Arany János Balladái

Arany János Balladái

Élete: 1817.-ben született Nagyszalontán (ma Románia) Tanulmányait Nagyszalontán kezdi, itt jár elemi iskolába Majd Debrecenben tanul a Református Kollégiumban. Azonban tanulmányait nem fejezi be, 1839.-ban beáll vándorszínésznek, A vándorszínészi életből hamar kiábrándul, így 1939.-ig Nagyszalontán másodjegyzőként tevékenykedik. Közben 1840.-ben feleségül veszi Ercsey Juliannát. 1841.-ben született Juliska nevű leánya, 1844.-ben Arany László nevű fia. 1845.-ben megírja vígeposzát, Az elveszett alkotmány címmel. 1846.-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára megírja a Toldit. 1847.-ben a Toldi estélyét. 1848.-ban a szabadságharc lelkes részvevője és nemzetőr. 1851.-60..-ban a nagykőrösi Református Gimnázium tanára, a ballada írás időszaka. 1860.-tól a Kisfaludy Társaság tagja, majd igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1865.-ben lánya halála, visszavonul a közéletből, az 1977.-es évet a Margit szigeten tölti (Kapcsos könyv). 1879.-ben megírja a Toldi szerelmét. Majd 1882.-ben Pesten meghalt.

Balladaköltészete:

A ballada szó olasz eredetű, a ballare szóból származik, jelentése táncolni. Epikai, lírai és drámai elemeket is ordoz. A ballada tragédia dalban elbeszélve.

A ballada jellemzői:

-          Cselekménye sűrített

-          Formája párbeszédes

-          A történet előadásmódja szaggatott

-          hangulata sejtelmes

-          balladai homály jellemzi

A balladák témájaként tragikus, szerelem, hűség, hűtlenség, bűn és bűnhődés motívumai jelenek meg. Keletkezésüket tekintve a balladák lehetnek népballadák és műballadák. A műballada műfaját Arany János emelte világirodalmi szintre. Arany János balladaköltészete a nagykőrösi évekre tehető. (1851.-60) Arany balladáinak forrása: Skót és székely népballadák. Arany balladáiban valamilyen közösség vagy egy személy ellen követ el valaki bűnt a főszereplő, és ezért bűntudat györti. A balladákban azt írja le, hogyan viszi a hőst a bűntudat az őrületbe.

Arany János balladáinak csoportosítása:

Keletkezésük szerint:

-          Nagykőrösi balladák: Pl.: Ágnes asszony

-          Öszikék balladái (1877 környéke) Pl.: Hídavatás

Téma szerint:

-          Paraszt balladák Pl.: Tengeri hántás

-          Történelmi balladák: Pl.: Walesi bárdok

-          Nagyvárosi balladák: Pl.: Hídavatás

-          Lélektani balladák: Pl.: Ágnes asszony

A Walesi bárdok: 1857.-ben íródott.

A ballada keletkezése: 1857.-ben Ferenc Józyef feleségével Magyarországra látogatott. A költőt felkérték, hogy írjon üdvözlő ódát. Arany az önkényuralom éveiben nem akar behódolni a zsarnokságnak és elutasította a felkérést.

A vers tárgya: I. Edward angol király 1277.-ben meghódította Wales tartományát. 500 Walesi énekest végeztetett ki, hogy elhallgatassa a leigázott tartományt. A közvélemény közeli hasonlóságot látott a Wales és az 1850.-es évek Magyarországa között, így a verset zsarnokellenes költeményként tartották számon.

A vers szerkezete:

-          1-6 versszak: Edward érkezése

-          7-25. versszak: A lakoma bemutatása.

-          26-31. versszak: Edward bűnhődése.

Verselése: Skót balladaformában íródott. 8 és 6 szótagos sorok váltakozása.