Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály: Jónás könyve

A 20. századi magyar líra megalkotója. Nagy műveltségű, sokoldalú egyéniség. poeta doctus azaz őstehetség, tudósköltő. Költő, regényíró, műfordító és esszéista. Az 1908. Január 1.-jén induló Nyugat című folyóirat szerkesztője. Művészetének legfőbb jellemzője a hagyománytisztelet, az antik kultúra követése. A gondolati líra terén hozott újat, műfordítóként lefordította Dante Isteni színjátékát, Shakespeare színműveit, önéletrajzi ihletésű regényeket írt. (pl.: Kártyavár, Halál fiai, Gólyakalifa)

Élete: 1883.-ban született Szekszárdon, apja Babits Mihály, törvényszéki bíró, anyja Kelemen Autróra.
Iskoláit Budapesten és Pécsen kezdte, majd gimnáziumi tanulmányait Pécsen folytatta. Ezt követően Budapesten magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanári pályáját Baján kezdte, majd Szegeden tanít, majd 1908 és 1911. között az erdélyi Fogarason kap tanári állást. Ezt a három évet száműzetésként éli meg. Mégis írói munkásságának legtermékenyebb időszaka. (54 vers)
Az első világháború idején a katonai szolgálat alól felmentették, szívproblémái miatt. 1911. után Fogarast követően tabári pályáját Budapesten folytatja.
1921.-ben veszi feleségül Tanner Ilonát, aki az irodalomban Török Sophie írói álnéven ismert.
Az 1920.-as évek végétől Babity a Baumgarten alapítvány elnöke volt (Baumgartren Ferenc: Németországban élő, magyar író volt aki vagyonát irodalmi alapítvány céljaira hagyta, az alapítvány elnöke Babity volt, a díjjat 1929 és 1949 között évente osztották ki a szegény sorsú írók között.)
1933.-tól Babity a Nyugat főszerkesztője, jelentős szerepet vállalt Illyés Gyula és Weöres Sándor irói elindításában.
Közben a 1930.-as évektől felerősödnek betegségének tünetei, orvosai gégerákot állapítanak meg, 1938.- ban gégemetszést hajtanak végre , ekkor beszélgető füzeteken keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal.  ekkor írja a Jónás könyvét.
Majd 1941.-ben állapota rosszabbra fordul Budapestre kerül a Siesta szanatóriumba és itt hal meg.

A mű keletkezése: 1937.-ben Babitsnál orvosai gége daganatot állapítottak meg, 1938.-ban súlyos gége műtéten esett át. Egy időre elvesztette hangját, és itt a kórházban kezdte el írni a Jónás könyvét.

Műfaja: 4 részből álló elbeszélő költemény, melyet 1939.-ben egészített ki a Jónás imájával.

Fűszereplő: Jónás próféta, aki Babits hasonmása, a történet a sorsa elől menekülő ember példázata.

A mű alapja: A Biblia ótestamentum (ószövetség) egy részének sajátos átdolgozása.

A mű szerkezete:

1.       Rész: Jónást az úr Ninivébe küldi, hogy mentse meg a várost, mert az a romlás útjára tért.  Jónás azonban az Úr parancsa ellenére nem akar Ninivébe menni. Inkább elrejtőzik a hajófenéken. Az Úr ezért megbünteti engedetlensége miatt.

2.       Rész: A cet ahol gyomrában eltöltött 3napot és 3 éjjelt, és a szenvedések rádöbbentik, hogy nem lázadhat az Úr parancsa ellen.

3.       Rész: Jónás teljesíti küldetését, elmegy Ninivébe, itt azonban, gúny és közöny fogadja. Az Úr fenyegetése azonban nem teljesedik, az Úr nem pusztítja el a várost.  Jónás felháborodása az erkölcsi romlás miatt jogos, de jogtalan a világ pusztulását kívánnia.

4.       Rész: Isten a jók miatt megkegyelmez a városnak. Jónást pedig arra inti, hogy az ő feladata nem az ítélkezés, hanem a bátor kiállás és harc az embertelenség ellen.

A Biblia és babitsi mű eltérései:

Biblia:	Babits:
Jónás maga kéri, hogy dobják a tengerbe.	Jónás gyáva, el akar bújni a kormányos parancsa ellen a hajófenéken.
Jónás imája a cethal gyomrában csupán néhány soros.	A cethal gyomrában eltöltött idő leírása sokkal részletezőbb.
Ninive lakói megtérnek és bocsánatot kérnek.	Ninive lakói kinevetik, kigúnyolják Jónást, az Úr mégsem pusztítja el a várost, a kegyelem szükségére hívja fel a figyelmet.

A mű tanulsága: A kijelölt sorsot vállalni kell, a próféta nem menekülhet el kötelessége elől, és a költő sem hallgathat, ha az emberi értékek
pusztulásának veszélyét érzi (2. világháború).