűnést. Előbb külföldön, majd a rendszerváltás után vált sikeressé Magyarországon. A regényből Koltai Lajos rendezésében készült film.

A regény a holocaust irodalom része, melyben az író a fasizmus szörnyűségeit idézi fel.

A regény címe egy elvont fogalom, mely szerint a főhős nem több mint egy tárgy amelyről mindig mások döntenek.

Műfaja: Nevelődési regény, a középpontban a főhős életútja, fejlődéstörténete áll, melyben az ifjúkortól a felnőtt korig jutunk el.

A mű főhőse: Egy gimnazista kamasz fiú, Köves Gyuri, akit a náci haláltáborok szörnyű tapasztalatai érlelnek felnőtté. Köves Gyuri 15 éves pesti zsidófiú, ő meséli el történetét, elfogását Auschwitz-ba, majd Buchenwaldba és Zeitz-be hurcolását.

A cselekmény 1944-45.-ben játszódik, lineárisan halad előre, Köves Gyuri E/1-ben mondja el a vele történteket. A regényidő 1 évet ölel fel.

A regény hangvétele tárgyilagos, leírásaiban realista, mely naturalizmusba csap át.

A regény szerkezete: 9 fejezet, mely hármas tagolású

-          Az 1-3. fejezet helyszíne Budapest,

-          A 4-8. fejezet a koncentrációs táborokban,

-          A 9. fejezet újból Budapesten játszódik.

Az 1.rész néhány hét eseményeit mutatja be. A normális, racionális világban történik. Az otthon az iskola, a rokonság és a szomszédság emberi közegében mutatja be a főhőst.

Az apa távozásával, munkatáborba indulásával a fiú lesz a családfő, a magára maradt mostohaanya támasza. A felnőtt tapasztalatok körét tágítja az Annamarival való barátsága, majd a tanulást abbahagyni kényszerülve, az első munkahely. Itt még, ha jogfosztottan is, de emberként létezik.

Ez a fajta létezés szűnik meg , amikor a 2. rész kezdetén a csepeli vámháznál csendőrök fogják el Gyurit és társait, majd Auschwitz-ba deportálják őket. Megismerjük a foglyokat és a fogva tartóikat. Auscwitz-ban megfosztják ruháitól és nevétől is. Ettől fogva csak egy szám és egy test (64921). Nem  több mint egy tárgy, amelyről mások döntenek, ezért sorstalan. Ez a rész tárgyilagosan mutatja be a koncentrációs táborok világát.

Az embertelen, a kifejezhetetlenül iszonyú válik itt természetessé. Gyuri megbetegszik, egészsége folyamatosan leépül, kórházba kerül, majd elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor lemond életéről. A túlélésben az ápolók segítenek.

Gyuri megéli a tábor felszabadulását, majd hazatérése a 3. részben, a 9. fejezetben történik. Ez a rész néhány nap eseményeit mutatja be. A körülötte élő rokonok kétségbeesetten igyekeznek magyarázni a velük történt szörnyűségeket. Gyurira azonban a magyarázatok nem hatnak, a vigasztalást közönyösen fogadja. A halál színtereit járta végig, az életben maradás számára nem hoz felszabadulást.